Ugrás a tartalomhoz

Cár-ágyú

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Kreml és a Vörös tér, Moszkva világörökségi helyszín része
Cár-ágyú
A Cár-ágyú kiállítva a moszkvai Kremlben
A Cár-ágyú kiállítva a moszkvai Kremlben
Gyártási adatok
Típusdíszágyú
Ország Orosz Birodalom
TervezőAndrej Csohov
Gyártás ideje1586
Alkalmazás
Alkalmazás idejenem ismert
Alkalmazó ország Orosz Birodalom
Műszaki adatok
Űrméret890 mm
Lőszerkőkartács
Tömeg39,312 t
Csőhossz5 340 mm

A Cár-ágyú (oroszul: Царь-пу́шка / Car-puska) valószínűleg soha nem használt mozsárágyú, amely a moszkvai Kreml egyik leghíresebb nevezetessége már évszázadok óta. Hatalmas méreteivel a kora újkori Oroszország egyik legjelentősebb katonai és iparművészeti emléke, emellett a világörökség része.[1]

Jellemzői

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cár-ágyú a Kreml arzenálja mellett található, és a Szenátus-palota felé néz. Az ágyú bronzból készült, tömege 39 312 kg, hossza 5,34 m, csövének belső átmérője 890 mm), külső átmérője 1200 mm.[2] A cső nyolc téglalap alakú öntött fogantyúval rendelkezik a könnyebb szállítás érdekében. Jelenleg egy stilizált öntöttvas ágyúkocsira van felszerelve, amelynek három kereke van. Magát az ágyúcsövet domborművek díszítik, köztük I. Fjodor orosz cár lovas ábrázolása, amint koronával és jogarral a kezében ül lóháton. A jobb első fogantyú feletti írás is neki állít emléket: Isten kegyelméből Fjodor Ivanovics cár és nagyherceg, egész Oroszország ura. A cső tetejére még két felirat került, a bal oldalon az öntés körülményei szerepelnek: Öntetett Moszkva híres cári városában a 7904-es év nyarán (bizánci időszámítás szerint, 1585 a Gergely-naptárban) uralmának (ti. a cár) harmadik évében Andrej Csohov által. Az 1835-ben készített, az ágyú talapzatának szánt fegyverkocsi pusztán dekoratív célokat szolgál. A fegyvert valószínűleg reprezentatív célra szánták, soha nem akarták messzebbre elszállítani vagy ostromban bevetni. Valószínűleg kőkartács kilövésére lenne alkalmas, az előtte lévő mintegy 1 tonnás acélgolyók csupán dekorációként szolgálnak, ezeket 1834-ben öntötték Szentpéterváron.[3]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ágyút Andrej Csohov orosz mester öntötte bronzból 1586-ban I. Fjodor cár uralkodása alatt.[4] Az ágyútalpat és magát az ágyút 1835-ben gazdagon díszítették A. P. Brjullov építész és P. Ja. de Witte mérnök tervei alapján.

A történelem folyamán a Cár-ágyúnak többször is megváltoztatták a helyét. Eredetileg a Vörös térre telepítették a Lobnoje Mesto közvetlen közelébe, hogy keletről, a Kitaj-Gorod irányából érkező Kreml elleni támadás esetén felhasználható legyen a védekezésben, és kőkartáccsal lője az ellenséget.[5] Abban az időben a fegyvernek nem voltak kerekei, ehelyett egy előre meghatározott dőlésszögű speciális talpazatra helyezték. Csak a 18. század elején vonták ki a szolgálatból, mivel addig nem érte támadás Moszkvát, és 1706-ban emlékműként a Kremlbe költöztették át.[6] Ott kezdetben az Arzenál épületénél állították fel, és egy fakocsira helyezték, amely azonban a lángok 1812-es Napóleon elleni háború nagy tűzvészében elégett. 1834-ben Szentpéterváron elkészítették az 1 tonnás díszgolyókat, amelyek azonban 10 mm-rel szélesebbek a csőnél, így pusztán szemléltető szerepük van. Egy évvel később az ágyút egy ugyanott gyártott új fegyverkocsira helyezték, amelyen ma is megtekinthető, így viszont elveszítette hadászati funkcióit. A fegyverkocsi kerekén feltüntették a készítőt és a befejezés évszámát is.[7] Körülbelül ugyanebben az időben az Arzenál épülete előtt felállították mintegy 20 másik történelmi fegyvert, amelyek közül néhány ma is itt látható.

