Bikszárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Buková szócikkből átirányítva)
Nem tévesztendő össze a következővel: Bikszád.
Nem tévesztendő össze a következővel: Cífer.
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bukova (egyértelműsítő lap).
Bikszárd (Buková)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
PolgármesterMiloš Herceg
Irányítószám919 10
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség642 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság321 m
Terület24,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″
Bikszárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bikszárd (szlovákul Buková, korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 26 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A község határa a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Éltek itt emberek a kőkorszakban, a bronzkorban, a korai vaskorban is. Kelta, kvád és római kori települések voltak a területén.

1256-ban IV. Béla király oklevelében Byk néven említik először. 1336-ban Károly Róbert oklevelében vámszedő helyként említik. Lakói határőrzők voltak, akik fel voltak mentve az adófizetés alól. 1394-ben Bygzaad néven szerepel. A település az éleskői uradalomhoz tartozott, majd 1752-től a szentjánosi uradalom része lett. A 19. század végén számos lakosa kivándorolt Amerikába.

Fényes Elek szerint "Bikszád, tót falu, Pozson vármegyében, Nyitra vmgye szélén, a Kárpát hegyének nyugoti tövében. Van egy kath. paroch. temploma, 1025 kath., 7 zsidó lak; vadakkal bővölködő erdeje, vizimalmai, s nem igen termékeny szántóföldje. Az éleskői urad. tartozik. Ut. p. Sasvár."[2]

1913-ban az iskola 50 korona segélyben részesült a Varga Mihály pozsonyi kanonok alapítványának kamataiból.[3] A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 947, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 706 lakosából 698 szlovák volt.

2011-ben 665 lakosából 628 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1802-ben Egry Antal mezőgazdász, gyümölcskertész.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Falu
    Falu
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788 és 1790 között épült későbarokk stílusban.
  • Jézus Szíve kápolna (1999).
  • A Dolina falurészen álló Szűz Mária kápolna 1961-ben épült.
  • A szobrok közül a legrégibb az 1758-ban készült Szűz Mária-szobor.
  • A községtől nyugatra, 576 m magas hegyen áll Éleskő vára.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Az Esztergomi Főegyházmegye körlevelei. Circulares literae dioecesanae anno 1914. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae, 96-97.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bikszárd&oldid=26727447”