Keleti pályaudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest-Keleti pályaudvar szócikkből átirányítva)
Keleti pályaudvar
14-05-06-budapest-RalfR-11.jpg
Ország Magyarország
Hely Budapest
Cím Baross tér
Nemzetközi állomáskód 5500003
Megnyitás 1884
Építési stílus eklektikus építészet
Építész(ek) Rochlitz Gyula
Hasznosítása
Felhasználási terület vasútállomás
Szomszédos állomások
Része ennek
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Időzóna közép-európai idő
Elhelyezkedése
Keleti pályaudvar (Budapest)
Keleti pályaudvar
Keleti pályaudvar
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 01″, k. h. 19° 05′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 01″, k. h. 19° 05′ 02″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti pályaudvar témájú médiaállományokat.

A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nemcsak a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva és a Nyugati pályaudvar, akkor még a Bécs-Párizs irányt kiszolgáló nevétől való megkülönböztetésképpen is.[1] A pályaudvar négy fő vasútvonal: (Budapest–GyőrBécs (1-es), Budapest–HatvanMiskolc (80-as), Budapest–Szolnok-BékéscsabaArad (120-as), valamint a Budapest–KelebiaBelgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat kiinduló és végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. A főváros VIII. kerületében található, a Baross téren. 1970 óta a 2-es metró állomása, 2014-től pedig a 4-es metrónak is végállomása. A pályaudvar trolibuszokkal, a 24-es villamossal, valamint számos buszjárattal is megközelíthető.

Fekvése[szerkesztés]

A fejpályaudvar Pesten a Rákóczi út tengelyében a Thököly út és a Kerepesi út által közrezárt területen épült fel. A Baross téren álló pályaudvart 1884. augusztus 16-án adták át az utazóközönségnek. Az eredetileg Központi Indóház néven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá. A pályaudvar előtt Baross Gábor szobrát – a róla elnevezett tér közepén – 1898-ban állították fel. A szobrot a Baross tér 1968-as átépítésekor áthelyezték a csarnok északi oldalára. 2013 decemberében újra az eredeti helyén állították fel a tér átépítésének részeként. A Keleti pályaudvar funkcióit 18842005 között a MÁV korábbi főpályaudvara, a Józsefvárosi pályaudvar egészítette ki.

Története[szerkesztés]

Lásd még: a Budapest vasútállomásai cikket

A kezdetektől[szerkesztés]

A pályaudvar 1912-ben egy korabeli képeslapon
A Keleti pályaudvar 1900 körül
A Keleti pályaudvar és az újjáépített aluljáró 2014. április 3-án

A kiegyezés után, a mai Budapest területén, öt nagy vasúti állomás volt. A személyforgalom növekedése miatt 1883-ban egy új személypályaudvar építése vált szükségessé. Ezt a pályaudvart a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél építették meg.

A főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.

A pályaudvar és az előtte lévő aluljáró 1985-ben

Az állomást az első években még csak egy kétvágányú pálya kapcsolta az országos hálózathoz. A Józsefvárosi pályaudvar keleti végénél csatlakozó vágányok a Keleti pályaudvar mellett kiszolgálták a Józsefvárosi pályaudvart is, a nyíltvonali elágazási szakaszon hamarosan üzemi zavarok keletkeztek, ezért független bevezetés vált szükségessé.

A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kívül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkái megakadtak.

A Keleti pályaudvarnak 1926-ban csak napi 72 vonatpárja volt, a vonatpárok számának takarékosságból való csökkenése miatt, a szerelvényeket több kocsiból állították össze. Hosszúságuk az új típusú, forgózsámolyos személykocsik megjelenésével tovább nőtt.

A pályaudvar szűkös területe miatt a forgalomnövekedést a vágányhálózat átépítésével, új vágánykapcsolatok alkalmazásával tudták megoldani. A pályaudvar vágányai fölé 1931-ben építették ki a felsővezetéket.

A II. világháborútól napjainkig[szerkesztés]

A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett. Az épület előtti téren 1945-ben fürdőmedence működött, melyet egy évvel korábban eredetileg légoltalmi célra, tűzivíz-tárolónak építettek. 1968-ban, a 2-es metró építésével alakították át a teret, a metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információk, az aluljáróból széles lépcsőn lehet feljutni a peronokhoz.

Az épület[szerkesztés]

A Lotz-csarnok

Az épületet 18811884 között a Magyar Királyi Államvasutak építette eklektikus stílusban. Eredeti neve Központi Pályaudvar volt. Építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épület építésze Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetének tervezője Feketeházy János volt.

A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon (jellemzően a hatvani, szolnoki ingavonatok használják), illetve 1 rövid csonkavágány (többnyire a balassagyarmati vonatoké) és 3 vágány a déli oldalon.

