Bujanovac
Ellenőrzött
| Buјanovac (Бујановац / Bujanoci) | |||
 | |||
| Bujanovac autóbusz-állomása | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Körzet | Pcsinyai | ||
| Község | Bujanovac | ||
| Rang | város, az azonos nevű község székhelye | ||
| Polgármester | Shaip Kamberi[1] | ||
| Irányítószám | 17520 | ||
| Körzethívószám | 017 | ||
| Rendszám | BU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 384 m | ||
| Terület | 461 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 28′, k. h. 21° 46′42.466667°N 21.766667°EKoordináták: é. sz. 42° 28′, k. h. 21° 46′42.466667°N 21.766667°E | |||
| Buјanovac weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buјanovac témájú médiaállományokat. | |||
Bujanovac (cirill betűkkel Бујановац, albánul Bujanoci) városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Pcsinyai körzetben.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A községhez tartozó települések:
- Baraljevac,
- Biljača,
- Bogdanovac (Bujanovac),
- Božinjevac,
- Borovac (Bujanovac),
- Bratoselce,
- Breznica (Bujanovac),
- Brnjare,
- Buštranje,
- Veliki Trnovac,
- Vogance,
- Vrban,
- Gornje Novo Selo,
- Gramada,
- Dobrosin,
- Donje Novo Selo,
- Drežnica,
- Đorđevac (Bujanovac),
- Žbevac,
- Žuželjica
- Zarbince,
- Jablanica (Bujanovac),
- Jastrebac (Bujanovac),
- Karadnik,
- Klenike,
- Klinovac (Bujanovac),
- Končulj,
- Košarno,
- Krševica,
- Levosoje,
- Letovica (Bujanovac),
- Lopardince,
- Lukarce,
- Lučane (Bujanovac),
- Ljiljance,
- Mali Trnovac
- Muhovac,
- Negovac,
- Nesalce,
- Oslare,
- Pretina,
- Pribovce (Bujanovac),
- Ravno Bučje,
- Rakovac (Bujanovac),
- Rusce,
- Samoljica,
- Sveta Petka,
- Sebrat,
- Sejace
- Spančevac,
- Srpska Kuća,
- Starac (Bujanovac),
- Suharno,
- Trejak
- Turija (Bujanovac),
- Uzovo,
- Čar
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- 1948-ban 3 177 lakosa volt.
- 1953-ban 3 681 lakosa volt.
- 1961-ben 4 603 lakosa volt.
- 1971-ben 7 524 lakosa volt.
- 1981-ben 11 789 lakosa volt.
- 1991-ben 17 050 lakosa volt
- 2002-ben 12 011 lakosa volt, melyből 4 329 szerb (36,04%), 3 859 cigány (32,12%), 3 590 albán (29,88%), 27 bolgár, 23 macedón, 10 gorai, 6 montenegrói, 4 muzulmán, 3 bosnyák, 2 horvát, 2 szlovén, 1 jugoszláv, 13 egyéb, 16 nem nyilatkozott, 36 régióbeli hovatartozású személy és 90 ismeretlen.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2011. október 28-án nyílt meg a városban Dél-Szerbia első felsőoktatási intézménye, az Újvidéki Egyetem Szabadkai Közgazdasági Karának kihelyezett tagozata, ahol 69 albán, szerb és roma hallgató tanulhat saját anyanyelvén. A képzést Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya finanszírozza.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Nikola Lazic (2011. november 7.). "Divided South Serbia Unites Over College Opening" (angol nyelven). BalkanInsight. Hozzáférés: 2011. november 14..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
