Tea (növényfaj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Camellia sinensis szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Tea
Kínai tea (Camellia sinensis var. sinensis) ültetvény
Kínai tea (Camellia sinensis var. sinensis) ültetvény
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Teafélék (Theaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Theeae
Nemzetség: Kamélia (Camellia)
Faj: C. sinensis
Tudományos név
Camellia sinensis
(L.) Kuntze
Szinonimák
  • Camellia thea Link
  • Thea sinensis L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tea témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tea témájú médiaállományokat és Tea témájú kategóriát.

Kínai teacserje (Camellia sinensis) virága
Kínai teacserje (Camellia sinensis) termése
Camellia sinensis

A tea (Camellia sinensis) a teafélék (Theaceae) családjának névadó nemzetsége. Természetes környezetben fatermetű növény, termeszett változatait cserjének nevelik (teacserje). Leveléből, esetleg más részeiből főzött ital az azonos nevű tea.

Változatai[szerkesztés]

A teacserjének négy változata ismert:[1]

  • Camellia sinensis var. sinensiskínai tea
  • Camellia sinensis var. assamica (J. W. Masters) Kitamura – asszám tea
  • Camellia sinensis var. pubilimba Hung T. Chang
  • Camellia sinensis var. dehungensis (Hung T. Chang & B. H. Chen) T. L. Ming

A két leginkább termeszett változat a kínai tea és az asszám tea. A kínai tea hazája valószínűleg Kína Jünnan tartománya, az asszámi teáé Észak-Indiában a Brahmaputra völgye. Mára a világ legtöbb nedves trópusi és szubtrópusi éghajlatú vidékén termesztik (főleg a kínai teát).

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Fás szárú örökzöld. Eredeti termőhelyén mintegy 8–10 méter magasra nő, a termesztett példányokat azonban 1(–1,5) méteresre vágják vissza, ezért többnyire cserjének nevezzük. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül, ezért a termesztett példányok tetejét laposra alakítják.

Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A levelek sötétzöldek, bőrneműek, a felületük fényes, a csúcsuk kihegyesedik. Erezetük szárnyas, élre futó. A levélnyél rövid. A kínai tea levelei kisebbek, vaskosabbak, durvább erezetűek, az asszám levelei nagyobbak, vékonyabbak, finomabban erezettek. Az asszámi tea leveleiben több a koffein, mint a kínaiéban.[2]

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Örökzöld, évelő. A kamélia nemzetség többi fajához hasonlóan a savanyú, sok szerves anyagot tartalmazó, mészmentes talajt kedveli.

Egy teanövény átlagosan 50 évig él, 2,5–5 (átlagosan 4) év alatt fordul termőre. A termesztett példányokat rendszeresen (mintegy kétévenként) visszametszik. A legjobb minőségű teát a hajtások csúcsa környékéről szüretelt levelekből készítik. A legjobb minőségű árut a növény 7-8 éves koráig adja.

A leghíresebb termelők, exportőrök: Kína, India, Japán, Srí Lanka.

Felhasználása[szerkesztés]

Leveleiből készül különböző módszerekkel a tea. Ennek fő típusai a erjesztés mértéke szerint:[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tianlu Min & Bruce Bartholomew. 18. Theaceae, Flora of China 
  2. A jó tea elkészítése…
  3. Fekete? Oolong? Zöld? Fehér?

Források[szerkesztés]