(A pályaudvar rendelkezik még 4 csoport tárolóvágánnyal, kocsiműhellyel, fűtőházzal (benne kerékesztergáló berendezéssel és fordítókoronggal), kocsimosóval, iparvágány-kapcsolattal a Taurus gumigyárhoz. A pályaudvar biztosító-berendezése az 1989-es vágányzat- és peronátépítés óta Domino D70 típusú.)

Műemléki jellege[szerkesztés]

  • 43 méter magas homlokzatának tetején egy allegorikus szoborcsoport található. Alkotója Bezerédi Gyula. A szobortcsoportot az 1990-es években végrehajtott rekonstrukció alkalmával újra kellett gyártatni. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgép feltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tervezőjének a szobra látható. Alkotóik: Stróbl Alajos és Vasadi Ferenc. A főhomlokzat óra alatti részén, az oszlopok tetejéről az 1930-as években eltűnt négy szobrot 2003-ban pótolták.
  • A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A csarnok tetőszerkezetének keresztmetszete megközelítőleg láncgörbe.
  • A 2008-ra felújított fényűző díszítésű pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette. Ezek mellett az elektromos világítás és a központi irányítású váltórendszer technikai újdonságnak számított. A csarnok eredeti festését Schickedanz Albert tervezte.

A középső főhomlokzat és a csarnok felújítása két ütemben, 2002 és 2004 között zajlott le.

Az építkezésben neves vállalkozók vettek részt. A cölöpalapozást Gregersen Guilbrand vállalkozása végezte, a vasszerkezetet a MÁVAG, a villanyvilágítást a Ganz gyár készítette. A lakatosmunkák Jungfer Gyula műhelyében, az öntöttvas elemek Oetl Antal gyárában készültek.

Forgalom[szerkesztés]

