Brute force-támadás

Az EFF cég DES feltörésre specializált célhardvere.
Ára: 250000$

A brute force-támadás (szó szerint angol nyelven: „nyers erő”), más néven a teljes kipróbálás módszere, egy, a titkosító rendszerekkel szemben alkalmazott támadási mód, ami elvileg mindig eredményes.

Működése

Működésének lényege, hogy a rejtjelező rendszer ismeretében az összes lehetséges kulcsot kipróbálva határozza meg az alkalmazott kulcsot. Eredményességét csak a műszaki (informatikai) háttér és a rendelkezésre álló idő határozza meg. Gyors és nagy kapacitású hardverre (célhardverre) van szükség. A törési idő függ a lehetséges kulcsok számától, azaz a kulcs méretétől (hosszától) és bonyolultságától (választható karakterek száma). Nehézséget okoz, hogy a kipróbált kulcsról eldöntsük jó-e vagy rossz.

Lehetséges kulcsok száma = (karakterek száma)^{kulcs hossza}

Védekezés

A kulcs gyakori cseréjével a támadót folyamatos kulcskeresésre kényszeríthetjük. Vagy könnyen készíthetünk olyan kulcsot, amely feltörése akár több évet is igénybe vesz, még ha a föld összes személyi számítógépe annak feltörésén dolgozna. Az ilyen titkosítást gyakorlatilag feltörhetetlennek hívjuk.

Példa

Egy 128 bites kulcs esetén 2¹²⁸ kulcs lehetséges.

Ez hatalmas szám: 340 282 366 920 938 463 463 374 607 431 768 211 456.

Ha lenne egy eszköz ami le tudna ellenőrizni 1 trillió (10¹⁸) kulcsot 1 másodperc alatt, annak a gépnek is 10 billió (10¹³) évig tartana kipróbálni az összes kulcsot. Ez több mint az univerzum kora ami körülbelül 13,8 milliárd (1,38x10¹⁰) év.

Néhány fogalom

• Átlagos törési idő: a lehetséges kulcsok felének kipróbálása.
• Gyakorlatilag feltörhetetlen: ha irreális nagy számítógép kapacitás birtokában törhető fel
• Elméletileg feltörhetetlen: ha tetszőlegesen nagy számítógép kapacitás birtokában sem törhető

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Brute force attack című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Virasztó Tamás: Titkosítás és adatrejtés (NetAcademia Kft., 2004) ISBN 963-214-253-5

Lásd még

• Informatikai biztonság