Ugrás a tartalomhoz

Cape Fear – A rettegés foka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cape Fear – A rettegés foka
(Cape Fear)
1991-es amerikai film
RendezőMartin Scorsese
ProducerBarbara De Fina
AlapműJames R. Webb - Rettegés foka (1962-es film forgatókönyve)
John D. MacDonald - The Executioners (regény)
Műfaj
  • horrorfilm
  • krimifilm
  • psychological thriller film
  • thrillerfilm
  • psychological horror film
  • filmdráma
  • crime drama film
  • bűnügyi thriller
  • neo-noir
  • suspense film
  • rejtélyfilm
  • psychological drama film
  • gothic horror film
  • gothic film
ForgatókönyvíróWesley Strick
Főszerepben
ZeneBernard Herrmann
Elmer Bernstein
OperatőrFreddie Francis
VágóThelma Schoonmaker
DíszlettervezőHenry Bumstead
Gyártás
GyártóAmblin Entertainment
Cappa Films
Tribeca Productions
OrszágUSA USA
Nyelvangol magyar (szinkron)
Forgatási helyszín
Játékidő128 perc
Költségvetés35 millió dollár
Képarány2,39:1
Forgalmazás
ForgalmazóUSA Universal Pictures
Magyarország UIP-Dunafilm
BemutatóUSA 1991. október 6. (Premier), 1991. november 15. (Széleskörű)
Magyarország 1992. április 3.
KorhatárUSA R
Magyarország Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
BevételUSA 79 091 969 dollár [1]
UN 182 291 969 dollár
További információk

A Cape Fear – A rettegés foka (eredeti címe: Cape Fear), egy 1991-es amerikai krimi-thriller, amely az 1962-es, Rettegés foka című film remake-je. Martin Scorsese rendezte John D. MacDonald regényéből. A főbb szerepekben Robert De Niro, Nick Nolte, Jessica Lange és Juliette Lewis látható. Rendező Martin Scorsese és a főszereplő Robert De Niro hetedik közös filmje.

Egy börtönből kiszabadult pszichopata bűnöző terrorizálni kezdi egykori ügyvédjét és annak családját.

Maximilian „Max” Cady, egy pszichopata erőszaktevő, szabadul a börtönből, miután letöltötte büntetését egy 16 éves lány megerőszakolásáért és bántalmazásáért. Tizennégy évvel korábban, a georgiai Atlantában tartott tárgyalásán a kirendelt védője, Samuel „Sam” Bowden annyira megdöbbent Cady tettein, hogy eltitkolt egy jelentést, amely szerint az áldozat promiszkuitása enyhíthette volna Cady büntetését, vagy akár fel is menthette volna. Bowden úgy gondolta, hogy Cady – aki akkor még analfabéta volt – soha nem fog tudomást szerezni a jelentésről. Cady végül elítélték, és a maximális büntetést kapta.

Cady felkutatja Bowdent, aki időközben magánpraxisban dolgozó ügyvéd lett, és a fiktív New Essexben, Észak-Karolinában él feleségével, Leigh-vel és tinédzser lányukkal, Danielle-lel („Dani”). Cady New Essexbe költözik, és gyorsan tudtára adja Bowdennek, hogy ott van. Elmondja, hogy a börtönben megtanult olvasni, jogot tanult, és több sikertelen fellebbezést is benyújtott saját maga képviselve – ezzel burkoltan jelezve, hogy tud a titkolt jelentésről. Hamarosan követni és terrorizálni kezdi a Bowden családot. Miután rejtélyes módon megmérgezik a család kutyáját, Bent, Bowden megpróbálja letartóztatni Cadyt, de Elgart hadnagy közli, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Cady tette.

Cady megismerkedik Lori Davisszel, a bírósági jegyzővel, aki vonzódik Bowdenhez. Cady brutálisan megtámadja és megerőszakolja. Davis nem hajlandó feljelentést tenni, mert fél, hogy kiderülne a Bowdennel folytatott flörtje. Bowden magánnyomozót fogad, Claude Kerseket, hogy kövesse Cadyt.

Cady drámatanárának kiadva magát megközelíti Danit, és megcsókolja. Amikor Bowden erről értesül, Kersekkel együtt úgy döntenek, hogy megveretnek Cadyt, hogy megfélemlítsék és elűzzék a városból. A verés előtt Bowden utoljára figyelmezteti Cadyt, hogy hagyja békén a családját és tűnjön el New Essexből, különben bántódása esik. Nem tudja, hogy Cady magnóra veszi a fenyegetést.

