Cézium-oxid
| cézium-oxid | |||
 cézium-oxid | |||
| |||
| IUPAC-név | cézium-oxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 20281-00-9 | ||
| PubChem | 9903865 | ||
| ChemSpider | 8079519 | ||
| EINECS-szám | 243-679-0 | ||
| SMILES | [Cs+].[Cs+].[O-2] | ||
| InChI | 1/2Cs.O/q2*+1;-2 | ||
| InChIKey | KOPBYBDAPCDYFK-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | Cs2O | ||
| Moláris tömeg | 281.81 g/mol | ||
| Megjelenés | sárga-narancssárga szilárdan | ||
| Sűrűség | 4.65 g/cm³, szilárd | ||
| Olvadáspont | 490 °C alatt (N2) | ||
| Oldhatóság (vízben) | reagál vele | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | anti-CdCl2 (hexagonális) | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH | -345.8 kJ/mol | ||
| Standard moláris entrópia S | 146.9 J K-1 mol-1 | ||
| Hőkapacitás, C | 76.0 J K-1 mol-1 | ||
| Veszélyek | |||
| EU Index | nincs listázva | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | cézium-hidroxid | ||
| Azonos anion | lítium-oxid nátrium-oxid kálium-oxid rubídium-oxid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A cézium-oxid egy szervetlen vegyület. A következő bináris cézium-oxidok ismertek: Cs11O3, Cs4O, Cs7O, és Cs2O.[1] A felsorolt oxidok és szuboxidok mind világos színűek. A Cs2O hatszögletű sárga-narancssárga kristályokat alkot.
Felhasználása
[szerkesztés]Fotokatódokban használják infravörös fény detektálásra, például tévékamerákban, képerősítőkben, vákuum-fotodiódákban, fotoelektron-sokszorozókban. Jó elektronemitter, de a magas gőznyomás korlátozza a használhatóságát.[2][3][4]
Reakciói
[szerkesztés]A Cs2O-ból magnéziummal reagálva cézium és magnézium-oxid keletkezik:[5][6]
- Cs2O + Mg → 2Cs + MgO
A Cs2O higroszkópos, vízzel reagálva cézium-hidroxid (CsOH) keletkezik belőle.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Simon, A. (1997), „Group 1 and 2 Suboxides and Subnitrides — Metals with Atomic Size Holes and Tunnels”, Coord. Chem. Rev. 163: 253–270, DOI 10.1016/S0010-8545(97)00013-1.
- ↑ Capper, Peter & Elliott, C. T. (2000), Infrared Detectors and Emitters, Springer, p. 14, ISBN 978-0-7923-7206-6, <https://books.google.com/?id=HtgEcjQcgkkC&pg=PA14&dq=%22cesium+oxide%22+OR+%22caesium+oxide%22>
- ↑ Busch, Kenneth W. & Busch, Marianna A. (1990), Multielement Detection Systems for Spectrochemical Analysis, Wiley-Interscience, p. 12, ISBN 978-0-471-81974-5, <https://books.google.com/?id=9H0W1J-Rku4C&pg=PA12&dq=%22cesium+oxide%22+OR+%22caesium+oxide%22>
- ↑ Boolchand, Punit, ed. (2000), Insulating and Semiconducting Glasses, World Scientific, p. 855, ISBN 978-981-02-3673-1, <https://books.google.com/?id=QK2f4eVh7qgC&pg=PA855&dq=%22cesium+oxide%22+OR+%22caesium+oxide%22>
- ↑ Turner, Jr., Francis M., ed. (1920), The Condensed Chemical Dictionary, New York: Chemical Catalog Co., p. 121, <https://books.google.com/?id=y8y0XE0nsYEC&pg=PA121&dq=%22cesium+oxide%22+OR+%22caesium+oxide%22>
- ↑ Arora, M.G. (1997), S-Block Elements, New Delhi: Anmol Publications, p. 13, ISBN 978-81-7488-562-3, <https://books.google.com/?id=QR3TCaKaykEC&pg=PA256&dq=%22Bromine+dioxide%22>
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Caesium oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.