Keleti pályaudvar

Keleti pályaudvar
Ország	Magyarország
Hely	Budapest
Cím	Baross tér
Nemzetközi állomáskód	5500003
Megnyitás	1884
Építési stílus	eklektikus építészet
Építész(ek)	Rochlitz Gyula
Hasznosítása
Felhasználási terület	vasútállomás
Szomszédos állomások	Kőbánya felső vasútállomás Ferencváros pályaudvar
Része ennek	Magyarország vasúti közlekedése
Vasútvonalak	Budapest–Hatvan-vasútvonal Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal
Szolgáltatások	Railjet InterCity EuroCity (Hungária EuroCity) EuroNight gyorsvonat személyvonat expresszvonat sebesvonat
Időzóna	közép-európai idő
Elhelyezkedése
Keleti pályaudvar Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 01″, k. h. 19° 05′ 02″47.500277777778, 19.083888888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti pályaudvar témájú médiaállományokat.

A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nemcsak a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva és a Nyugati pályaudvar, akkor még a Bécs-Párizs irányt kiszolgáló nevétől való megkülönböztetésképpen is. A pályaudvar négy fő vasútvonal: (Budapest–Győr–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat kiinduló és végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A főváros VIII. kerületében található, a Baross téren. 1970 óta a 2-es metró állomása, 2014-től pedig a 4-es metrónak is végállomása. A pályaudvar trolibuszokkal, a 24-es villamossal, valamint számos buszjárattal is megközelíthető.

Fekvése

A fejpályaudvar Pesten a Rákóczi út tengelyében a Thököly út és a Kerepesi út által közrezárt területen épült fel. A Baross téren álló pályaudvart 1884. augusztus 16-án adták át az utazóközönségnek. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá. A pályaudvar előtt Baross Gábor szobrát – a róla elnevezett tér közepén – 1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér 1968-as átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára. 2013 decemberében újra az eredeti helyén állították fel a tér átépítésének részeként. A Keleti pályaudvar funkcióit 1884–2005 között a MÁV korábbi főpályaudvara, a Józsefvárosi pályaudvar egészítette ki.

• OpenStreetMap link
• Google Maps Street View link

Története

Lásd még: a Budapest vasútállomásai cikket

A kezdetektől

A pályaudvar 1912-ben egy korabeli képeslapon

A Keleti pályaudvar 1900 körül

A Keleti pályaudvar és az újjáépített aluljáró 2014. április 3-án

A kiegyezés után, a mai Budapest területén, öt nagy vasúti állomás volt. A személyforgalom növekedése miatt 1883-ban egy új személypályaudvar építése vált szükségessé. Ezt a pályaudvart a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél építették meg.

A főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.

A pályaudvar és az előtte lévő aluljáró 1985-ben

Az állomást az első években még csak egy kétvágányú pálya kapcsolta az országos hálózathoz. A Józsefvárosi pályaudvar keleti végénél csatlakozó vágányok a Keleti pályaudvar mellett kiszolgálták a Józsefvárosi pályaudvart is, a nyíltvonali elágazási szakaszon hamarosan üzemi zavarok keletkeztek, ezért független bevezetés vált szükségessé.

A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kívül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkái megakadtak.

A Keleti pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, a vonatpárok számának takarékosságból való csökkenése miatt, a szerelvényeket több kocsiból állították össze. Hosszúságuk az új típusú, forgózsámolyos személykocsik megjelenésével tovább nőtt.

A pályaudvar szűkös területe miatt a forgalomnövekedést a vágányhálózat átépítésével, új vágánykapcsolatok alkalmazásával tudták megoldani. A pályaudvar vágányai fölé 1931-ben építették ki a felsővezetéket.

A II. világháborútól napjainkig

A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. Az épület előtti téren 1945-ben fürdőmedence működött, melyet egy évvel korábban eredetileg légoltalmi célra, tűzivíz-tárolónak építettek. 1968-ban, a 2-es metró építésével alakították át a teret, a metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információk, az aluljáróból széles lépcsőn lehet feljutni a peronokhoz.

Az épület

A Lotz-csarnok

Az épületet 1881–1884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épület építésze Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetének tervezője Feketeházy János volt.

A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon (jellemzően a hatvani, szolnoki ingavonatok használják), illetve 1 rövid csonkavágány (többnyire a balassagyarmati vonatoké) és 3 vágány a déli oldalon.

