Budapest–Szob-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest-Vác-Szob vasútvonal szócikkből átirányítva)
Budapest–Szob-vasútvonal
FLIRT motorvonat, a vonal jellegzetes szerelvénye
FLIRT motorvonat, a vonal jellegzetes szerelvénye
A Budapest–Szob-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 70
Hossz: 62,9 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: 25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség: 120 / 100 km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Szob-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Budapest-Nyugati pályaudvar Budapest M3 Metro.svg
BSicon SKRZ-Yu.svg Ferdinánd híd
BSicon eABZg+l.svg megszűnt kiágazás a raktári iparvágányok felé
BSicon SKRZ-Ao.svg Dózsa György út
BSicon ABZg+l.svg iparvágány a Hun utcai honvédséghez
BSicon SKRZ-Au.svg Róbert Károly körút
BSicon ABZgr+r.svg 100a Szolnok felé
BSicon SKRZ-YBUE.svg Szegedi út, Teleki Blanka utca
BSicon BHF.svg 3 Rákosrendező
BSicon ABZgl.svg Magyar Vasúttörténeti Park felé
BSicon ABZglr.svg körvasúti elágazás Rákos felé / 2 Esztergom felé
BSicon ABZgl.svg 1. üzemi vágány az Istvántelki Főműhely felé
BSicon KRZu.svg a körvasút hídja („Marcheggi híd”)
BSicon ABZgl.svg 2. üzemi vágány az Istvántelki Főműhely felé
BSicon ABZgl.svg 3. üzemi vágány az Istvántelki Főműhely felé
BSicon ABZg+r.svg körvasúti elágazás Rákos felé
BSicon HST.svg 6 Istvántelek mh.
BSicon SKRZ-YBUE.svg Szerencs utca
BSicon ABZgr.svg iparvágány az Észak Dunántúli MÉH-be
BSicon SKRZ-Yu.svg Árpád úti felüljáró
BSicon BHF.svg 8 Rákospalota-Újpest
BSicon ABZgr.svg 71 Vácrátót felé
BSicon SKRZ-Au.svg M0 körgyűrű
BSicon HST.svg 13 Dunakeszi alsó mh.
BSicon BHF.svg 15 Dunakeszi
BSicon eHST.svg 17 Dunakeszi megálló mh.
BSicon HST.svg 17 Dunakeszi-Gyártelep mh.
BSicon ABZgl.svg üzemi vágány a Dunakeszi járműjavító felé
BSicon HST.svg 21 Alsógöd mh.
BSicon BHF.svg 22 Göd
BSicon HST.svg 24 Felsőgöd mh.
BSicon HST.svg 27 Sződ-Sződliget mh.
BSicon ABZg+r.svg 71 Vácrátót felé
BSicon HST.svg 32 Vác-Alsóváros mh.
BSicon BHF.svg 33 Vác
BSicon ABZgr.svg iparvágány a Duna-Dráva Cement Kft. felé
BSicon SKRZ-Au.svg 2-es főút
BSicon SKRZ-Au.svg 12-es főút
BSicon HST.svg 41 Fenyveshegy mh.
BSicon ABZgr.svg 75 Balassagyarmat felé
BSicon HST.svg 43 Verőce mh.
BSicon HST.svg 45 Kismaros mh.
BSicon HST.svg 50 Nagymaros-Visegrád mh.
BSicon BHF.svg 52 Nagymaros
BSicon HST.svg 56 Dömösi átkelés mh.
BSicon HST.svg 59 Zebegény mh.
BSicon HST.svg 62 Szob alsó mh.
BSicon BHF.svg 63 Szob  Magyarország
BSicon GRENZE+WBRÜCKE.svg 64 Ipoly folyó (államhatár)
BSicon eHST.svg 67 Helemba (Chl'aba)  Szlovákia
BSicon eHST.svg 70 Esztergomi csavargőzös, Kovácspatak (Kováčovo)
BSicon eBHF.svg 72 Garamkövesd (Kamenica nad Hronom)
BSicon WBRÜCKE.svg Garam folyó
BSicon ABZg+r.svg Párkány–Léva-vasútvonal
BSicon BHF.svg 79 Párkány-Nána (Štúrovo)
BSicon CONTff.svg Pozsony–Párkány-vasútvonal

A Budapest–Szob-vasútvonal a MÁV 70-es számú, kétvágányú, villamosított vasútvonala. A magyar és az európai törzshálózat tagja. A Pest és Vác között Magyarország legelső közforgalmú gőzvontatású vasúti pályájaként épült 1846-ban. Hossza 62,9 km.

