C/2013 A1 üstökös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az üstökös elhaladása a Mars közelében (művészi elképzelés, a műholdak aránytalanul nagyra vannak rajzolva)
Az üstökös Mars közeli elhaladása (másik művészi elképzelésben)

A C/2013 A1 üstökös (Siding Spring) egy Oort-felhőből származó üstökös, amit 2013. január 3-án Robert H. McNaught fedezett fel a Siding Spring Obszervatóriumban a 0,5 m-es Uppsala Southern Schmidt távcsővel.[1] [2] A felfedezés idején 7,2 CsE-re volt a Naptól, és a Nyúl csillagképben látszott. Az üstökösnek valószínűleg legalább egymillió évébe telt, mire az Oort-felhőtől idáig ért.[3]

A C/2013 A1 csillagászati értelemben nagyon közel, 139 500 km-re (kb. a Föld-Hold távolság harmada), 56 km/s sebességgel (kb. 200 000 km/h) haladt el a Mars bolygó felszíne fölött 2014. október 19-én, 18:28 UTC-kor. Felfedezése után azt hitték, hogy összeütközhet vele, de később ezt a lehetőséget a pálya pontosabb ismeretében kizárták.

Az üstökös csillagászati szempontból azért érdekes, mert anyaga igen „régi” a Naprendszer kialakulásának idejéből származhat, továbbá mert a belőle leváló porszemcsék beleütköztek a Mars légkörébe és reakcióba léptek vele. Így a Mars légköre és az üstökös anyaga is vizsgálható volt.

A közeli elhaladás idején Mars körüli pályán keringtek: Mars Reconnaissance Orbiter, Mars Odyssey, Mars Express, MAVEN és az indiai Mars Orbiter Mission (Mangalján). Valamennyi műhold veszélyben volt az üstökösről leváló anyagdarabkák miatt, ezért a Mars takarásában tartózkodtak a közelrepülés idején, illetve olyan pozíciót vettek fel, hogy a lehető legkisebb támadási felületet nyújtsák a meteorzápor számára, melynek veszélyessége nem volt ismert.

A Mars felszínén tartózkodik a Curiosity rover és az Opportunity, mindkettő megfigyeléseket végzett.

Az üstökös nem a Naprendszer síkjában kering.

Eredmények[szerkesztés]

A MAVEN űrszonda ultraviola spektrográfja a meteorzápor után a felső légkörben intenzív ultraviola sugárzást észlelt, amit magnézium és vas ionok keltettek, és ami erősebb volt, mint amit a Föld fölött a legerősebb meteorzáporok keltenek. A kibocsátás az üstökössel való találkozás után több órán keresztül uralta a Mars fölött az ultraviola spektrumot, és csak mintegy két nap alatt oszlott el.

A Mars fölött máshol tartózkodó Mars Express egyik műszere, a MARSIS az üstökös közelsége idején az elektronsűrűség kiugróan magas értékeit rögzítette. A csúcs alacsonyabban következett be a Mars ionoszférájában, mint ahol egyébként, kisebb intenzitással szokott.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. MPEC 2013-A14 : COMET C/2013 A1 (SIDING SPRING). IAU Minor Planet Center, 2013. január 5. [2013. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (CK13A010)
  2. Kaufmann, Marc. „A Celestial Traveler Closes on Mars”, New York Times, 2014. augusztus 4. (Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 4.) 
  3. Horizons output: Barycentric Osculating Orbital Elements for Comet C/2013 A1 (Siding Spring) (Solution using the Solar System Barycenter and barycentric coordinates. Select Ephemeris Type:Elements and Center:@0)
  4. Mars Spacecraft Reveal Comet Flyby Effects on Martian Atmosphere 2014-11-07

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]