Bușteni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Buşteni szócikkből átirányítva)
Bușteni
Városháza
Városháza
Bușteni címere
Bușteni címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMunténia
Fejlesztési régióDél-romániai fejlesztési régió
MegyePrahova
Rangváros
KözségközpontBușteni
Beosztott falvakPoiana Țapului
PolgármesterEmanoil Savin (PD-L)
Irányítószám105500
SIRUTA-kód131210
Népesség
Népesség6376 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság8 (0%, 2021)[3]
Község népessége8368 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség136 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság887 m
Terület75,27 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 24′ 55″, k. h. 25° 32′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 55″, k. h. 25° 32′ 15″
Bușteni weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bușteni témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bușteni város Romániában, Munténiában, Prahova megyében, Bukaresttől 135 km-re északra. A hozzá tartozó település: Poiana Țapului.

Fekvése[szerkesztés]

7 km hosszan nyúlik el a Prahova-völgyben, a Bucsecs-hegység lábánál. Az egyik legkedveltebb hegyvidéki üdülőhely az országban, ez egyrészt a csodálatos természeti adottságainak, másrészt annak a számtalan téli és nyári kikapcsolódási lehetőségnek köszönhető, amely a városban és környékén megtalálható.

A város fölött magasodik, 2291 m-es magasságban, a Caraiman-csúcson az első világháború román katonáinak emlékműve, a 25 m-es Hősök Keresztje Emlékmű (románul Crucea Eroilor Neamului). Az emlékművet 1928-ban leplezték le két éven át tartó építése után.

Történelem[szerkesztés]

Az első lakosok 1800 körül telepedtek le a Szarvas-völgyben, ezt követően hullámokban érkeztek nagyobb számban telepesek, akik a törökök sorozatos támadásai miatt menekültek a hegyvidékekbe.

1848-ban orosz csapatok foglalták el, 1854-ben pedig osztrák csapatok fennhatósága alá került.

A település fejlődése egyenesen arányos az infrastruktúra fejlesztésével (1846: a CâmpinaPredeál közti út kiépítése, 1879: a PloieștiPredeál vasút megépítése; mindkettő érintette Bușteni települését is).

Leghíresebb üzeme az 1882-ben alapított papírgyár volt. Ezt az 1989-es rendszerváltás után bezárták, majd a 2010-es években lebontották.

Lakossága[szerkesztés]

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1948 4 552 —    
1956 8 591 +88,7%
1966 10 781 +25,5%
1977 12 223 +13,4%
1992 12 486 +2,2%
2002 10 463 −16,2%
Nemzetiségek 2002
Románok 10368 99,09%
Romák 44 0,42%
Magyarok 25 0,23%
Németek 15 0,14%
Lipovánok 2 0,01%
Törökök 1 0,01%
Görögök 1 0,01%
Bolgárok 1 0,01%
Olaszok 1 0,01%
Csángók 1 0,01%
Zsidók 1 0,01%
Szerbek 1 0,01%
Egyéb nemzetiségűek 1 0,01%
Összesen 10463 100,0%

Turizmus[szerkesztés]

A város hangulatán, építészetén, térrendezésén érezhető az északról, Brassó megyéből és Szebenből érkező szász hatás.

E kellemes hangulatú kisvárostól, felvonók, telekabinok visznek fel a település fölé magasodó, 2000 m-es hegycsúcsokra. A Caraiman-csúcs mellett, a turisták által leginkább látogatottabb a Baba Mare csúcs (2292 m), a tetején található a Babele sziklacsoport (Öreg hölgyek, a Küklopszok oltárának is nevezik), melyet az erózió alakított ki, hasonlóan az innen néhany szász méternyire található Szfinx nevű sziklaképződményhez (2216 m tenger szint feletti magasságban). A Szfinxnek oldalról nézve emberi fej alakja van, mely az ég felé néz.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

A Szfinx

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

További információk[szerkesztés]