Bud Shank
| Bud Shank | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Clifford Everett Shank, Jr. |
| Becenév | Bud |
| Született | 1926. május 27.[1][2][3][4] Dayton |
| Származás | amerikai |
| Elhunyt | 2009. április 2. (82 évesen)[5][1][2][3][4] Tucson[6][7][8][9][10] |
| Iskolái | Észak-karolinai Egyetem |
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Hangszer | |
| Tevékenység |
|
| Kiadók | Concord Records |
| Bud Shank weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bud Shank témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bud Shank (Dayton, 1926. május 27. – Tucson, 2009. április 2.) amerikai szaxofonos, fuvolás.
Pályakép[szerkesztés]
Shank tíz éves korától klarinétozni, tizennégy éves korától szaxofonozni tanult. Egy észak-karolinai főiskolán tanult[11]. 1947-ben az Egyesült Államok nyugati partjára ment, és kezdetben Charlie Barnet-vel tenorszaxofonozott. Ezután 1950-51 ben Stan Kentonnal dolgozott.
A katonai szolgálata után 1953-ban Gerry Mulligan együttesével készített lemezeket. 1953-56 között a Lighthouse All Stars zenekar állandó tagja volt. Chet Bakerrel és Miles Davisszel készültek felvételei. Ezután saját kvartettjét vezette. Fellépett Shorty Rogersszel, Pete Rugoloval, Teddy Charlesszal, June Christy-vel, Bob Cooperrel is, a Flute and Oboe konceptalbumon pedig Shelly Manne-nal és Maynard Fergusonnal.
1957-ben európai turnéra ment Zoller Attilával, Albert Mangelsdorffal és Gary Peacockkal. Az 1960-as évek közepétől egy ideig stúdiózenész volt. Brazil és más latin albumokon dolgozott, többek között például Sergio Mendesszel is. Fuvolaszólót játszott a The Mamas & the Papas California Dreamin című művében.
1974-ben megalakította a The L.A. Fourt (Ray Brown, Jeff Hamilton, Laurindo Almeida), akikkel aztán több mint egy évtizeden át koncertezett. 1962-ben Ravi Shankarral, később pedig Kimio Eto japán koto-játékossal[12] játszott.
Noha az 1950-es években Shank altszaxofonososként jelentős figyelmet kapott Európában. Az 1950-es években a könnyed nyugatiparti hangzás ideális képviselője volt szaxofonon, de az 1980-as évektől már az erőteljesebb és teltebb hangok jellemezték. Aztán olyan fiatal zenészekkel is játszott, mint Lewis Nash és Cyrus Chestnut. 2005-ben megalakította a Bud Shank Big Bandet.
2009-ben még egy új albumot vett fel San Diegoban.
Albumok[szerkesztés]
Filmek[szerkesztés]
Díjak[szerkesztés]
- Négyszeres nyertese a National Academy of Recording Arts and Sciences (NARAS) díjnak. [13]
.svg){kind=logo}
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.jazztimes.com/articles/24533-bud-shank-alto-saxophonist-dies-at-82
- ↑ Spanyol Nemzeti Könyvtár
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven)
- ↑ Kongresszusi Könyvtár
- ↑ Discogs (angol nyelven)
- ↑ University of North Carolina
- ↑ hagyományos japán húros, pengetős hangszer
- ↑ A NARAS egy zenészekből, producerekből, hangmérnökökből és más tanult zenei szakemberekből álló akadémia. Híres Grammy-díjairól, amelyek a zeneiparban elért eredményeket ismerik el világszerte a népszerű dalok és zenék terén. A Recording Academy érdekképviseleti csapata helyi, állami és szövetségi szinten lobbizik a zenei alkotók jogaiért.
Források[szerkesztés]
- https://www.allaboutjazz.com/musicians/bud-shank
- https://www.allmusic.com/artist/bud-shank-mn0000636382/biography
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bud Shank című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.