Fehérbóbitás kakadu
Fehérbóbitás kakadu | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Cacatua alba (Statius Müller, 1776) | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fehérbóbitás kakadu témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérbóbitás kakadu témájú médiaállományokat és Fehérbóbitás kakadu témájú kategóriát. |
A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Az Indonéziához tartozó Maluku-szigetek északi és középső részén (Obi, Batjan, Halmahera, Tidore, Ternate) honos.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
Testhossza 40-50 cm. A hím testtömege 800 gramm, a tojóé 400 gramm. Tollazata és bóbitája is fehér; az evező- és kormánytollak belső zászlója sárga. A kinyújtva 10–12 cm hosszú bóbita félkörívben koronázza fejét.
A hím erős csőre, lába és írisze fekete, a tojó írisze vörösesbarna.
Életmódja, élőhelye[szerkesztés]
Erdőkben, ligetekben, mocsaras területeken vagy partközelben él párosával vagy kisebb csoportokban. Magokat és gyümölcsöket eszik.
Szaporodása[szerkesztés]
A hím bóbitáját feltartva, szárnyait szétterítve udvarol a tojónak. Fészkét a magas pálmák üregébe rakja. A fészekalja 2 tojás. Fészkelési ideje 80–85 nap, ebből a költés kb. 30 nap. A hím a költésben és a fiókák nevelésében is aktívan részt vesz. A fiókák 70-90 nap után repülnek ki.
Tartása[szerkesztés]
A legértelmesebb papagájfélék egyike; beszélni is megtanítható. 3–4 hónap alatt teljesen megszelídül; gondozójához kötődik. Bohókás természetű; akrobatikus mutatványokra hajlamos. Szobatisztaságra szoktatható; olyankor csak a kijelölt helyen ürít.
Mozgékony, helyigényes. Párjával tartva az emberek iránti érdeklődése csökken; a költési időben kifejezetten agresszívvé válhat.
Eleségében a növényi tápanyagot állati fehérjével kell kiegészíteni.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- Hivatalos magyar neve
- Romhányi Attila, 1987: Papagájok. Natura, 85–86. old. ISBN 963 233 126 5