Kersek emberei lesből támadnak Cadyre, de Cady váratlanul visszavág, és brutálisan megveri őket. A felvételt és sérüléseit felhasználva távoltartási végzést kér Bowden ellen, amelyet meg is kap. Ügyvédje az ABA Etikai Bizottságához fordul Bowden kizárását kérve, ami rendkívüli kétnapos meghallgatást eredményez Raleigh-ben.

Attól tartva, hogy Bowden távollétében Cady betör a házba, Bowden és Kersek eljátsszák, hogy Bowden elutazott. Lesben állnak, hogy ha Cady betör, önvédelemre hivatkozva lelőhessék. Cady észrevétlenül bejut, megöli a házvezetőnőt, Gracielát, majd felvéve a ruháit lesből rátámad Kersekre és megöli. A holttestek felfedezése után a Bowden család a Cape Fear folyón horgonyzó lakóhajójukra menekül – nem tudva, hogy Cady az autójuk alvázához kötözte magát.

Amíg Bowden a fedélzeten van, Leigh és Dani pedig a kabinban, Cady rátámad Bowdenre, eszméletlenre fojtja, majd megkötözi. Elvágja a kötelet, amely a hajót a parthoz rögzíti, így az sodródni kezd a tomboló viharban. Cady a kabinba hurcolja Bowdent, és készül megerőszakolni a nőket. Dani öngyújtófolyadékot spriccel rá, amikor Cady rágyújt, így lángra kap, és a vízbe ugrik. Leigh és Dani kiszabadítják Bowdent, aki megpróbálja visszairányítani a hajót a partra. Cady azonban elkap egy kötelet, és visszamászik a fedélzetre.

A viharban, súlyosan megégve, Cady fegyverrel kényszeríti Bowdent egy „álperre”. Megveri, és beismerésre kényszeríti, hogy eltitkolta a jelentést, majd megfeddi, amiért nem teljesítette ügyvédi kötelességét, és „a pokol kilencedik körére” ítéli. A vihar azonban feldönti Cadyt, Bowden pedig fölénybe kerül. Leigh és Dani partra úsznak, Bowden pedig a hajóhoz bilincseli Cadyt. A hajó egy sziklának ütközik és darabokra törik. Bowden egy nagy követ ragad, hogy Cady fejére sújtson, de a sodrás elsodorja Cadyt és a roncsokat.

Ahogy a hajó elsüllyed, Cady őrülten halandzsázik és énekli a „On Jordan’s Stormy Banks I Stand” című dalt. Mielőtt elsüllyed, még egyszer farkasszemet néz Bowdennel. Bowden letörli kezéről Cady vérét, és csatlakozik Leigh-hez és Danihez. Dani narrációja szerint a család soha nem beszélt az átélt borzalmakról – legalábbis egymás között nem.

Szerep Színész Magyar hang[2]
Max CadyRobert De NiroCserhalmi György
Sam BowdenNick NolteDörner György
Leigh BowdenJessica LangeNyakó Juli
Danielle BowdenJuliette LewisBertalan Ágnes
Claude KersekJoe Don BakerBitskey Tibor
Elgart hadnagyRobert MitchumKun Vilmos
Lee HellerGregory PeckSzabó Sándor
BíróMartin BalsamMádi Szabó Gábor
Lori DavisIlleana DouglasPálos Zsuzsa
Tom BroadbentFred Dalton ThompsonInke László

A forgatókönyvet Wesley Strick írta James R. Webb 1962-es eredeti forgatókönyve és John D. MacDonald The Executioners című regénye alapján.

A megfilmesítési jogok Steven Spielberg birtokában voltak, aki végül úgy döntött, hogy ez a történet túl erőszakos, és odaadta a jogokat Scorsesének, akitől cserébe megkapta a Schindler listája megfilmesítési jogait. Spielberg nem szállt ki a produkcióból, Amblin Entertainmenten keresztül ő maradt az egyik producer. (Bár, a stáblistán a neve nincs hivatalosan feltüntetve.) [3]

Scorsese Sam Bowden szerepére Harrison Fordot szemelte ki, de Ford kikötötte, hogy csak akkor vesz részt a produkcióban, ha ő játszhatja el a negatív karaktert, Max Cadyt. A szerepet végül Nick Nolte kapta, aki már dolgozott együtt Scorsesével az 1989-es New York-i történetek című filmben. Spielberg kezdetben Bill Murray-t képzelte el Cady szerepére. Danielle Bowden szerepére meghallgatták Drew Barrymore-t és Reese Witherspoont, de végül Juliette Lewis játszhatta el az ügyész tinédzser lányát. [4]