Járat Útvonal Gyakoriság
  X10  Budapest-KeletiFerencvárosKelenföldBicske (→) – TatabányaTataKomáromGyőr Vasárnaponként 1 pár
  S60  (SzolnokZagyvarékasÚjszászTápiógyörgyeTápiószeleFarmosTápiószentmártonNagykátaSzentmártonkátaTápiószecsőSzőlősnyaraló ) SülysápPusztaszentistvánMendeGyömrőMaglódi nyaralóMaglódEcserRákoskertRákoshegyRákosKőbánya felsőBudapest-Keleti Kb. fél óránként
  G60  SzolnokZagyvarékasÚjszászTápiógyörgyeTápiószeleFarmosTápiószentmártonNagykátaSzentmártonkátaTápiószecsőSzőlősnyaralóSülysápMendeRákoshegyRákosKőbánya felsőBudapest-Keleti Kb. óránként
  Z60  SzolnokZagyvarékasÚjszászTápiógyörgyeTápiószeleFarmosTápiószentmártonNagykátaSzentmártonkátaTápiószecsőSzőlősnyaralóSülysápRákosKőbánya felsőBudapest-Keleti Kb. óránként
  S80  Budapest-KeletiKőbánya felsőRákosRákosligetRákoscsaba-ÚjtelepRákoscsabaPécelIsaszegGödöllő-Állami telepekGödöllőMáriabesnyőBagAszódHévízgyörkGalgahévízTuraHatvan Gödöllőig fél-, Hatvanig 1 óránként
személyvonat Budapest-KeletiKőbánya felsőRákosRákosligetRákoscsaba-ÚjtelepRákoscsabaPécelIsaszegGödöllő-Állami telepekGödöllőMáriabesnyőBagAszódHévízgyörkGalgahévízTuraHatvanHort-CsányVámosgyörkAdácsKarácsondLudasNagyútKál-KápolnaFüzesabonyMaklárAndornaktályaEger Napi 1 Budapest felé
sebesvonat Budapest-KeletiRákos (←) – Gödöllő (←) – Aszód (←) – HatvanMátravidéki Erőmű (→) – LőrinciSelypApc-ZagyvaszántóJobbágyi (→) – SzurdokpüspökiPásztóMátraszőlős-Hasznos (→) – Tar (→) – Mátraverebély (→) – NagybátonyKisterenyeKisterenye-Bányatelep (→) – ZagyvapálfalvaSalgótarján külsőSalgótarjánSomoskőújfalu Napi 1 pár vasárnaponként
gyorsvonat Budapest-KeletiFerencvárosPesterzsébetKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebia – Szerbia felé Napi 1 pár
Budapest-KeletiFerencvárosKunszentmiklós-TassKiskőrösSoltvadkertKiskunhalasKelebia – Szerbia felé Napi 1 pár
személyvonat Budapest-KeletiFerencvárosPesterzsébetKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebia Napi 4-5 pár
sebesvonat
gyorsvonat
Budapest-KeletiGödöllőAszódHatvan – (Hort-Csány) – Vámosgyörk – (AdácsKarácsondLudasNagyút) – Kál-KápolnaFüzesabony – (MaklárAndornaktálya) – Eger 2 óránként
sebesvonat
gyorsvonat
Budapest-KeletiGödöllőAszódHatvanVámosgyörkKál-KápolnaFüzesabonyMezőkövesdNyékládházaMiskolc-TiszaiFelsőzsolcaHernádnémeti-BőcsTiszalúcTaktaharkányTaktaszadaSzerencsMezőzomborBodrogkeresztúrSzegiErdőbényeOlaszliszka-TolcsvaBodrogolasziSárospatakSátoraljaújhely 2-4 óránként
gyorsvonat Budapest-KeletiFerencvárosKelenföldBiatorbágyBicskeTatabányaTóvároskertTataKomáromGyőrAbdaÖttevényLébény-MosonszentmiklósKimleMosonmagyaróvárLevélHegyeshalom Győr felé napi 3, Budapest felé napi 2
gyorsvonat Budapest-KeletiFerencvárosKelenföldBicskeTatabányaTataKomáromGyőrGyőrszabadhegyGyömöre-TétSzerecsenyVaszarPápaCelldömölkKemenesmihályfaNagysimonyiOstffyasszonyfaSárvárPorpácVépSzombathely Napi 1 pár
gyorsvonat tovább Ausztria felé – HegyeshalomMosonmagyaróvárGyőrTatabányaKelenföldFerencvárosBudapest-KeletiSzolnokBékéscsabaLőkösháza – tovább Románia felé Napi 1 pár
gyorsvonat Budapest-KeletiKelenföldSzékesfehérvárSiófokBalatonföldvárFonyódBalatonszentgyörgyNagykanizsaGyékényes – tovább Horvátország felé Nyáron heti 3 pár
Expresszvonat Budapest-KeletiKelenföldSzekszárdBátaszékBaja Napi 1-2 pár
Expresszvonat
InterCity
Budapest-KeletiFüzesabonyMiskolc-TiszaiSzerencsSárospatakSátoraljaújhely Heti 1 pár
InterCity Budapest-NyugatiZuglóKőbánya-KispestFerihegyCeglédSzolnokPüspökladányHajdúszoboszlóDebrecenNyíregyházaTokajSzerencsMiskolc-TiszaiFüzesabonyBudapest-Keleti 1-2 óránként
InterCity Budapest-KeletiFüzesabonyMiskolc-TiszaiSzikszóForró-EncsHidasnémeti – tovább Kassa felé Napi 2 pár
InterCity Budapest-KeletiKelenföldTatabányaTataKomáromGyőrCsornaKapuvárFertőszentmiklósSopron 2 óránként
InterCity Budapest-KeletiKelenföldTatabányaTataKomáromGyőrCsornaRépcelakSzombathely (– napi 1 pár tovább Szentgotthárd felé) 2 óránként
InterCity Budapest-KeletiKelenföldSimontornyaDombóvárKaposvárSomogyszobCsurgóGyékényes – tovább Horvátország felé Napi 1 pár
InterCity Budapest-KeletiKelenföldTatabányaTataKomáromGyőrCsornaRépcelakSzombathelyKörmendSzentgotthárd – tovább Ausztria felé Napi 1 pár
InterCity Budapest-KeletiKelenföldSárbogárd – (Simontornya) – PincehelyDombóvárSásdSzentlőrincPécs 1-2 óránként
Railjet logo.svg
EuroCity
EuroNight
Budapest-KeletiKelenföldTatabányaGyőrMosonmagyaróvárHegyeshalom – Bécs felé 1-2 óránként
EuroCity Bécs felé – HegyeshalomMosonmagyaróvárGyőrTatabányaKelenföldBudapest-KeletiSzolnokTörökszentmiklósKisújszállásKarcagPüspökladányHajdúszoboszlóDebrecenNyíregyháza Napi 1 pár
EuroCity Bécs felé – HegyeshalomMosonmagyaróvárGyőrTatabányaKelenföldBudapest-KeletiFerencvárosPesterzsébetKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebia – Szerbia felé Napi 1 pár

Képgaléria[szerkesztés]

Megközelítése budapesti közösségi közlekedéssel[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 125 éves a Keleti Pályaudvar (pdf). mav.hu. (Hozzáférés: 2012. február 10.)

Források[szerkesztés]

  • A Magyar Mérnök- és Építészegylet: Technikai fejlődésünk története 1867-1927 (Budapest, 1928) 406-411. o.
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. 500. o. ISBN 963-955-626-2

További információk[szerkesztés]