Busztopológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Egy busztopológia olyan hálózati topológia, amelyben kliensek egy csoportja egy megosztott kommunikációs vonalon (ezt nevezik busznak) keresztül van összekapcsolva. A busz architektúráknak számos megjelenési formája ismert, ide tartoznak az alaplapok buszrendszerei, más számítógépek különféle (memória, periféria, bővítő stb.) buszai, és néhány Ethernet hálózat is.

A busz hálózati architektúra a legegyszerűbb módszer több kliens összekapcsolására, de gyakran problémát jelenet, hogy a kliensek egy időben akarnak ugyanazon a buszon keresztül kommunikálni. Ezért egy busz architektúra esetében szükséges egy rendszer az ütközések elkerülésére (ez leggyakrabban a Csma/cd – vivő érzékelés többszörös hozzáféréssel rendszer) vagy kell egy kitüntetett busz mester, aki vezérli a busz forgalmát és a megosztott használatot.

Egy valódi buszhálózat passzív – a busszal összekapcsolt számítógépek csak figyelik a buszon érkező jelzéseket; nem kell továbbküldeniük a jeleket. Ennek ellenére, több aktív architektúra leírható, mivel ugyanazokat a funkciókat valósítja meg, mint egy "busz". Például, a kapcsolt Ethernet működik egy logikai busz hálózaton, de ez fizikailag nem busz. Tulajdonképpen, a számítógép hardvere absztrakt szinten tekinthető a szoftver busz egy különleges esetének.

Annak ellenére, hogy a kapcsolt Ethernet hálózatok elterjedtebbek a passzív Ethernet hálózatoknál, a busztopológia mégsem terjedt el a kábelalapú hálózatok között. Ugyanakkor, csaknem minden drót nélküli hálózat passzív busztopológiájú.

A busztopológiájú hálózatok előnyei és hátrányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előnyök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyszerűen megvalósítható és bővíthető.
  • Jól megfelel ideiglenes hálózatnak (gyorsan beállítható).
  • Általában a legolcsóbb a megvalósítása.
  • Egy csomópont meghibásodása nincs hatással a többiekre.

Hátrányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nehézkes az adminisztráció, a hibakeresés.
  • A csomópontok száma, és a közöttük lévő kábelhosszak korlátosak.
  • Egy kábel szakadás megbéníthatja a teljes hálózatot.
  • Hosszabb működés esetén a karbantartási költségek magasabbak lehetnek.
  • Egy új csomóponttal (számítógép) való bővítés teljesítményromláshoz vezethet.
  • Alacsony biztonság (minden számítógép a busz teljes adatforgalmát "látja").
  • Egy vírus a rendszerben az összes gépre szétterjedhet (jobb viszont, mint a csillag vagy gyűrű).
  • Megfelelően le kell zárni a buszt (egy hurok mindig zárt).
  • Korszerűtlen.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]