Bugulma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bugulma (Бугульма)
Memorial BOB Bugulma 01.jpg
Bugulma címere
Bugulma címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Irányítószám 423200, 423230
Körzethívószám 85594
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség86 085 fő (2016)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Bugulma (Oroszország)
Bugulma
Bugulma
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 32′, k. h. 52° 47′Koordináták: é. sz. 54° 32′, k. h. 52° 47′
Bugulma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bugulma témájú médiaállományokat.

Bugulma (oroszul: Бугульма, tatár nyelven (Бљгелмђ) város Oroszországban, Tatárföldön, a Bugulmai járás székhelye.

Népessége: 89 204 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Tatárföld délkeleti részén, Kazanytól 333 km-re, a Bugulma-belebeji-hátságon, a Zaj és a Bugulminka folyó egyesülésénél fekszik. Vasútállomás az UljanovszkUfa vonalon. A város szélén vezet az R239-es Kazany–AlmetyjevszkOrenburg főút, és a várostól 10 km-re északra terül el a repülőtér, mely az egész olajtermelő körzet légi össszeköttetését szolgálja.

Népessége[szerkesztés]

Év Népesség
1897 7.6
1926 14.2
1939 24.9
1959 61.0
1970 72.4
1979 80.5
1989 89.6
2002 93.0
2010 89.204

Története[szerkesztés]

A város neve a tatár begelme ('kanyar, kanyarulat') szóból keletkezett. Írott forrás először 1736-ban említi a települést mint tatár falut. 1741-1745-ben parasztok, elítéltek és kiszolgált katonák telepedtek le itt, és szloboda (kézműves település?) alakult ki. 1781-ben ujezd székhelye lett. 1806-tól az Orenburgi-, 1851-től a Szamarai kormányzósághoz tartozott. A Kazany–Orenburg közötti útvonalon fekvő város fontos kereskedelmi központtá vált. További fejlődését biztosította az 1911-ben épült vasútvonal. 1930-ban lett az azonos nevű járás székhelye.

Tatárföld keleti, délkeleti részeinek olajmezőit az 1940-es évek végén, 1950-es évek elején fedezték fel. 1948-ban bukkantak a legnagyobb jelentőségű tatárföldi olajmezőre Romaskino falunál, ahol a következő évben elkezdődött a termelés. A olajbányászat jelentős változásokat hozott az egész térség, köztük a város életében. Új vállalatok létesültek, a lélekszám gyorsan növekedett, fellendült az út- és lakásépítés. Ebben az időszakban jöttek létre Bugulma olajiparra alapozott iparvállalatai, építőipari és textilgyárak, élelmiszeripari kombinátok sora kezdte meg a működést.

Gazdasága[szerkesztés]

A város mechanikai gyárát (Bugulminszkij Mehanyicseszkij Zavod) a kőolajipar igényeivel összhangban alapították 1954-ben. Az 1980-as években a Bugulma-Nyeftyemas termelési egyesülés központi gyáraként működött, napjainkban a Tatnyeft Rt. olajipari holdinghoz tartozik. A 2010-es években főként hőcserélőket, léghűtő berendezéseket állított elő kőolajfinomítók és az olajbányászat számára.[3][4]

Az 1962-ben alapított elektromos szivattyúk gyára (Bugulminszkij Elektronaszoszovij Zavod) az olajbányászatban használatos merülő berendezések: villanymotorok, elektromos szivattyúk, gázszeparátorok tervezésére, gyártására és felújítására szakosodott.[5]

A bugulmai Nyeftyeavtomatyika gyárat 1959-ben alapították olajipari készülékek, mérőműszerek gyártására.[6]

Földtani és geofizikai kutatással, illetve a gáz- és olajbányászat szervizelésével foglalkozik a TNG-Grup nevű cég, mely a korábbi Tatnyeftygeofizika átalakításával jött létre 2006-ban.[7]

Az olajbányászat kezdetén, 1956-ban hozták létre a városban a Tatár Olajipari Kutató- és Tervező Intézetet, mely azóta is Bugulmában működik. 1994 óta részvénytársaság, a Tatnyefty olajipari holding része.[8]

Kultúra[szerkesztés]

A helytörténeti múzeumot 1929-ben alapították. Két 19. században épült szomszédos épületben helyezték el, melyeket átjáró köt össze. Hét termében berendezett állandó kiállítása elsősorban a város és kisebb részben a járás történetét fogja át.[9] A város érdekessége a Jaroslav Hašek Emlékmúzeum. A cseh író 1919-ben tartózkodott a városban.

Az Alekszej Batalovról elnevezett városi színház hivatalosan 1936 óta létezik, de története a század elejére nyúlik vissza. Már 1904-ben is tartottak műkedvelő előadásokat abban az ún. Népi házban, melyet erre a célra építettek. Az 1920-as években is volt műkedvelő színjátszócsoportja, ebből alakult meg 1936-ban a hivatalos színház. A háborús evakuáció idején a társulat vezetője N. A. Olsavszkaja színésznő volt, Alekszej Batalov anyja. Batalov itt kezdte színházi karrierjét, és az intézmény 2008-ban vette fel a népszerű színész nevét.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2016/bul_dr/mun_obr2016.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Бугульминский Механический Завод
  4. Информация о заводе (tatneft.ru, hozzáférés: 2020-06-26)
  5. [1] (runaco.ru, hozzáférés: 2020-06-24)
  6. Бугульминский опытный завод нефтеавтоматики (bugulma.ws, 2009-03-29, hozzáférés: 2020-06-25)
  7. О компании (tng.ru, hozzáférés: 2020-06-25)
  8. Об институте
  9. Бугульминский краеведческий музей (museum.tatar.ru, hozzáférés: 2020-06-26)
  10. О театре (bugulmateatr.ru)

Források[szerkesztés]

  • Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994) 
  • Бугульма. In Татарская энциклопедия. (oroszul) Főszerk. M. H. Haszanov. (hely nélkül): Институт Татарской энциклопедии. 2002–2015. Hozzáférés: 2020. jún. 26.  
  • A járás honlapja (oroszul, hozzáférés:2020-06-26 )