Története[szerkesztés]

A Pestről Bécs felé tartó vasútvonal építését Magyarország már az 1836. évi XXV. törvénycikkben[1] tervbe vette. A két főváros közötti vasút építésére báró Sina György és Szitányi Ullmann Móric kért engedélyt. Az első lépést Ullmann Móric tette meg, a Pest–Vác–Pozsony között építendő vasútvonalra 1837. november 14-én szerezte meg az előmunkálati engedélyt. A tervek elkészítésével Carl-Friedrich Zimpelt (angolosan Charles Frederick Zimpel), porosz mérnököt bízta meg, aki korábban már részt vett vasútépítési munkákban az Amerikai Egyesült Államokban. A vasútvonal terveit Zimpel 1839. júniusáig elkészítette, de anyagi viták miatt az építkezést már nem ő vezette.

Az egyebek mellett több új vasútvonal építéséhez létrehozott Magyar Középponti Vasúttársaság alapszabályát a Helytartótanács 1844. januárjában fogadta el. Az első magyar vasúttársaság kezdeti tevékenységeit az Ullmann Móric által alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank finanszírozta. A vasúttársaság 1844. június 26-án hirdetett pályázatot a vasúti anyagokra és azok leszállítására. Az építkezés vezetésére, Zimpel helyett, a szintén porosz hadmérnököt, August Wilhelm Beyset (magyarosan Beyse Ágoston Vilmos) szerződtették.

Beyse vezetésével 1844. október 5-én kezdődtek meg a tényleges vasútépítési munkák. A kivitelezést kezdetben, Beyse elgondolása szerint, kisvállalkozókkal végeztették, így hatékonyabban ellenőrizhette a munkákat. Ullmann Móric nyomására azonban egyre több feladatot nagyvállalkozók kaptak, megszaporodtak a visszaélések, a hamis elszámolások. Beyse a visszaélések miatt kialakult vitái miatt 1845. október 30-án felmondott, munkáját Lachner Károly építészeti igazgató, illetve Wurmb Kornél mérnökkapitány vette át és fejezte be.

A pesti indóház építésével Ifj. Zitterbarth Mátyást bízták meg, az építkezést 1845. március 11-én kezdték meg, a mai Nyugati pályaudvar helyén.

1845. májusától az elkészült alépítményre megkezdték a kavicságyazat terítését, a kavicsot a Duna medréből nyerték. 1845. októberétől megkezdődött a Dunán, hajóval szállított sínek kirakodása. A 19,49 kg/fm tömegű talpnélküli és a 26,6 kg/fm tömegű szélestalpú vassíneket a witkowitzi, prevaly-i, wolfsbergi, illetve walesi vasművek, a sínszegeket és kapcsolószereket a resiczai vasmű gyártotta. A sínekkel egyidőben, folyamatosan szállították a hazai tölgyesekből kitermelt 50 000 darab talpfát is, amelyeket telítetlenül építettek be. A fővágányba a 26,6 kg/fm tömegű (későbbiekben "A" jelű), szélestalpú síneket fektették. Az 5,69 m hosszú vassíneket hat talpfára, sínszegekkel erősítették. A sínvégeket rövid hevederekkel közös talpfára, szilárdan illesztették.

Az első gőzmozdonyokat a belga Cockerill cégtől szerezték be, amelyeket szétszedett állapotban, szintén hajón szállítottak Pestre. A 10,9 tonna adhéziós tömegű, 50-60 lóerős mozdonyok próbautakon mért átlagsebessége 43 km/h volt. A kezdetekben használt Pest és Buda nevű mozdonyokat Jedlik Ányos vezetésével vizsgálták felül. A pálya és a járművek biztonságának ellenőrzése érdekében az első mozdonyos próbamenetet, Pest és Palota között 1845. november 10-én tartották.

A pálya- és állomásépítési munkákkal, illetve a műtárgyak építésével az ideiglenes végállomásig, Vácig, 1846 közepére készültek el. A vasútvonal üzembe helyezéséhez szükséges műtanrendőri bejárást 1846. július 5-én tartották, Dubraviczky Simon helytartósági tanácsos vezetésével.

