Budapesti Elektromos Művek
| Budapesti Elektromos Művek Zrt. | |
_4.jpg) | |
| Az ELMŰ székháza | |
| Típus | Zártkörűen működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1891 |
| Székhely | Budapest, Váci út 72-74. |
| Iparág | villamos energetika |
| Forma | Zrt. |
| Árbevétel | 272 071 m. Ft |
| Profit | 18 777 m. Ft. (adózott) |
| Alkalmazottak száma | 348 fő |
| Anyavállalata | RWE |
| Leányvállalatai | ELMŰ Hálózati Kft., ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft., ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. |
| 2009-es adatok, forrás: BÉT | |
 Budapesti Elektromos Művek Zrt.
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 27″, k. h. 19° 03′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 27″, k. h. 19° 03′ 43″ | |
| A Budapesti Elektromos Művek Zrt. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Elektromos Művek Zrt. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Névváltozatok | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A Budapesti Elektromos Művek Nyrt., röviden ELMŰ Budapest és Pest megye területén működő[1] áramszolgáltató részvénytársaság. A többségében a német RWE tulajdonában álló társaság részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik. Szorosan együttműködik a szintén az RWE érdekeltségi körébe tartozó ÉMÁSZ-szal, közösen üzemeltetik a hálózatüzemeltetéssel és ügyfélszolgálattal kapcsolatos tevékenységeket ellátó leányvállalatokat.
Története
A budapesti áramszolgáltatás kezdetei
1891-ben két magánvállalattal kötött koncessziós szerződést a főváros villamos energia szolgáltatására.[2] A Magyar Villamossági Rt. (a Ganz Villamossági Rt leányvállalata) 110 voltos Váltakozó áram előállítására vállalkozott, a Budapesti Általános Villamossági Rt. 105 voltos feszültségű egyenáramot szolgáltatott.[3][4] Mindkét vállalat a mai Újlipótváros északi részén építette ki központját, ahol a szolgáltatás körülbelül egyszerre, 1893-ban indult el.[2]
A két vállalatot az 1910-es évek során a főváros megvásárolta (az MV-t 1914-ben, a BÁV-ot 1918-ban) és egyesítette a fővárosi gázszolgáltatóból kiváló Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Rt.-vel, amely 1912-ben lépett a piacra.[2]
Állami tulajdonú vállalat
1918 és 1950 között a fővárost a Fővárosi Tanács irányítása alatt álló BSZEM látta el, amely a város legnagyobb önálló vagyonú vállalatává vált. Az Elektromos Műveket 1949-ben közvetlen állami igazgatás alá vonták, ennek végrehajtására a gyakorlatban azonban csak 1950-ben került sor, amikor a társaság felvette a Budapest Főváros Elektromos Művei (BFEM) nevet. Ekkor terjesztették ki a szolgáltatási területét is a (megnövelt területű) Budapest határain kívülre, az ELMŰ ekkor mintegy 3000 km² lakosságát és iparát látta el villamos energiával.[3]
1963-ban megalakult a Magyar Villamos Művek, és a többi területi áramszolgáltatóhoz hasonlóan az ELMŰ (amelyet ekkor kereszteltek át a Budapesti Elektromos Művek névre) is betagozódott a trösztbe.[3]
1991-ben ismét különálló vállalattá szervezték az ELMŰ-t részvénytársasági formában, majd a szerkezeti átalakításokat követően 1996-ban a társaság többségi tulajdonát külföldi szakmai befektetőknek értékesítették.[3]
Ismét magántársaság
Az 1996-os privatizáció során a német RWE és a szintén német Energie Baden-Württemberg szerzett jelentős részesedést a társaságban. Részvényeit 1998. december 15-én vezették be a Budapesti Értéktőzsdére, ahol jelenleg B kategóriás részvénynek számít. Fő tulajdonosai 2010 december végén az RWE (55,27%), az Energie Baden-Württemberg (27,25) és a Magyar Villamos Művek (15,18%), a közkézhányad csupán 2,32%.[5]
Az áramszolgáltatási piac liberalizációja részeként a társaság 2007-ben szétválasztotta a hálózat kezelésével és a kereskedelemmel foglalkozó tevékenységeit.
Egyetemes szolgáltatói tevékenység leányvállalatba szervezése
A Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ Nyrt.) 2015. december 1-jei hatállyal kérelmezte a villamos energia egyetemes szolgáltatói tevékenységének visszavonását, a tevékenység az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Zrt.-be került.[6]
Jegyzetek
- ↑ ELMŰ Hálózati Kft. területi illetékessége. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
- ↑ a b c Áramházak. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ a b c d ELMŰ Cégtörténet. [2010. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ Technológiai okok miatt a BÁV is váltakozó feszültséggel termelt, azt azonban egyenárammá kellett alakítania. [1] Archiválva 2013. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Az ELMŰ adatai a BÉT honlapján. [2010. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 28.)
- ↑ Változások az egyetemes szolgáltatásban. (Hozzáférés: 2015. december 29.)
További információk,
- Az ELMŰ csoport honlapja
- Sitkei Gyula: Száz év alállomásai; ELMŰ, Bp., 1993
- 100 éves az Elektromos Művek; főszerk. Börcsök Dezső, szerk. Luspay Ödön, Molnár József; Budapesti Elektromos Művek, Bp., 1993
- Elektromos Művek. Szakmai bibliográfia; szerk. Luspay Ödön; Elektromos Művek, Bp., 1995