Nick Nolte magasabb, mint Robert De Niro, ezért a szerephez Nolte lefogyott, és De Niro addig edzéssel izmokat fejlesztett, hogy a erősebbnek tűnjön. De Niro, hogy az eljátszandó karakterének fenyegetőbb megjelenést kölcsönözön, 5000 dollárt fizetett egy fogorvosnak, hogy kuszálja össze a fogait, hogy az elhanyagoltnak látszódjon. A forgatás után a színésznek 20000 dollárjába került a fogait helyreállítani. [5]

A filmre Alfred Hitchcock munkássága és az 1962-es eredeti mozi rendezője J. Lee Thompson kézjegyei is hatással voltak. A filmzenét az 1962-es eredeti film, Bernard Herrmann által írt zenéjének, Elmer Bernstein általi átdolgozott változata alkotja.

A forgatásra 1990. november 19. és 1991. március 17. között került sor a floridai Fort Lauderdale-ben, a georgiai Savannahban, a kaliforniai Burbankban. A fináléban látható vihar-jelenetet Angliában, a londoni Shepperton Studióban készítették.[6]

Fogadtatás és bevétel

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cape Fear – A rettegés foka kritikai fogadtatása pozitívnak mondható. A Rotten Tomatoes oldalán összegyűjtött kritikák alapján az ötvenegy kritikusból harmincnyolc pozitívan és tizenhárom kritikus negatívan nyilatkozott a filmről, ezzel 75%-os kritikai aránnyal rendelkezik.

A filmet 1991. november 15-én mutatták be az észak-amerikai mozik. Nyitóhétvégéjén bevételi szempontból az Államokban az első helyen végzett, megelőzve a negyedik hete műsoron lévő Huncutka és a második hete műsoron lévő Gézengúzok karácsonya című filmeket.[7] Összességében több mint 182 millió dollár értékben váltottak rá mozijegyet a világon.

Díjak és jelölések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Díjátadó Kategória Személy Eredmény
Oscar-díj legjobb férfi főszereplő Robert De Niro Jelölve
legjobb női mellékszereplő Juliette Lewis Jelölve
Golden Globe-díj legjobb férfi főszereplő – filmdráma Robert De Niro Jelölve
legjobb női mellékszereplő Juliette Lewis Jelölve
BAFTA-díj legjobb operatőr Freddie Francis Jelölve
legjobb vágás Thelma Schoonmaker Jelölve
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Arany Medve-díj Martin Scorsese Jelölve
Broadcast Music, Inc. BMI Film Music Award Elmer Bernstein Elnyerte
CFCA Awards legjobb rendező Martin Scorsese Jelölve
legjobb női mellékszereplő Juliette Lewis Jelölve
A legígéretesebb új színésznő Elnyerte
David di Donatello-díj legjobb színész Robert De Niro Jelölve
Jupiter-díj legjobb külföldi színész Elnyerte
Kansas City Film Critics Circle Award legjobb női mellékszereplő Juliette Lewis Elnyerte
MTV Movie Awards MTV Movie Award a legjobb csókért Jelölve
Robert De Niro Jelölve
MTV Movie Award a legjobb színésznek Jelölve
MTV Movie Award a legjobb negatív szereplőnek Jelölve
National Society of Film Critics Award legjobb női mellékszereplő Juliette Lewis 2. helyezett
New York-i Filmkritikusok Egyesületének-díja legjobb női mellékszereplő 2. helyezett
legjobb operatőr Freddie Francis 2. helyezett
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cape Fear (1991 film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  1. Cape Fear Box Office Mojo
  2. "Cape Fear - A Rettegés foka - ISzDb". Internetes Szinkron Adatbázis. Hozzáférés: 2021. november 26.. {{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in: |publisher= (súgó)
  3. Maslin, Janet (1991. november 10.). "FILM; Martin Scorsese Ventures Back To 'Cape Fear'". The New York Times.
  4. Cormier, Roger (2016. november 16.). "15 Intense Facts About Cape Fear". Mental Floss. Hozzáférés: 2018. június 2..
  5. "Stars who went too far for movie roles". Yahoo!.
  6. Cape Fear – A rettegés foka az IMDb-n
  7. 1991. 46. hét hétvégi bevétele Box Office Mojo

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]