1843-ban az ágyút mint az orosz fegyverművesség különösen fontos emlékét, áthelyezték a moszkvai Kreml fegyvertárának épülete elé, ahol 1960-ig állt. Az Állami Kreml-palota építési munkálatai miatt költöztették jelenlegi helyére, az Ivanovszkaja térre, a Kreml három székesegyházának közelébe. 1980 tavaszán az ágyút és annak talpát a moszkvai olimpia előkészületeinek részeként ideiglenesen eltávolították a Kremlből, és alapos helyreállításnak vetették alá a szerpuhovi Dzerzsinszkij Tüzér Akadémia szakembereinek segítségével, ekkor a kutatók némi lőpornyomot találtak a cső belsejében, majd 1980 nyarán visszaszállították a jelenlegi helyére.[1]

A Cár-ágyú a moszkvai Kremllel együtt 1990 óta a világörökség része.[8]

Másolatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A donyecki másolat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001 tavaszán az OAO Izssztal acélmű, egy udmurt vállalkozás Moszkva városvezetésének megbízásából egy vas másolatot készített az ágyúról. A replika teljes tömege 42 tonna, egyetlen kereke 1,5 tonnát nyom, a cső átmérője az eredetihez hasonlóan 1,2 m, a kaliber pedig pontosan 890 mm, de 6 cm-rel rövidebb az eredetinél.

Ebből a típusú másolatból két példány készült. Az egyik példányt Moszkva városa az ukrajnai Donyecknek ajándékozta, amelyet végül 2001 májusában 3 nap alatt szállítottak át a mintegy 1800 km-re lévő helyszínre, majd a donyecki városháza elé telepítették, a másikat Izsevszkben állították ki a gyártó OAO Izssztal területén.[9]

A Joskar-Ola-i másolat

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007-ben újabb replikát telepítettek a Joskar-Ola-i Nemzeti Művészeti Galéria elé. Ez a másolat 1:2 méretarányban készül, valamint hiányos, a díszítmények megváltoztak vagy hiányoznak, és egyéb részletek sincsenek rajta. Az ágyú csöve körülbelül 12 tonna, a cső és a kocsi acélból lett öntve, a kerekek pedig rögzítettek, és nem mozgathatóak. Három kapcsot helyeztek el az ágyún a kábelek rögzítéséhez, hogy megkönnyítsék a szállítást. A kész darabot az N. Sz. Butyakovról elnevezett Zvenyigovszkij Hajógyárban öntötték. Kezdetben a díszeket fából vágták ki, majd fémből öntötték. A másolat lövésre is alkalmas, mivel a csövet és a magot összehegesztették. Négy dísz ágyúgolyó található a kiállított darab mellett.

Galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Tsar Cannon". www.kreml.ru (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 20.
  2. ↑ M. E. Portnov: Carʹ-Puška i Carʹ-Kolokol. 1990. 19–20. o. ISBN 5-239-00778-0 Hozzáférés: 2021. február 28.
  3. ↑ "The Tsar Cannon, King of Cannons". www.visitrussia.com. Hozzáférés: 2021. március 21.
  4. ↑ "Kreml látnivalók". Egyéni Utazó. 2019. január 25. Hozzáférés: 2021. március 8.
  5. ↑ Művészete, Háború. "Háború Művészete". Háború Művészete (Hungary nyelven). Hozzáférés: 2021. március 8. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
  6. ↑ Timofeychev, Alexey (2017. október 19.). "The Tsar Cannon: A gigantic gun designed to defend the Kremlin". www.rbth.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 21.
  7. ↑ Tours, Wow Moscow. "History of the Tsar Cannon or Don't Judge a Cannon by Its Barrel". Wow! Moscow Tours (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 27.[halott link]
  8. ↑ Centre, UNESCO World Heritage. "Kremlin and Red Square, Moscow". UNESCO World Heritage Centre (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 20.
  9. ↑ "Donetsk Sights | Tsar Cannon". ukraine-kiev-tour.com. Hozzáférés: 2021. március 27.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tsar Cannon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zarenkanone című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cár-ágyú&oldid=26920442”