Callisthenics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Callisthenics a testsúllyal végzett edzések gyűjtőneve. Az edzésforma a lassú, de stabil fejlődést részesíti előnyben. Népszerű gyakorlatai közé tartoznak a különböző fekvőtámaszok, húzódzkodás, lábemelés és a híd.

Ez az edzésmód alapvetően jobban kíméli az ízületeket,erősíti azokat (de csakis a helyesen végrehajtott gyakorlatokkal). Mivel az emberi testet nem a nagy súlyok mozgatására "találták ki" hanem saját súlyának minél jobb kihasználására, minél nagyobb mobilitás elérésére szerintem ez sokkal hatékonyabb edzésmódszer mint a konditermi edzések, nem nem azt mondom hogy azok nem érnek semmit de azok a legtöbb embernél akik nincsenek tisztában az edzés mibenlétével csak csinálják funkcionális erőt eredményez ami nagyon jó ha mondjuk egy 200 kilós akármit arrébb kell tenni. De a callisthenics összehangolja a test összes izmát, ezeket együttes működésre bírja.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes források szerint a callisthenics kifejezés az ógörög nyelvből származik. A szó a kalósz (szépség) és a szténosz (bátorság) szavak összetételéből jött létre.

Bizonyos feljegyzések szerint a legendás spártaiak is ezzel a módszerrel edzették magukat.[forrás?]

Hírességek, akik gyakorolták az edzésmódot[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Paul “Coach” Wade – Fegyencedzés
  • Paul “Coach” Wade – Fegyencedzés 2

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]