Cár-ágyú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png A Kreml és a Vörös tér, Moszkva világörökségi helyszín része
Cár-ágyú
A Cár-ágyú kiállítva a moszkvai Kremlben
A Cár-ágyú kiállítva a moszkvai Kremlben
Gyártási adatok
Típus díszágyú
Ország  Orosz Birodalom
Tervező Andrej Csohov
Gyártás ideje 1586
Alkalmazás
Alkalmazás ideje nem ismert
Alkalmazó ország  Orosz Birodalom
Műszaki adatok
Űrméret 890 mm
Lőszer kőkartács
Tömeg39,312 t
Csőhossz5 340 mm

A Cár-ágyú (oroszul: Царь-пу́шка / Car-puska) valószínűleg soha nem használt mozsárágyú, amely a moszkvai Kreml egyik leghíresebb nevezetessége már évszázadok óta. Hatalmas méreteivel a kora újkori Oroszország egyik legjelentősebb katonai és iparművészeti emléke, emellett a világörökség része.[1]

Jellemzői[szerkesztés]

A Cár-ágyú a Kreml arzenálja mellett található, és a Szenátus-palota felé néz. Az ágyú bronzból készült, tömege 39 312 kg, hossza 5,34 m, csövének belső átmérője 890 mm), külső átmérője 1200 mm.[2] A cső nyolc téglalap alakú öntött fogantyúval rendelkezik a könnyebb szállítás érdekében. Jelenleg egy stilizált öntöttvas ágyúkocsira van felszerelve, amelynek három kereke van. Magát az ágyúcsövet domborművek díszítik, köztük I. Fjodor orosz cár lovas ábrázolása, amint koronával és jogarral a kezében ül lóháton. A jobb első fogantyú feletti írás is neki állít emléket: Isten kegyelméből Fjodor Ivanovics cár és nagyherceg, egész Oroszország ura. A cső tetejére még két felirat került, a bal oldalon az öntés körülményei szerepelnek: Öntetett Moszkva híres cári városában a 7904-es év nyarán (bizánci időszámítás szerint, 1585 a Gergely-naptárban) uralmának (ti. a cár) harmadik évében Andrej Csohov által. Az 1835-ben készített, az ágyú talapzatának szánt fegyverkocsi pusztán dekoratív célokat szolgál. A fegyvert valószínűleg reprezentatív célra szánták, soha nem akarták messzebbre elszállítani vagy ostromban bevetni. Valószínűleg kőkartács kilövésére lenne alkalmas, az előtte lévő mintegy 1 tonnás acélgolyók csupán dekorációként szolgálnak, ezeket 1834-ben öntötték Szentpéterváron.[3]

Története[szerkesztés]

Az ágyút Andrej Csohov orosz mester öntötte bronzból 1586-ban I. Fjodor cár uralkodása alatt.[4] Az ágyútalpat és magát az ágyút 1835-ben gazdagon díszítették A. P. Brjullov építész és P. Ja. de Witte mérnök tervei alapján.

A történelem folyamán a Cár-ágyúnak többször is megváltoztatták a helyét. Eredetileg a Vörös térre telepítették a Lobnoje Mesto közvetlen közelébe, hogy keletről, a Kitaj-Gorod irányából érkező Kreml elleni támadás esetén felhasználható legyen a védekezésben, és kőkartáccsal lője az ellenséget.[5] Abban az időben a fegyvernek nem voltak kerekei, ehelyett egy előre meghatározott dőlésszögű speciális talpazatra helyezték. Csak a 18. század elején vonták ki a szolgálatból, mivel addig nem érte támadás Moszkvát, és 1706-ban emlékműként a Kremlbe költöztették át.[6] Ott kezdetben az Arzenál épületénél állították fel, és egy fakocsira helyezték, amely azonban a lángok 1812-es Napóleon elleni háború nagy tűzvészében elégett. 1834-ben Szentpéterváron elkészítették az 1 tonnás díszgolyókat, amelyek azonban 10 mm-rel szélesebbek a csőnél, így pusztán szemléltető szerepük van. Egy évvel később az ágyút egy ugyanott gyártott új fegyverkocsira helyezték, amelyen ma is megtekinthető, így viszont elveszítette hadászati funkcióit. A fegyverkocsi kerekén feltüntették a készítőt és a befejezés évszámát is.[7] Körülbelül ugyanebben az időben az Arzenál épülete előtt felállították mintegy 20 másik történelmi fegyvert, amelyek közül néhány ma is itt látható.

