Bárium-szulfid
| Bárium-szulfid | |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 21109-95-5 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | BaS |
| Moláris tömeg | 169,40 g/mol[1] |
| Megjelenés | fehér színű por |
| Sűrűség | 4,25 g/cm³[1] |
| Olvadáspont | 500 °C fölött bomlik[1] |
| Forráspont | (nincs) |
| Oldhatóság (vízben) | 73 g/l, hidrolizál[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R20/22 R31 R50[1] |
| S mondatok | (S2) S28 S61[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Bárium-oxid |
| Azonos anion | Magnézium-szulfid Kalcium-szulfid Stroncium-szulfid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A bárium-szulfid a bárium kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Képlete BaS. Fehér színű por, ha szennyezést tartalmaz, szürkés vagy vöröses színű. Ha megvilágítják, fluoreszkál. A többi vízben oldódó báriumvegyülethez hasonlóan mérgező hatású.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Víz hatására bomlik.
Levegőn oxidálódik, poliszulfidok képződnek. Az oxidáció során keletkező poliszulfidokkal magyarázható a szennyezett bárium-szulfid színe. Oxigén hatására magasabb hőmérsékleten bárium-szulfáttá (BaSO4) oxidálódik. Ha halogénekkel reagál, bárium-halogenidek képződnek belőle, mellette kén-hexahalogenidek keletkeznek. Kén-hidrogén fejlődése közben oldódik híg savakban. Ha tömény kénsavban vagy salétromsavban oldják fel, kén válik ki. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép szén-dioxiddal, a bárium-szulfid ekkor bárium-karbonáttá alakul. A kén gőzként távozik. Ha vízgőz is jelen van, kén-hidrogén fejlődik.
Előállítása[szerkesztés]
A bárium-szulfidot a bárium-szulfát szén jelenlétében végzett hevítésével állítják elő.
A bárium-szulfidot a termékből kilúgozással vonják ki.
Felhasználása[szerkesztés]
A bárium-szulfidot felhasználják más báriumvegyületek és festékek, például litopon előállítására. A litopon bárium-szulfát és cink-szulfid keveréke. Bárium-szulfid és cink-szulfát cserebomlási reakciójával állítják elő. Alkalmazzák sárgaréztárgyak barna színűre festésére, világító festékek készítésére és arzént nem tartalmazó kén-hidrogén laboratóriumi előállítására is.
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g A bárium szulfid adatai, tulajdonságai, veszélyei (BIA GESTIS)[halott link] (németül)