(A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal, kocsiműhellyel, fűtőházzal (benne kerékesztergáló berendezéssel és fordítókoronggal), kocsimosóval, iparvágány-kapcsolattal a Taurus gumigyárhoz. A pályaudvar biztosító-berendezése az 1989-es vágányzat- és peronátépítés óta Domino D70 típusú.)

Műemléki jellege

• 43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédi Gyula. A szobortcsoportot az 1990-es években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tervezőjének a szobra látható. Alkotóik: Stróbl Alajos és Vasadi Ferenc. A főhomlokzat óra alatti részén, az oszlopok tetejéről az 1930-as években eltűnt négy szobrot 2003-ban pótolták.
• A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A csarnok tetőszerkezetének keresztmetszete megközelítőleg láncgörbe.
• A 2008-ra felújított fényűző díszítésű pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette. Ezek mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schickedanz Albert tervezte.

A középső főhomlokzat és a csarnok felújítása két ütemben, 2002 és 2004 között zajlott le.

Az építkezésben neves vállalkozók vettek részt. A cölöpalapozást Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte, a vasszerkezetet a MÁVAG, a villanyvilágítást a Ganz gyár készítette. A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában készültek.

Forgalom

Járat	Útvonal	Gyakoriság
X10	Budapest-Keleti – Ferencváros – Kelenföld – Bicske (→) – Tatabánya – Tata – Komárom – Győr	Vasárnaponként 1 pár
S60	(Szolnok – Zagyvarékas – Újszász – Tápiógyörgye – Tápiószele – Farmos – Tápiószentmárton – Nagykáta – Szentmártonkáta – Tápiószecső – Szőlősnyaraló – ) Sülysáp – Pusztaszentistván – Mende – Gyömrő – Maglódi nyaraló – Maglód – Ecser – Rákoskert – Rákoshegy – Rákos – Kőbánya felső – Budapest-Keleti	Kb. fél óránként
G60	Szolnok – Zagyvarékas – Újszász – Tápiógyörgye – Tápiószele – Farmos – Tápiószentmárton – Nagykáta – Szentmártonkáta – Tápiószecső – Szőlősnyaraló – Sülysáp – Mende – Rákoshegy – Rákos – Kőbánya felső – Budapest-Keleti	Kb. óránként
Z60	Szolnok – Zagyvarékas – Újszász – Tápiógyörgye – Tápiószele – Farmos – Tápiószentmárton – Nagykáta – Szentmártonkáta – Tápiószecső – Szőlősnyaraló – Sülysáp – Rákos – Kőbánya felső – Budapest-Keleti	Kb. óránként
S80	Budapest-Keleti – Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget – Rákoscsaba-Újtelep – Rákoscsaba – Pécel – Isaszeg – Gödöllő-Állami telepek – Gödöllő – Máriabesnyő – Bag – Aszód – Hévízgyörk – Galgahévíz – Tura – Hatvan	Gödöllőig fél-, Hatvanig 1 óránként
személyvonat	Budapest-Keleti ← Kőbánya felső ← Rákos ← Rákosliget ← Rákoscsaba-Újtelep ← Rákoscsaba ← Pécel ← Isaszeg ← Gödöllő-Állami telepek ← Gödöllő ← Máriabesnyő ← Bag ← Aszód ← Hévízgyörk ← Galgahévíz ← Tura ← Hatvan ← Hort-Csány ← Vámosgyörk ← Adács ← Karácsond ← Ludas ← Nagyút ← Kál-Kápolna ← Füzesabony ← Maklár ← Andornaktálya ← Eger	Napi 1 Budapest felé
sebesvonat	Budapest-Keleti – Rákos (←) – Gödöllő (←) – Aszód (←) – Hatvan – Mátravidéki Erőmű (→) – Lőrinci – Selyp – Apc-Zagyvaszántó – Jobbágyi (→) – Szurdokpüspöki – Pásztó – Mátraszőlős-Hasznos (→) – Tar (→) – Mátraverebély (→) – Nagybátony – Kisterenye – Kisterenye-Bányatelep (→) – Zagyvapálfalva – Salgótarján külső – Salgótarján – Somoskőújfalu	Napi 1 pár vasárnaponként
gyorsvonat	Budapest-Keleti – Ferencváros – Pesterzsébet – Kunszentmiklós-Tass – Bösztör – Szabadszállás – Fülöpszállás – Soltszentimre – Csengőd – Tabdi – Kiskőrös – Soltvadkert – Pirtói szőlők – Pirtó – Kiskunhalas – Balotaszállás – Kisszállás – Tompa – Kelebia – Szerbia felé	Napi 1 pár
	Budapest-Keleti – Ferencváros – Kunszentmiklós-Tass – Kiskőrös – Soltvadkert – Kiskunhalas – Kelebia – Szerbia felé	Napi 1 pár