A kezdetben egyvágányú Pest–Vác közötti vasútvonalat 1846. július 15-én nyitották meg ünnepélyes keretek között, József nádor és családja jelenlétében. A különvonat a 33,6 km hosszú utat, a Dunakeszin tartott 10 perces tartózkodással, 59 perc alatt tette meg. A vasútvonalon Petőfi Sándor is utazott, ennek a hatására írta Vasúton című versét.

A Magyar Középponti Vasúttársaság egy év múlva, 1847. szeptember 1-jén átadta újabb vasútvonalát Pest és Szolnok között, de a társaság anyagi ereje kimerült, elsősorban az építési tőkekeret túllépései miatt. A vasúttársaság rossz gazdasági helyzetét betetőzte az 1848. évi politikai helyzet, majd a kirobbant 1848–49-es forradalom és szabadságharc, ennek ellenére 1848. augusztus 20-án üzembe helyezte a Pest–Bécs közötti vasútvonal másik szakaszát Marchegg és Pozsony között. A magyar szabadságharc után, 1850. március 7-én a vasúttársaság megszűnt, a működő és építés alatt lévő vasútvonalait az osztrák kormány felvásárolta.

Az osztrák állami vasutak részeként létrehozott Délkeleti Államvasút (németül k.k. Südöstliche Staatsbahn) a Magyar Középponti Vasúttársaság tervbe vett vasútvonalai közül a Vác–Pozsony vonalszakasz építését is megkezdte. Az építést Anton Rost vezette, a híres osztrák vasútépítő mérnök, Carl von Ghega közreműködésével.

A felépítményt a korábban épített vonalszakaszokhoz hasonlóan alakították ki, a 26,6 kg/fm tömegű "A" jelű vassíneket sínmezőnként hat talpfára, kavicságyazatba fektették. Miután a vasútvonal a Duna bal partján haladt, elkerülték ugyan egy nagy Duna híd építését, azonban több közepes méretű hidat voltak kénytelen építeni a Nyitra, a Vág, a Garam és az Ipoly folyók felett. Ezeket a hidakat először fából építették, később cserélték őket vasszerkezetűre. A zebegényi 7x7,5 m nyílású boltozott híd falazata terméskőből, boltívei téglából épültek, a völgyhíd jelenleg is üzemben van.

A továbbra is egyvágányúnak épített vasútvonal rendkívül gyorsan készült el, a Vác és Párkánynána közötti 44 km hosszú szakaszt 1850. december 16-án, a Párkánynána és Pozsony közötti 135 km hosszú szakaszt 1851. szeptember 6-án helyezték üzembe.

Az 1854-es pénzügyi válság következményeként 1855. január 1-jével az osztrák kormány eladta az üzemelő és építés alatt lévő magyarországi vasútvonalait a frissen megalakult osztrák Államvasút-társaságnak (németül k. k. privilegierte österreichische Staatseisenbahn-Gesellschaft), amely nevével ellentétben magánvasút-társaság volt.

A Pest–Vác közötti vonalszakaszon a második vágányt már az osztrák Államvasút-társaság építette. Az 1868-1869 közötti vágányépítésnél már 6,95 m hosszú, 37,2 kg/fm tömegű, "G" jelű vassíneket, illetve 6,64 m hosszú, 30 kg/fm tömegű, "h" jelű acélsíneket használtak, ilyen típusú sínekre cserélték le az első vágány sínjeit is. Sűrítették a talpfákat is, az aljtávolságot a korábbi 95 cm-ről 90 cm-re csökkentették. A növekvő forgalom következtében folyamatosan bővített pesti indóházat, az Államvasút-társaság 1874 és 1877 között teljesen átépítette, az új pályaudvart 1877. október 28-án nyitották meg.

A Baross Gábor által kezdeményezett egységes vasúti hálózat kialakításának egyik fontos eleme volt az osztrák Államvasút-társaság magyarországi vonalainak államosítása. Az 1891. évi XXV.,[2] illetve XXXVIII. törvénycikk[3] alapján, több más vasútvonal mellett, ez a vonal is a MÁV tulajdonába került. A MÁV folytatta a kétvágányúsítást, a Vác és Párkánynána közötti második vágány építését 1893-ra fejezett be.

