Ugrás a tartalomhoz

CEE 7 elektromos csatlakozószabvány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A CEE 7 elektromos csatlakozószabvány egy váltóáramú hálózati csatlakozó rendszer. Több verzióban létezik, a nemzetközi besorolás szerint a C, E és F típusú csatlakozók és aljzatok tartoznak ide. Magyarországon és Európa jelentős részén ez a szabvány terjedt el. Jellemzően 220-230 V-tal üzemelnek.

A rendszert először 1951-ben tették hivatalossá az akkori International Commission on the Rules for the Approval of Electrical Equipment (IECEE), vagyis Elektromos Berendezések Szabályait Jóváhagyó Nemzetközi Bizottság által, a szervezet Certification of Electrotechnical Equipment után CEE rövidítésű határozatának 7. kiadványában rendelkezett ezen csatlakozókról, ezért terjedt el a CEE 7 elnevezéseként. A szabványt 1963-ban és 1983-ban is frissítették korszerűbb előírásokkal, az IEC 60884-1 jelű nemzetközi biztonsági szabvánnyal azonban mindenképp rendelkezniük kell.

CEE 7/1 aljzat és CEE 7/2 csatlakozó

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legkorábbi változat a földeletlen kétpólusú dugvilla és aljzat, előbbi CEE 7/2, utóbbi CEE 7/1 jelzésű, melyek teljes kör formájúak. Mivel hiányzik a földelés idővel kevéssé biztonságosnak ítélték, mint ami hajlamos zárlatot vagy tüzet okozni, ezért fokozatosan lecserélték korszerűbb, biztonságosabb változatokra. A földelés hiánya mellett másik probléma a dugóval volt, amit a körforma miatt újabb aljzatokba nem lehetett bedugni, a CEE 7/1 aljzat viszont újabb dugókkal is kompatibilis maradt. Főleg az 1950-es, 1960-as évek elektromos eszközein lehet találkozni velük, nagyjából az 1980-as évektől kezdték abbahagyni a gyártásukat. (A szovjet GOSZT 7396 jelű szabvány lényegében azonos volt vele.)

CEE 7/3 aljzat és CEE 7/4 csatlakozó „Schuko” (F típus)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A CEE 7 típus elterjedt földelt változata, ami Schuko (Schutzkontakt) néven is ismert, ezt nemzetközi összehasonlításban F típusnak nevezik. A CEE 7/4 jelű dugóján alul és fölül kis földelősínek vannak beszerelve, amik a CEE 7/3 jelű aljzat földelőérintkezőihez simulnak, kétoldalt pedig két-két horony lett kialakítva, ezzel a profillal stabilabb tartást adva a dugónak. (A magyar közbeszédben ezt jelenti a „süllyesztett” konnektor.) A Schuko rendszert már 1925-ben feltalálta Albert Büttner Németországban, idővel pedig ez lett az egyik legelterjedtebb csatlakozószabvány Európa-szerte, ezért is okozott gondot, hogy a régebbi CEE 7/2 dugóval szerelt eszközök biztonsági okokból nem mentek bele.

CEE 7/5 aljzat és CEE 7/6 csatlakozó (E típus)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a változat egy harmadik földelőtüskével rendelkezik, mely a CEE 7/5 aljzatból áll ki, szemben a Schuko aljzat alsó és felső érintkezőivel, a mérete azonos a CEE 7 dugók villáinak tüskéivel. A CEE 7/6 dugón egy középső lyuk fogadja a földelőtüskét. A Schuko dugó (akárcsak a CEE 7/2 kördugó) ebbe az aljzatba nem helyezhető. A CEE 7/6 dugó teljes kör alakja miatt ezen kívül legfeljebb csak a CEE 7/1 aljzattal kompatibilis. A nemzetközi listán E típusnak is nevezett változat főleg Franciaországban és Lengyelországban terjedt el.

CEE 7/7 csatlakozó (E+F típus)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a változat ötvözi az F típusú Schuko és az E típusú CEE 7/6 dugó sajátosságait, a nemzetközileg E+F típus a C (CEE 7/1), E (CEE 7/5) és F (CEE 7/3) típusú aljzatba is dugható. Ezzel a verzióval főleg a német és a francia szabványt próbálták áthidalni, mára a Schukóval együtt ez is Európaszerte elterjedt, beleértve Magyarországot is, ahol gyakorlatilag teljesen felváltotta a korábbi Schukot.

