Caesar Baronius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Caesar Baronius
Cesare Baronius.png
Született
Sora
Elhunyt 1607. június 30. (68-69 évesen)[1][4]
Róma[5]
Foglalkozása
Tisztség
  • bíboros
  • prefect of the Vatican Library
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Caesar Baronius témájú médiaállományokat.

Latinosan Caesar Baronius, olaszosan Cesare Baronio C. O. (Sora, 1538. augusztus 30.Róma, 1607. június 30.) újkori olasz hittudós, kora egyik leghíresebb egyháztörténésze, római katolikus bíboros.

Élete[szerkesztés]

Mélyen vallásos keresztény családban született, édesanyja már születése előtt a Szűz Máriának ajánlotta, és ez ajánlást az ifjú Baronius maga is megerősítette. Tanulmányait Veroliban, Nápolyban és Rómában végezte. Néri Szent Fülöp hatására lépett be az oratoriánus rendbe. 1563-ban szentelték pappá szenteltek, 1564-től 1577-ig Rómában a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett, majd 1593-ig pedig az ugyancsak római vallicellai templomnál volt lelkipásztor rendkívüli buzgósággal és csodás sikerrel. 1593-ben az idős Néri Szent Fülöp után az oratóriánusok rendfőnökévé, 1595-ben VIII. Kelemen pápa gyóntatójává, illetve apostoli főjegyzővé (lat. protonotarius apostolicus), 1596-ban pedig bíborossá nevezték ki. XI. Leó pápa 1605-ös halála után 31 szavaztak arra, hogy pápa legyen, de végül mégsem ő lett Leó utóda. 1607-ben, szent ember hírében hunyt el 69 éves korában.

Művei[szerkesztés]

Sokoldalú hivatalviselése mellett komoly irodalmi működést fejtett ki, mint azt következő művei mutatják:

  • Martyrologium Romanum restitutum, Gregorii XIII. iussu editum, cum notis Caes. Baronii, Romae 1586, Venet. 1587;
  • Paraenesis ad respublicam Venetam, Romae 1606;
  • Votum contra remp. Venet;
  • Relatio de legatione Ecclesiae Alex. ad apost. sedem, Coloniae 1598;
  • De Ruthenorum origine et conversione, Coloniae 1598;
  • Vita s. Gregorii Nazianzeni;
  • Epistolae et opuscula, Romae, 1759–1770, 3 kötet;
  • Tractatus de monarchia Sicula – Baronius kimutatja, hogy II. Orbán pápa rendelete, amely alapján a spanyol királyok Szicília egyházi törvénykezésében illetékességet követeltek, nem hiteles;
  • Annales ecclesiastici a Christo nato ad annum 1198, 12 köt. – Baronius fő műve, a keresztény egyház története Jézus Krisztus idejétől 1198-ig 12 kötetben. Baronius Néri Szent Fülöp fölszólítására fogott bele a nagy mű megírásába, célja a katolikus egyház védelmezése volt az evangélikus Matthias Flacius vezette magdeburgi centuriatorok történeti torzításai ellen. (A mű megírására Baronius először Onuphrius Panoinit ajánlotta, de ő nem vállalta el a munkát, így végül mégiscsak Baronius állította össze.) Baronius művét később Antonius Pagius ferences szerzetes javította ki, illetve öten folytatták: Odorico Raynaldi, Jakob Laderch és Augustin Theiner oratóriánusok, Abraham Bzowski lengyel Domokos-rendi szerzetes, és Henry de Sponde francia történetíró. A folytatók egyike sem érte el Baronius művének színvonalát.

Baronius legjobb életrajzát Hieronymus Barnabeus oratóriánus szerzetes állította össze Vita Baronii címmel. (Róma, 1651, bővítve kiadta Georg Fritz, 1718).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b http://www.treccani.it/enciclopedia/cesare-baronio_%28Dizionario-Biografico%29/
  2. Integrált katalógustár, 118506668, 2015. augusztus 14.
  3. 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12496266x
  4. data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12496266x
  5. Integrált katalógustár, 2014. december 31.

Forrás[szerkesztés]