személyvonat	Budapest-Keleti – Ferencváros – Pesterzsébet – Kunszentmiklós-Tass – Bösztör – Szabadszállás – Fülöpszállás – Soltszentimre – Csengőd – Tabdi – Kiskőrös – Soltvadkert – Pirtói szőlők – Pirtó – Kiskunhalas – Balotaszállás – Kisszállás – Tompa – Kelebia	Napi 4-5 pár
sebesvonat gyorsvonat	Budapest-Keleti – Gödöllő – Aszód – Hatvan – (Hort-Csány) – Vámosgyörk – (Adács – Karácsond – Ludas – Nagyút) – Kál-Kápolna – Füzesabony – (Maklár – Andornaktálya) – Eger	2 óránként
sebesvonat gyorsvonat	Budapest-Keleti – Gödöllő – Aszód – Hatvan – Vámosgyörk – Kál-Kápolna – Füzesabony – Mezőkövesd – Nyékládháza – Miskolc-Tiszai – Felsőzsolca – Hernádnémeti-Bőcs – Tiszalúc – Taktaharkány – Taktaszada – Szerencs – Mezőzombor – Bodrogkeresztúr – Szegi – Erdőbénye – Olaszliszka-Tolcsva – Bodrogolaszi – Sárospatak – Sátoraljaújhely	2-4 óránként
gyorsvonat	Budapest-Keleti – Ferencváros – Kelenföld – Biatorbágy – Bicske – Tatabánya – Tóvároskert – Tata – Komárom – Győr ← Abda ← Öttevény ← Lébény-Mosonszentmiklós ← Kimle ← Mosonmagyaróvár ← Levél ← Hegyeshalom	Győr felé napi 3, Budapest felé napi 2
gyorsvonat	Budapest-Keleti – Ferencváros – Kelenföld – Bicske – Tatabánya – Tata – Komárom – Győr – Győrszabadhegy – Gyömöre-Tét – Szerecseny – Vaszar – Pápa – Celldömölk – Kemenesmihályfa – Nagysimonyi – Ostffyasszonyfa – Sárvár – Porpác – Vép – Szombathely	Napi 1 pár
gyorsvonat	tovább Ausztria felé – Hegyeshalom – Mosonmagyaróvár – Győr – Tatabánya – Kelenföld – Ferencváros – Budapest-Keleti – Szolnok – Békéscsaba – Lőkösháza – tovább Románia felé	Napi 1 pár
gyorsvonat	Budapest-Keleti – Kelenföld – Székesfehérvár – Siófok – Balatonföldvár – Fonyód – Balatonszentgyörgy – Nagykanizsa – Gyékényes – tovább Horvátország felé	Nyáron heti 3 pár
Expresszvonat	Budapest-Keleti – Kelenföld – Szekszárd – Őcsény (←) – Decs (←) – Bátaszék – Alsónyék (←) – Pörböly (←) – Baja	Napi 1-2 pár
InterCity	Budapest-Nyugati – Zugló – Kőbánya-Kispest – Ferihegy – Cegléd – Szolnok – Püspökladány – Hajdúszoboszló – Debrecen – Nyíregyháza – Tokaj – Szerencs – Miskolc-Tiszai – Füzesabony – Budapest-Keleti	1-2 óránként
InterCity	Budapest-Keleti – Füzesabony – Miskolc-Tiszai – Szikszó – Forró-Encs – Hidasnémeti – tovább Kassa felé	Napi 2 pár
InterCity	Budapest-Keleti – Kelenföld – Tatabánya – Tata – Komárom – Győr – Csorna – Kapuvár – Fertőszentmiklós – Sopron	2 óránként
InterCity	Budapest-Keleti – Kelenföld – Tatabánya – Tata – Komárom – Győr – Csorna – Répcelak – Szombathely (– napi 1 pár tovább Szentgotthárd felé)	2 óránként
InterCity	Budapest-Keleti – Kelenföld – Simontornya – Dombóvár – Kaposvár – Somogyszob – Csurgó – Gyékényes – tovább Horvátország felé	Napi 1 pár
InterCity	Budapest-Keleti – Kelenföld – Tatabánya – Tata – Komárom – Győr – Csorna – Répcelak – Szombathely – Körmend – Szentgotthárd – tovább Ausztria felé	Napi 1 pár
InterCity	Budapest-Keleti – Kelenföld – Sárbogárd – (Simontornya) – Pincehely – Dombóvár – Sásd – Szentlőrinc – Pécs	1-2 óránként
EuroCity EuroNight	Budapest-Keleti – Kelenföld – Tatabánya – Győr – Mosonmagyaróvár – Hegyeshalom – Bécs felé	1-2 óránként
EuroCity	Bécs felé – Hegyeshalom – Mosonmagyaróvár – Győr – Tatabánya – Kelenföld – Budapest-Keleti – Szolnok – Törökszentmiklós – Kisújszállás – Karcag – Püspökladány – Hajdúszoboszló – Debrecen – Nyíregyháza	Napi 1 pár
EuroCity	Bécs felé – Hegyeshalom – Mosonmagyaróvár – Győr – Tatabánya – Kelenföld – Budapest-Keleti – Ferencváros – Pesterzsébet – Kunszentmiklós-Tass – Bösztör – Szabadszállás – Fülöpszállás – Soltszentimre – Csengőd – Tabdi – Kiskőrös – Soltvadkert – Pirtói szőlők – Pirtó – Kiskunhalas – Balotaszállás – Kisszállás – Tompa – Kelebia – Szerbia felé	Napi 1 pár