1920-ban a trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta a Budapest–Pozsony-vonal nagy részét, magyar területen csak a Budapest–Vác–Szob szakasz maradt.

A vasútvonalon Nyugati pályaudvar és Dunakeszi-Alag állomások között, 15 kV 50 Hz feszültséggel[4] táplált felsővezetéket építettek ki, amelyet 1923. október 31-én helyeztek üzembe. A kísérleti villamosított szakaszon zajlottak 1928-ig a Kandó Kálmán által kifejlesztett, nagyvasúti vontatásra alkalmas, V50 sorozatú villanymozdony próbamenetei. Ebben az időszakban a kétvágányú pálya felépítményében 12 m hosszú, 42,8 kg/fm tömegű, „I” jelű sínek feküdtek. A kísérleti felsővezeték-rendszer a második világháborúban nagymértékben megrongálódott.

1938 őszén az I. bécsi döntés keretében Magyarország visszakapta a vasútvonal jelentős részét, Szobtól Párkánynánán, Érsekújváron, Galántán át Szencig. A második világháború végével azonban újra a régi határok álltak vissza, Szob újra határállomás lett.

Az 19361943 közötti időszakban csaknem a teljes vonalhosszon felépítménycserét végeztek. Az új pályában 24 és 36 m hosszú 44,3 kg/fm tömegű sínek feküdtek, 77 cm aljbeosztású talpfákon. Göd és Nagymaros között bádeni rendszerű vasaljakat fektettek a talpfák helyett.

A következő felépítménycserét 1967-ben kezdték meg, az 1971-ig tartó munkák folyamán Budapest és Vác között újult meg a vasúti pálya. Az újravillamosítást (1971. dec. 22.,[5] 25 kV 50 Hz) megelőző pályafelújítás során a már hézagnélkülien kialakított pályába 48 kg/fm tömegű síneket fektettek, vasbetonaljakra. Az 1971 utáni, Váctól Szobig tartó vonalszakasz korszerűsítési munkái során már 54 kg/fm tömegű síneket alkalmaztak. A korszerűsítéssel megnövelték az ívsugarakat, valamint 4,10 m-re növelték a vágánytengely-távolságot. Az alépítményi hibák kijavítása mellett a szükséges helyeken védőréteget és víztelenítő műveket építettek be, felújították a tám- és görgetegfogó falakat is.

Felépítmény[szerkesztés]

A vasútvonal jelenlegi felépítménye az ezredforduló óta Rákospalota-Újpest és Vác állomások között hézagnélküli, 60 kg/fm sínrendszerű, a sínek „SKL-14” típusú sínleerősítéssel, „LW” jelű vasbetonaljakon fekszenek. Vác és Szob állomások között a pálya szintén hézagnélküli, 54 kg/fm sínrendszerű, a sínek „SKL-3” sínleerősítéssel „LM” jelű aljakra vannak erősítve.

Maximális sebesség[szerkesztés]

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h]
Nyugati pályaudvar Rákosrendező 3 60
Rákosrendező (északi elágazás) Rákospalota-Újpest 5 80
Rákospalota-Újpest Vác 25 120
Vác Szob 30 100

Forgalom, járművek[szerkesztés]

Magyarország egyik legforgalmasabb elővárosi vonala. Jelentős a hivatásforgalom. Hétvégén inkább a turistaforgalom a jellemző. A belföldi személyvonatok 2004 óta[forrás?] ütemes menetrend szerint közlekednek, a Nyugati pályaudvarról indulnak és Vácig vagy Szobig közlekednek. A vonalon három vonatnem közlekedik: személyvonat, gyorsított vonat (Budapest-Nyugati és Vác között csak a nagyobb állomásokon áll meg, Váctól Szobig mindenhol) illetve zónázó vonat (Budapest-Nyugati és Vác között nem áll meg, Szobig mindenhol megáll) A MÁV a személyszállítást 2014-től kezdve a legújabb kék-fehér Stadler Flirt villamos motorvonatokkal végzi a vonalon, sokszor V43 mozdonyokkal továbbított ingavonatokkal kiegészítve. Hétvégén pár vonat kivételével kizárólag Flirt motorvonatok közlekednek.[6]

