Camerata Hungarica
| Camerata Hungarica | |
| Információk | |
| Eredet | Magyarország  |
| Alapítva | 1969 |
| Műfaj | reneszánsz, korai barokk |
| Kiadó | Hungaroton |
| Kapcsolódó előadók |
|
A Camerata Hungarica az egyik első magyar régizenei együttes, hazai reneszánsz és kora barokk művek előadásával váltak világszerte ismertté; alapítói Czidra László, Ujházy László és Virágh László (*1939).[1][2][3][4][5] Ők játszották először felvételre a 16. századi Buda világi zenéjét, és a 16-18. századi Erdély zenéjét is.[6]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1969-ben alakultak. Czidra 1963-ban végezte el a Zeneakadémiát oboa szakon,[2] de mivel furulyán is játszott (ami a reneszánsz és a barokk zenében is gyakori hangszer), adta magát az ötletet egy régizenei együttes létrehozásához. Czidra és Ujházy véletlenül találkoztak a Hősök terén – a két hangszertokos zenész egyből be is mutatkozott egymásnak, és még azon a héten megtartották az első próbát. 1971-es második lemezükkel (Dalok és táncok a Vietórisz-kéziratból) 1975-ben elnyerték a Francia Akadémia Nagydíját, ezzel lehetőségük nyílt turnézni szerte a világban; még Kubában, Mexikóban, és Japánban is koncerteztek (igaz, első külföldi – olaszországi – útjuk korábban, 1973-ban volt). Ezek a turnék egyúttal a korabeli magyar (zenei) kultúra megismertetését is szolgálták, tekintve, hogy a hallgatóság erről külföldön nem sokat tudott.[3][6][7]
A zenekar tagjai közül többen a Liszt Ferenc Kamarazenekarban is szerepeltek, például az alapító Rolla János hegedűs–karmester, Sárközy Gergely és Benkő Dániel lantművészek, Maros Éva hárfás, vagy épp Vajda József fagottos, aki a TV Maci jól ismert főcímzenéjét játszotta. Utóbbi kettő, nem mellesleg – Czidrához hasonlóan – Liszt Ferenc-díjas.[8][9][10][11][12][13][14] Maga Czidra nem volt tag, de mint a barokk zene jó ismerője, állandó szakértőként segítette őket, sőt szólistaként több lemezükön és koncertjükön is közreműködött.[2][15]
Diszkográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Önálló
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Chorearum Collectanea: Instrumental Dances of the Late Renaissance Dances (1971)[16]
- Songs and Dances From the Vietórisz Tablature (1971)[16]
- Collection Of Bártfa 16th-17th Century – Excerpts (1973)[16]
- Gems Of The Renaissance Music (1976)[16]
- Court Music For King Matthias (1978)[16]
- Music To Entertain The Kings Of Hungary 1490-1526 (1979)[16]
- Danserye 1551 (1985)[16]
- Choreæ & Carmina (1986)[16]
Közreműködések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Egyszer Volt Budán Kutyavásár – Mátyás Király Tréfái (1985)[16]
- Pop Antico (1985)[16]
- A Békakirálykisasszony – Francia Népmesék (1986)[16]
- Samuel Scheidt – Ludi & Symphoniae (1989)[16]
- Early Hungarian Songs from XVI to XIX century (1989)[16]
- Renaissance and Baroque Recorder (1989)[16]
- Hunyadi Mátyás, a magyarok királya (1990)[16]
- Jacob van Eyck – The Nightingale (1992)[16]
- Lélekvirágok – Bodza Klára Életútja (2009)[16]
- Ó, Áldott Szűzanya (2014)[16]
Egyéb
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hangminták
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Videók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Interjú Czidrával. momus.hu
- 1 2 3 Czidra BMC. info.bmc.hu
- 1 2 Ujházy Gramofon interjú. gramofon.hu (Hozzáférés: 2022. január 4.) arch
- ↑ Parlando. parlando.hu
- ↑ Virágh BMC. info.bmc.hu
- 1 2 Sztaki - Camerata Hungarica. old.sztaki.hu
- ↑ Mátyás István: Czidra László. Népszava, (1981. március 31.) 6. o.
- ↑ Rolla János – ArtistInfo. music.metason.net
- ↑ Sárközy Gergely – BMC. info.bmc.hu
- ↑ Benkő Dániel – ArtistInfo. music.metason.net
- ↑ Maros Éva – discogs. discogs.com
- ↑ Maros Éva – BMC. info.bmc.hu
- ↑ Vajda József – discogs. discogs.com
- ↑ Vajda József – Fidelio cikk. fidelio.hu
- ↑ Czidra – discogs. discogs.com
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Discogs – Camerata Hungarica. discogs.com
