Budapest nevének eredete

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Budát és Pestet elsőként összekötő, Széchenyi István kezdeményezésének köszönhetően megépült Lánchíd éjszakai megvilágításban

Budapest nevének eredete ma is vitára ad okot. Az ezzel kapcsolatos modern kutatások a reformkorig vezethetők vissza. Első ízben Széchenyi István Világ című művében fordult elő 1831-ben Buda és Pest közös elnevezéseként,[1] az akkori helyesírásnak megfelelően Buda-Pest alakban. A két várost már korábban is emlegették összefoglaló néven, de a nagyság szerinti sorrendre tekintettel Pest-Buda formában. 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor már magától értetődő természetességgel választották az új főváros számára a mássalhangzó-torlódást kiküszöbölő Budapest nevet.

Buda[szerkesztés]

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült római települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor Újbudának nevezett budai vár megépítése után kezdtek Ó-Buda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun király testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásokban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda ('víz') szó lehet, ahogyan az ókori latin Aquincum név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű kelta szó lehetett.[2]

Mások úgy vélik, hogy a név ősi eredetű, és az Ősbudára utal.

Pest[szerkesztés]

A 19. század közepétől egy érdekes elmélet kapott szárnyra, miszerint a Pest elnevezés az ókorba nyúlik vissza,jazig eredetű. Rómer Flóris a dunabalparti római erődvonalat tanulmányozva úgy gondolta, hogy itt kellett lennie egy erőditménynek, amelynek helye szerinte a Váci kapunál lehetett. Ezt összekötötte azzal, hogy Ptolemaiosz 2. századi tudós Bevezetés a föld feltérképezésébe (Γεωγραφικὴ Ὑφήγησις, Geógraphiké hüphégészisz) című művében van egy jazig város, amelynek földrajzi helyét[3] Rómer Contra-Aquincum helyével azonosította. (A Ptolemaiosz által megadott földrajzi koordináták értelmezési nehézségeit jól mutatja, hogy ugyanekkor Salamon Ferenc Nagykőröshöz, Finály Gábor viszont Csongrádhoz teszi a várost.) Ennek neve Pásszion (Πάσσιον) vagy Pesszion (Πέσσιον, iii.7.§2) volt,[4] Nagy Lajos szerint viszont Pesztionról (Πέστιον) romlott a kódexmásolók kezén, mely nevet a rómaiak megtarthatták, és így maradhatott örökül a honfoglaló magyarokra.

Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pestnek, ahogy azt például Székelyföld egyes részein még a 20. században is használták.[5] Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai várhegyre alkalmazták ezt a nevet.[6]

Van olyan elképzelés is, mely szerint a név a víz szóra vezethető vissza, utalva a Dunára.

Az egyesítés[szerkesztés]

„Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni, amely kevés év, sőt hónap múlva olyan megszokottan s könnyen hangoznék, mint Bukarest, s így a két város egyesülne, amely most nem a legjobb szemmel nézi egymást. Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva! Kivált, ha az országgyűlés is nem Pozsonyban, nem a határszéleken, s olyan távul Erdélytől, hanem az Ország szívében lenne megtartva… Egy fővárosnak kellene ezeknek lenni, nem kettőnek; egy és nem megoszló, ellentmondó szívnek.”

- Széchenyi István: Világ, 1831[7]

A reformkorban az ikervárosok, Buda és Pest fővárossá egyesítése már az 1830-as években beszédtéma volt, Széchenyi István már a Lánchíd építésével is ezt a célt szorgalmazta,[8] 1831-ben, a Világ című művében egy angol személy levéltöredékeként tette közzé nézeteit.

Az egyesítés előtt vita tárgyává vált az új magyar főváros neve. A több nyelvet ismerő Széchenyit zavarta a Pest elnevezés, mivel a német „kártevő” (pest) és a „dögmirigy” (peste) szót, de a „Buda is, Pest is” szóösszetétel révén a „pestis” szó is kellemetlen volt számára. Ezért több név variációt is felvetett, végül a „Bájkert”, „Dunagyöngye”, „Etelvár” és „Hunvár” variáns után a „Honderű”[9] városnév elnevezés mellett érvelt. A „legnagyobb magyar” azonban a negyvenes évek elején elállt kedvenc névötletétől, mert felhívták a figyelmét arra, hogy a Honderű név kiejtésében nagyon hasonlít a francia honte (’szégyen’) és rues (’utcák’) szavak összetételéhez.[10] Amikor a leginkább elfogadott Pest-Buda nevet összefoglaló névként a térképekre nyomták volna, a Pest betűi a Duna budai, a Buda felirat pedig a pesti oldalára estek volna, ezért egyre inkább elfogadottá vált, hogy az ország szívének elnevezése Pest, Buda, Óbuda és a Margit-sziget fővárossá egyesítése után, Budapest legyen.[11] Arany János 1846-ban már ezt írta a Toldi kilencedik énekében: „Budapest városát sok ezeren lakják.”[12] Végül 1873-ban egyesítették az 54 ezer lakosú Budát, a 200 ezer lakosú Pestet és a 16 ezer lakosú Ó-Buda mezővárost, ekkor vált hivatalossá a ma is használatos Budapest név.[13]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Bácskai Vera: Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére. bfl.archivportal.hu . [2014. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  2. ↑ Györffy György. Pest-Buda kialakulása: Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig,. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 242. o. (1997) 
  3. ↑ Gudmund Schütte: Ptolemy's Maps of Northern Europe, The Royal Danish Geographical Society, Copenhagen, 1917, 101. o.
  4. ↑ William Smith (szerk.): A Dictionary of Greek and Roman Geography (I.B. Tauris, London 2006) [Facsimilie of edition published in London by John Murray in 1872]
  5. ↑ Moór Elemér (1938). „Pest”. Népünk és nyelvünk, 90–93. o, Kiadó: A Szegedi Alföldkutató Bizottság közérdekű folyóirata, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt..  
  6. ↑ Budapest neve. budapestcity.org . [2016. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
  7. ↑ Széchenyi István. Világ. Budapest: Neumann Kht. [1831] (2002-2003) 
  8. ↑ Gárdonyi Albert (1882). „Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében” (pdf), 1-31. o, Kiadó: EPA. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 26.)  
  9. ↑ szerk.: Szabolcsi Miklós: Honderű (1843-1848), A magyar sajtó története. Akadémiai (1979-1985) 
  10. ↑ Wágner Gábor: Hogyan nem lett Magyarország fővárosának a neve Honderű?. https://welovebudapest.com/ , 2020. május 4.[halott link]
  11. ↑ Hegedűs Sándor (2008. november 15.). „A neve legyen Budapest!” (pdf). Barátság 15. évf., 5828–5829. o.  
  12. ↑ Arany János: Toldi, 9. ének. magyar-irodalom.elte.hu . (Hozzáférés: 2015. március 28.)
  13. ↑ Pálóczi Antal: 140 éve egyesült Pest, Buda és Óbuda, jött létre Budapest. mtva.hu . [2014. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 28.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_nevének_eredete&oldid=26904349”