A Budapest-Pozsony-Prága-Berlin irányú EuroCity-vonatok (pl. Hungária EuroCity) is erre közlekednek. A szerelvényeket zömében a szlovák vasút 350-es sorozatú és a cseh vasút 380-as sorozatú mozdonyai vontatják, amelyek sokáig megállás nélkül közlekedtek a vonalon Keleti pályaudvar és Párkány között, de a 2007/2008-as vasúti menetrend érvénybe lépése óta már Vácott is megállnak. Azóta Nagymaros-Visegrád és Szob állomáson is megállnak. Jelentős a teherforgalom is a vonalon, a MÁV általában V63 sorozatú mozdonnyal továbbítva, illetve nagyobb részt magánvasutak különböző gépeivel.

A többi elővárosi vonallal együtt 2014. december 14-én megjelentek a viszonylatszámok az utasok jobb tájékoztatása érdekében. A viszonylatszámok a vonatok megállási rendjére utalnak. A személyvonatokat S-el, a gyorsított vonatokat G-vel, a zónázó vonatokat Z-vel jelölik.

Járatok[szerkesztés]

S70 (Budapest-Nyugati – Vác (– Szob))
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok
0 Budapest-Nyugati
végállomás
77 Budapest M3 Metro.svg (hétköznap)
BKV busz symbol.svg M3 (hétköznap késő este és hétvégén)

