Córdoba kalifáinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Córdoba kalifái szócikkből átirányítva)

A Córdobai Kalifátus története a 8. század közepéig nyúlik vissza. 750-ben az Abbászidák ugyanis megbuktatták az egész iszlám világ felett uralkodó, omajjád családhoz tartozó kalifát, II. Marvánt, és a hatalmat átvéve az addigi uralkodóház tagjainak zömét kiirtották. Hisám kalifa egyik unokája, Abd ar-Rahmán életben maradt, de hat éven keresztül menekülnie kellett ellenségei elől, míg el nem érte Észak-Afrika nyugati partvidékeit. Gibraltárnál átkelt a szoroson, és 756-ban megszerezte az Ibériai-félsziget arab területeit. Így jött létre a központi hatalomtól független córdobai székhelyű emírség, amely az al-Andalusz nevet viselte.

A 10. század elején a síita Fátimidák vették át a hatalmat Észak-Afrikában, magukat szintén kalifának tartva. Ennek hatására III. Abd ar-Rahmán 929-ben felvette a kalifa címet, hogy ezzel rangban méltó ellenfelének mutassa magát a nyugat és kelet felé egyaránt dinamikusan terjeszkedő afrikai uralkodókkal. A virágzó állam felett 976-ban a kamarási rangot viselő Ámiridák családja vette át a tényleges irányítást, akik jelentős katonai sikereket értek el az északi keresztény államokkal szemben. 1008-ban azonban megbuktatták őket, rövidesen pedig hosszú hatalmi harc kezdődött, amelynek során az állam részfejedelemségre (táifák) esett szét, a kalifai címet pedig időnként a Hammúdidák családja szerezte meg a belviszályok által megosztott Omajjádoktól. Az utolsó kalifát, akinek már csak a hajdani állam töredéke felett volt hatalma, a córdobai lakosság űzte el a dzsahvarida vezír vezetésével 1031-ben, aki egyfajta arisztokratikus köztársaságot hozott létre.