Buckminsterfullerén
| Nanotechnológia Szén nanoszerkezetek |
|---|
.jpg) |
|
|
| Szakterületek |
|
Anyagtudomány, Szilárdtestfizika, Atomfizika, Mezoszkopikus fizika, Felületfizika, Félvezetők |
| Alapjelenségek |
|
Nanoszerkezet, Kvantumbezárás, Van Hove-szingularitás, Kétdimenziós elektrongáz, Ballisztikus vezetés, Önszerveződés, Alagúthatás |
| Eljárások |
|
Nanolitográfia, Atomerő-mikroszkóp, Pásztázó alagútmikroszkóp, Pásztázó elektronmikroszkóp, Transzmissziós elektronmikroszkóp, Mágneses magrezonancia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nanotechnológia témájú médiaállományokat. |
A buckminsterfullerén a fullerének egy fajtája, melynek képlete C60. A gömb alakú molekulát 60 darab szénatom alkotja, melyek futball-labdához hasonló elrendezésben helyezkednek el. 1985-ös felfedezésük a nanoszerkezetek kutatásának fontos mérföldköve, első észlelői, Harold Kroto, Robert Curl és Richard Smalley 1996-ban kémiai Nobel-díjban részesültek ezen eredményért.[1]
A buckminsterfullerén a leggyakoribb fullerénmolekula, kis mennyiségben a kormozó lángok égéstermékében is megtalálható.
Neve[szerkesztés]
A buckminsterfullerén Buckminster Fuller feltaláló, formatervező nevéből ered. A felfedezői Fuller geodéziai dómja, illetve a C60-as fullerén felépítése közötti kapcsolat miatt döntöttek úgy, hogy róla nevezik el a molekulát.[2]
Fizikai jellemzői[szerkesztés]
Felépítése[szerkesztés]
A buckminsterfullerén futball-labdához hasonló alakú molekula: a szénatomok egy gömb felületén helyezkednek el, mindegyik szénatom három másikkal áll kovalens kötésben, így öt- és hatszögek által határolt csonkolt ikozaédert feszítenek ki. A csonkolt ikozaédernek 60 csúcsa és 32 oldala van, oldalai közül 20 hatszögű és 12 ötszögű. A szénatomok ennek a csúcsain helyezkednek el.
| Csúcs felől | Egy 5–6-típusú él felől | Egy 6–6-típusú él felől | Hatszögű lap felől | Ötszögű lap felől | |
|---|---|---|---|---|---|
| Vetületi kép | 
|
|
|
|
|
A fullerének közül igen stabilak azok, melyek sokszögű alakjában az ötszögeket csak hatszög veszi körül, mely a buckminsterfullerén jellemzője is. Ha másodrendű kötést létesít, gömb alakja nem nagyon torzul, illetve viszonylag stabilan csapdázhatók be a molekula üreges belsejében különféle részecskék.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Buckminsterfullerene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Nobel Prize in Chemistry 1996. www.nobelprize.org. (Hozzáférés: 2017. április 1.)
- ↑ The AZo Journal of Materials Online. AZoM™.com. "Buckminsterfullerene." 2006. Retrieved Jan 4. 2011.