BKV busz symbol.svg 9, 26, 91, 191, 291
KRESZ villamos.svg 4, 6
Budapest trolleybus symbol.svg 72, 73
BSicon MAV.svg  S20 ,  S21 ,  S50 ,  G50 ,  Z50 ,  S51 ,  G70 ,  Z70 ,  S71 ,  G71 ,  S72 ,  G72 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
5 Rákosrendező 72 BSicon MAV.svg  G70 ,  S71 ,  S72 
BKV busz symbol.svg 20E, 25, 30, 30A, 32, 230
Budapest trolleybus symbol.svg 74, 74A
9 Istvántelek 68 BSicon MAV.svg  S71 
BKV busz symbol.svg 125
12 Rákospalota-Újpest 65 BSicon MAV.svg  G70 ,  S71 ,  G71 
BKV busz symbol.svg 96, 121, 124, 225, 270, 296, 296A
KRESZ villamos.svg 12, 12M, 14M
17 Dunakeszi alsó 60
20 Dunakeszi 57 Bkktavolsagibusz.svg 308, 309, 310, 311, 324, 325, 371
23 Dunakeszi-Gyártelep 54 BSicon MAV.svg  G70 
Bkktavolsagibusz.svg 373
27 Alsógöd 50
29 Göd 48
32 Felsőgöd 45 BSicon MAV.svg  G70 
Bkktavolsagibusz.svg 345
36 Sződ-Sződliget 41 Bkktavolsagibusz.svg 343, 344, 372
41 Vác-Alsóváros 36 BSicon MAV.svg  G70 ,  S71 ,  G71 
Bkktavolsagibusz.svg 314, 334, 335, 336, 337, 338, 339, 341, 347, 366
44 Vác
végállomás
32 BSicon MAV.svg  G70 ,  Z70 ,  S71 ,  G71 ,  S750 , EC, EN
Bkktavolsagibusz.svg 300, 314, 328, 329, 330, 331, 332, 333, 334, 335, 337, 338, 339, 341, 342, 343, 345, 347, 348, 350, 351, 361, 362, 363, 364, 365, 371, 372, 455
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1010, 1013
50 Verőce 26 BSicon MAV.svg  G70 ,  Z70 
Bkktavolsagibusz.svg 350, 351
52 Kismaros 24 BSicon MAV.svg  G70 ,  Z70 
Bkktavolsagibusz.svg 350, 351, 352, 353
58 Nagymaros-Visegrád 18 BSicon MAV.svg  G70 ,  Z70 , EC
60 Nagymaros 16 BSicon MAV.svg  G70 ,  Z70 
64 Dömösi átkelés
(néhány vonatnál, csak hétvégén)
12 BSicon MAV.svg  Z70 
68 Zebegény 8 BSicon MAV.svg  G70 ,  Z70 
Bkktavolsagibusz.svg 355
74 Szob alsó 2 BSicon MAV.svg  G70 ,  Z70 
Bkktavolsagibusz.svg 354, 355
77 Szob
végállomás
0 BSicon MAV.svg  G70 ,  Z70 , EC, EN
Bkktavolsagibusz.svg 332, 350, 354, 355
G70 (Budapest-Nyugati – Szob)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok
0 Budapest-Nyugati
végállomás
63 Budapest M3 Metro.svg
BKV busz symbol.svg 9, 26, 91, 191, 291
KRESZ villamos.svg 4, 6
Budapest trolleybus symbol.svg 72, 73
BSicon MAV.svg  S20 ,  S21 ,  S50 ,  G50 ,  Z50 ,  S51 ,  S70 ,  Z70 ,  S71 ,  G71 ,  S72 ,  G72 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
5 Rákosrendező 58 BSicon MAV.svg  S70 ,  S71 ,  S72 
BKV busz symbol.svg 20E, 25, 30, 30A, 32, 230
Budapest trolleybus symbol.svg 74, 74A
11 Rákospalota-Újpest 52 BSicon MAV.svg  S70 ,  S71 ,  G71 
BKV busz symbol.svg 96, 121, 124, 225, 270, 296, 296A
KRESZ villamos.svg 12M, 14M
19 Dunakeszi-Gyártelep 45 BSicon MAV.svg  S70 
Bkktavolsagibusz.svg 373
25 Felsőgöd 39 BSicon MAV.svg  S70 
Bkktavolsagibusz.svg 345
31 Vác-Alsóváros 33 BSicon MAV.svg  S70 ,  S71 ,  G71 
Bkktavolsagibusz.svg 314, 334, 335, 336, 337, 338, 339, 341, 347, 366
34 Vác 30 BSicon MAV.svg  S70 ,  Z70 ,  S71 ,  G71 ,  S750 , EC, EN
Bkktavolsagibusz.svg 300, 314, 328, 329, 330, 331, 332, 333, 334, 335, 337, 338, 339, 341, 342, 343, 345, 347, 348, 350, 351, 361, 362, 363, 364, 365, 371, 372, 455
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1010, 1013
41 Verőce 23 BSicon MAV.svg  S70 ,  Z70 
Bkktavolsagibusz.svg 350, 351
43 Kismaros 21 BSicon MAV.svg  S70 ,  Z70 
Bkktavolsagibusz.svg 350, 351, 352, 353
49 Nagymaros-Visegrád 16 BSicon MAV.svg  S70 ,  Z70 , EC
51 Nagymaros 14 BSicon MAV.svg  S70 ,  Z70 
57 Zebegény 8 BSicon MAV.svg  S70 ,  Z70 
Bkktavolsagibusz.svg 355
61 Szob alsó 2 BSicon MAV.svg  S70 ,  Z70 
Bkktavolsagibusz.svg 354, 355
63 Szob
végállomás
0 BSicon MAV.svg  S70 ,  Z70 , EC, EN
Bkktavolsagibusz.svg 332, 350, 354, 355
Z70 (Budapest-Nyugati – Szob)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok
0 Budapest-Nyugati
végállomás
57 Budapest M3 Metro.svg
