Caius Veturius Geminus Cicurinus
| Caius Veturius Geminus Cicurinus | |
| Római Köztársaság consul | |
| Hivatali idő i. e. 499. szeptember 1. – i. e. 498. augusztus 29. | |
| Előd | Ser. Sulpicius Camerinus Cornutus és M'. Tullius Longus |
| Utód | Q. Cloelius Siculus és T. Larcius II |
| Született | i. e. 6. század Róma |
| Elhunyt | i. e. 5. század Róma |
| Szülei | nem ismert nem ismert |
| Gyermekei | Caius Veturius Cicurinus |
Caius (vagy Publius) Veturius Geminus Cicurinus államférfi volt a korai Római Köztársaságban, i. e. 499-ban consuli hivatalt viselt Titus Aebutius Helvával közösen.[1]
Élete
[szerkesztés]Livius azt írja, hogy consulsága évében ostrom alá vették Fidenaet, Crustumeriát pedig elfoglalták, de nem írja meg hogy melyik consul vezette a hadműveleteket. Praeneste ebben az évben átállt a latin szövetségtől Róma pártjára.[2]
Livius szerint előneve Caius volt,[3] de Halikarnosszoszi Dionüsziosz a Publius nevet adja meg.[4] Utóbbi valószínűbbnek látszik, mert i. e. 509-ben, a köztársaság első évében egy P. Veturius volt az egyik első quaestor, aki feltehetően azonos a 499-es consullal.[5] A megbízhatatlannak tartott Festus szerint P. Veturius egyike volt azon patríciusoknak, akiket i. e. 486-ban nyilvánosan máglyán megégettek, mert részt vettek Spurius Cassius Vecellinus összeesküvésében. Az lehet, hogy ő volt az a Veturius, akit Valerius Maximus i. e. 486-ban katonai tribunusként említ.[6][7][8]
Az "iker" jelentésű Geminus mellékneve alapján feltételezhető, hogy az i. e. 494-ben consuli hivatalt viselő Titus Veturius Geminus Cicurinus az ikertestvére volt. Az ő fia lehetett Caius Veturius Cicurinus, aki i. e. 455-ben volt consul.
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gaius Veturius Geminus Cicurinus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Elődei: Ser. Sulpicius Camerinus Cornutus és M'. Tullius Longus |
 |
Utódai: Q. Cloelius Siculus és T. Larcius II |