Képgaléria

• 

  A Keleti pályaudvar elölnézetből

• 

  A főhomlokzat

• 

  A Lotz-csarnok

• 

  Pénztárak

• 

  A csarnok belülről

• 

  Csontváry Kosztka Tivadar festménye (1902)

• 

  A csarnok tetőszerkezete

• 

  A tető keresztmetszete láncgörbe

• 

  A Kandó Kálmán emlékére kiállított 480 001-es mozdony

• 

  Vasút és forgalom – Than Mór festménye a Lotz-csarnokban (1884)

• 

  A 4-es metró építése a Keleti alatt

• 

  Keleti fények ... (A WLM 2013 fotópályázat döntős képe)

Megközelítése budapesti közösségi közlekedéssel

Keleti pályaudvar metróállomás

• Metró:    
• Busz:  5, 7, 7E, 8E, 20E, 30, 30A, 108E, 110, 112, 133E, 178, 230
• Villamos:  24
• Trolibusz:  73, 76, 78, 79, 80, 80A
• Éjszakai autóbuszjárat:  907, 908, 931, 956, 973, 990
• Vonat:   X10   S60   G60   Z60   S80  IC, EC, EN, sebesvonat, gyorsvonat,

Források

• A Magyar Mérnök- és Építészegylet: Technikai fejlődésünk története 1867-1927 (Budapest, 1928) 406-411. o.
• Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. 500. o. ISBN 963-955-626-2

További információk

• Budapest-Keleti vasútállomás a vasutimenetrend.hu oldalon
• A Budapest-Keleti pályaudvar egy napja, YouTube-videó
• Megújult a Keleti pályaudvar Lotz-terme
• A Keleti pályaudvar a MÁV-START oldalán (jegypénztárak, nyitvatartások)
• A Keleti pályaudvar a Vasútállomások.hu-n
• A Vendégváró cikke és térkép Keleti pályaudvar, Budapest, Magyarország
• A kivitelezők
• Képe 1905 körül
• Közelkép a homlokzatról
• ’A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel’
• Égtájak és pályaudvarok
• Légifotók a pályaudvarról
• Halász Péter: RegionalBahn: A Keleti tíz éve. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 29.)
• Budapest ostroma 1944-45 (Keleti pályaudvar)
• T. Hámori Ferenc: IHO - Vasút - Isten éltessen, Keleti pályaudvar! – 1. rész. iho.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 17.)