BKV busz symbol.svg 9, 26, 91, 191, 291
KRESZ villamos.svg 4, 6
Budapest trolleybus symbol.svg 72, 73
BSicon MAV.svg  S20 ,  S21 ,  S50 ,  G50 ,  Z50 ,  S51 ,  S70 ,  G70 ,  S71 ,  G71 ,  S72 ,  G72 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
27 Vác 30 BSicon MAV.svg  S70 ,  G70 ,  S71 ,  G71 ,  S750 , EC, EN
Bkktavolsagibusz.svg 300, 314, 328, 329, 330, 331, 332, 333, 334, 335, 337, 338, 339, 341, 342, 343, 345, 347, 348, 350, 351, 361, 362, 363, 364, 365, 371, 372, 455
BKV-Volánbusz-bus-symbol.svg 1010, 1013
34 Verőce 23 BSicon MAV.svg  S70 ,  G70 
Bkktavolsagibusz.svg 350, 351
36 Kismaros 21 BSicon MAV.svg  S70 ,  G70 
Bkktavolsagibusz.svg 350, 351, 352, 353
42 Nagymaros-Visegrád 16 BSicon MAV.svg  S70 ,  G70 , EC
44 Nagymaros 14 BSicon MAV.svg  S70 ,  G70 
48 Dömösi átkelés
(néhány vonatnál)
10 BSicon MAV.svg  S70 
51 Zebegény 8 BSicon MAV.svg  S70 ,  G70 
Bkktavolsagibusz.svg 355
55 Szob alsó 2 BSicon MAV.svg  S70 ,  G70 
Bkktavolsagibusz.svg 354, 355
57 Szob
végállomás
0 BSicon MAV.svg  S70 ,  G70 , EC, EN
Bkktavolsagibusz.svg 332, 350, 354, 355
Metropolitan EuroCity (Budapest-Nyugati – Praha hlavní nádřazí)
Hungária EuroCity (Budapest-Nyugati – Hamburg-Altona)
Sorszám Megállóhely
1 Budapest-Nyugati
végállomás
2 Vác
3 Nagymaros-Visegrád
4 Szob
5 Štúrovo (Párkány)
6 Nové Zámky (Érsekújvár)
7 Bratislava hlavná stanica (Pozsony)
8 Kúty (Jókút)
9 Břeclav
10 Brno hlavní nádřazí
végállomás
11 (Česká Třebová)
12 Pardubice hlavní nádřazí
13 Kolín
14 Praha hlavní nádřazí (Prága)
végállomás
15 Praha-Holešovice
16 Ústi nad Labem hlavní nádřazí
17 Děčín hlavní nádřazí
18 Bad Schandau
19 Dresden Hauptbahnhof
20 Dresden-Neustadt
21 Berlin Südkreuz
22 Berlin Hauptbahnhof
23 Berlin-Spandau
24 Wittenberge
25 Ludwigslust
26 Büchen
27 Hamburg-Bergedorf
28 Hamburg Hauptbahnhof
29 Hamburg Dammtor
30 Hamburg-Altona
végállomás
Varsovia EuroCity (Budapest-Nyugati – Warszawa Wschodnia)
Sorszám Megállóhely
1 Budapest-Nyugati
végállomás
2 Vác
3 Nagymaros-Visegrád
4 Szob
5 Štúrovo (Párkány)
6 Nové Zámky (Érsekújvár)
7 Bratislava hlavná stanica (Pozsony)
8 Kúty (Jókút)
9 Břeclav
10 Hodonín
11 Staré Město
12 Otrokovice
13 Přerov
14 Hranice na Moravě
15 Ostrava-Svinov
16 Ostrava hlavní nádřazí
17 Bohumín
18 Zebrzydowice
19 Pszczyna
20 Tychy
21 Katowice
22 Sosnowiec Główny
23 Zawiercie
24 Warszawa Zachodnia (Varsó-Nyugati)
25 Warszawa Centralna (Varsó-Központi)
26 Warszawa Wschodnia (Varsó-Keleti)
végállomás
Metropol EuroNight (Budapest-Keleti – Praha hlavní nádřazí)
Sorszám Megállóhely
1 Budapest-Keleti
végállomás
2 Vác
3 Štúrovo (Párkány)
4 Nové Zámky (Érsekújvár)
5 Bratislava hlavná stanica (Pozsony)
6 Kúty (Jókút)
7 Břeclav
(közvetlen kocsik: Warszawa Wschodnia, Kraków Główny)
8 Brno hlavní nádřazí
9 Pardubice hlavní nádraží
10 Přelouč
11 Kolín
12 Praha-Libeň
13 Praha hlavní nádřazí (Prága)
végállomás

Érdekességek[szerkesztés]

A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1836. évi XXV. törvénycikk a az Ország köz-javát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról
  2. Az 1891. évi XXV. törvénycikk a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltásáról
  3. Az 1891. évi XXXVIII. törvénycikk a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság magyarországi vasutvonalainak megváltása iránt az 1891. évi XXV. törvénycikk alapján az 1891. évi junius 7-én/julius 11-én megkötött szerződés jóváhagyása és beczikkelyezéséről
  4. Egy életmű megkoronázása (iho.hu)
  5. A szocialista gazdasági integráció újabb eredménye: Átadták rendeltetésének a budapest–vác–szob–sturovói villamosított vasútvonalat (regionalbahn.hu)
  6. S70-es viszonylat. vonatosszeallitas.hu. (Hozzáférés: 2016. július 9.)
  7. Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Szob-vasútvonal témájú médiaállományokat.