CEE 7/16 csatlakozó „Euro csatlakozó”

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Euro csatlakozónak is nevezett keskeny hatszögletű dugó széles körben elterjedt, kisebb-nagyobb háztartási és egyéb elektronikai eszközök vezetékei, töltőcsatlakozók garmadái rendelkeznek ilyen dugóval. A földeletlen, ezért inkább alacsonyabb feszültséggel működő eszközökön használatos csatlakozó a kis mérete miatt nagyon sok szabványú aljzatba illeszthető, a nemzetközileg C, E, F típusokén kívül a H, J, K, L, N típusokkal is kompatibilis. A villái a többi CEE 7 dugóéhoz képest keskenyebb és csak az alsó felük fémborítású. (Nem összetévesztendő a rá hasonlító brit BS 4573 dugóval!)

Földeletlen csatlakozó, ami viszont formázott köralakja miatt a C-n kívül a földelt E és F aljzatokkal is kompatibilis, ezáltal fixebben rögzül. Ezzel a dugóval főleg az úgynevezett II. érintésvédelmi osztályba tartozó elektromos eszközöket szerelik, amelyek nem igénylik a földelést, mert a működő elektromos részeik körbe vannak szigetelve. A formázott gallérja lehet szimmetrikus és aszimmetrikus is, utóbbi esetben csak az egyik részén van mélyebb bevágás.

Kompatibilitás CEE 7-en kívüli szabványokkal

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főleg Dániában használatos K típusú rendszer aljzata szinte az összes CEE 7-es csatlakozót képes fogadni, igaz csak földelés nélkül. Az aljzatban ugyanis egy harmadik középső, félkör profilú lyuk biztosítja a földelést az ilyen háromtüskéjű K típusú dugók számára, amik ezért nem is viszontkompatibilisek a CEE 7 aljzatokkal. A K típuson kívül a H, J, L, N típusokkal is van kompatibilitás, de csak a CEE 7/16 Euro csatlakozó által, ami ezen típusok aljzataiba dugható.

A CEE 7 dugóit és aljzatait funkciótól függően többféleképpen is ki lehet alakítani. A dugók legtöbbszőr vezetékkel kapcsolódnak az elektromos eszközökhöz, melyek integráltak, vagyis egybeépítettek a készülékkel, de vannak lecsatlakoztathatók is, jellemzően ilyenek a töltőkábelek. Más eszközökön a dugó közvetlenül a készülék burkolatába van integrálva vezeték nélkül, mint például szobai elektromos illatosítóknál, szúnyogriasztónál vagy elektromos fűnyírónál. Ilyen szerszámgépeknél egyaljzatú hosszabbító szükséges az üzemeltetéshez. Kevés fali aljzat esetén szükség lehet elosztóra is, ezek szintén sokfélék lehetnek: vezeték nélkül kettő-három aljzatos lehetséges, vezetékkel, mint hosszabbító egytől akár tíz aljzatig is terjedhet a csatlakozások száma; a vezeték hossza szintén típustól függően lehet fél, vagy akár 60 méter is. Rendelkezhetnek áramtalanító kapcsolóval is, bizonyos nagyobb elosztók pedig egyéb aljzatokat is tartalmazhatnak, mint például USB-t. Létezik időzített kapcsolóval rendelkező eszköz is. (Ilyen eszközök természetesen más nemzetközi szabványú csatlakozókból is készülnek helyi felhasználásra.)

Nemzetközi típusbesorolás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Típus Csatlakozó Aljzat Megjegyzés / kompatibilitás
C típus CEE 7/2 CEE 7/1 elavult, kikopó formátum
CEE 7/16 „Euro” C, E, F, H, J, K, L, N típus
CEE 7/17 C, E, F, K típus
E típus CEE 7/6 CEE 7/5 főleg Franciaország és Lengyelország
F típus „Schuko” CEE 7/4 CEE 7/3 C, F, K típus
E+F típus CEE 7/7 C, E, F, K típus

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:CEE 7
A Wikimédia Commons tartalmaz CEE 7 elektromos csatlakozószabvány témájú médiaállományokat.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a CEE 7 standard AC plugs and sockets című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]