1843-ban az ágyút mint az orosz fegyverművesség különösen fontos emlékét, áthelyezték a moszkvai Kreml fegyvertárának épülete elé, ahol 1960-ig állt. Az Állami Kreml-palota építési munkálatai miatt költöztették jelenlegi helyére, az Ivanovszkaja térre, a Kreml három székesegyházának közelébe. 1980 tavaszán az ágyút és annak talpát a moszkvai olimpia előkészületeinek részeként ideiglenesen eltávolították a Kremlből, és alapos helyreállításnak vetették alá a szerpuhovi Dzerzsinszkij Tüzér Akadémia szakembereinek segítségével, ekkor a kutatók némi lőpornyomot találtak a cső belsejében, majd 1980 nyarán visszaszállították a jelenlegi helyére.[8]

A Cár-ágyú a moszkvai Kremllel együtt 1990 óta a világörökség része.[9]

Másolatok[szerkesztés]

A donyecki másolat[szerkesztés]

2001 tavaszán az OAO Izssztal acélmű, egy udmurt vállalkozás Moszkva városvezetésének megbízásából egy vas másolatot készített az ágyúról. A replika teljes tömege 42 tonna, egyetlen kereke 1,5 tonnát nyom, a cső átmérője az eredetihez hasonlóan 1,2 m, a kaliber pedig pontosan 890 mm, de 6 cm-rel rövidebb az eredetinél.

Ebből a típusú másolatból két példány készült. Az egyik példányt Moszkva városa az ukrajnai Donyecknek ajándékozta, amelyet végül 2001 májusában 3 nap alatt szállítottak át a mintegy 1800 km-re lévő helyszínre, majd a donyecki városháza elé telepítették, a másikat Izsevszkben állították ki a gyártó OAO Izssztal területén.[10]

A Joskar-Ola-i másolat[szerkesztés]

2007-ben újabb replikát telepítettek a Joskar-Ola-i Nemzeti Művészeti Galéria elé. Ez a másolat 1:2 méretarányban készül, valamint hiányos, a díszítmények megváltoztak vagy hiányoznak, és egyéb részletek sincsenek rajta. Az ágyú csöve körülbelül 12 tonna, a cső és a kocsi acélból lett öntve, a kerekek pedig rögzítettek, és nem mozgathatóak. Három kapcsot helyeztek el az ágyún a kábelek rögzítéséhez, hogy megkönnyítsék a szállítást. A kész darabot az N. Sz. Butyakovról elnevezett Zvenyigovszkij Hajógyárban öntötték. Kezdetben a díszeket fából vágták ki, majd fémből öntötték. A másolat lövésre is alkalmas, mivel a csövet és a magot összehegesztették. Négy dísz ágyúgolyó található a kiállított darab mellett.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tsar Cannon (amerikai angol nyelven). www.kreml.ru. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  2. M. E. Portnov: Carʹ-Puška i Carʹ-Kolokol. 1990. 19–20. o. ISBN 5-239-00778-0 Hozzáférés: 2021. feb. 28.  
  3. The Tsar Cannon, King of Cannons. www.visitrussia.com. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  4. Kreml látnivalók (magyar nyelven). Egyéni Utazó, 2019. január 25. (Hozzáférés: 2021. március 8.)
  5. Művészete, Háború: Háború Művészete (hungary nyelven). Háború Művészete. (Hozzáférés: 2021. március 8.)
  6. Timofeychev, Alexey: The Tsar Cannon: A gigantic gun designed to defend the Kremlin (amerikai angol nyelven). www.rbth.com, 2017. október 19. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  7. Tours, Wow Moscow: History of the Tsar Cannon or Don't Judge a Cannon by Its Barrel (brit angol nyelven). Wow! Moscow Tours. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  8. Tsar Cannon (amerikai angol nyelven). www.kreml.ru. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  9. Centre, UNESCO World Heritage: Kremlin and Red Square, Moscow (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  10. Donetsk Sights | Tsar Cannon. ukraine-kiev-tour.com. (Hozzáférés: 2021. március 27.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tsar Cannon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zarenkanone című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.