Bruckner Károly
| Bruckner Károly | |
| Született | 1863. december 24. Felsőlövő |
| Elhunyt | 1945. július 26. (81 évesen) Pinkafő |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Evangélikus Tanítóképző-intézet |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bruckner Károly (németül: Karl Kristian Gottlieb Bruckner; Felsőlövő, 1863. december 24. – Pinkafő, 1945. július 26.) tanár, a késmárki líceum igazgatója.
Élete[szerkesztés]
Johann Georg Bruckner cipész tíz gyermeke közül a legidősebb volt. Öccse Bruckner Győző (1877-1962) jogász, jogakadémiai tanár, az MTA tagja, fia Bruckner Győző (1900-1980) kémikus. Felesége 1895 decemberétől Gretzmacher Gréta, az egyik késmárki tanító lánya.
Gottlieb August Wimmer hatására Felsőlövőn Szegények tanítóképző szeminárium alakult. Itt és más evangélikus intézményekben tanult Bruckner Károly. Budapesten matematika-fizikát tanult. 1889-től segédtanár a késmárki líceumban. Rajzoló mértant, magyar és német nyelvet és szépírást tanított, később matematika-fizika szakos volt. Öccse Bruckner Ottó is 1889-től Késmárkon tanított, majd a polgári iskola igazgatója lett. Fiatalabb öccsük Győző is Késmárkon tanult. 1895-ben Budapesten vizsgázott a tanítóképzőben.
1899-1906 és 1912-1929 között a késmárki líceum (gimnázium) igazgatója volt. Igazgatósága alatt épült a gimnázium új épülete. 1902-ben alapította az ún. Késmárki Szabad Líceumot (Freies Lyzeum), ahol az egyszerű népet tanította. A csehszlovák államfordulat után Lipták Jánossal kidolgozta a tanintézmény új alapszabályzatát, hogy a prágai oktatási minisztérium elfogadja az iskolát, de a késmárki líceum így is reálgimnáziummá alakult. Bruckner még Masaryk elnöknél is közbenjárt.[1] A második világháború végén a front elől a szülőfalujába menekült.
Az ő támogatásával alakult a Német Kultúrszövetség (Deutscher Kulturverband). 1892-1895 között az Magyar Turista Egyesület Tátra osztályának titkára volt.[2] Szerkesztette a líceum évkönyveit, a Karpathen-Post szerkesztője, a Szepesi Hírnök (Zipser Bote) munkatársa volt. A Késmárki Szabad Líceum és a Munkás Gimnázium elnöke, az Országos Középiskolai Tanáregyesület szepes-liptói körének elnöke, a Szepesi Tanítóegyesület és Ovókör, a Szepesmegyei Történelmi Társulat, az Északmagyarországi Színikerület, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület szepesmegyei bizottságának és a Felvidéki Írók és Hírlapírók Szövetségének, a Magyar Tátraegyesületnek választmányi tagja, a városi óvoda gondnoka, az állami népiskola gondnoksági tagja, az ev. nép- és polgári leányiskola iskolaszékének tagja, a Hajnóczi Tanulóotthon felügyelőbizottságának elnöke, a városi képviselőtestület választott tagja. Több helybeli egylet választmányi tagja és tisztviselője. Késmárkon és a vidéken több szabad líceumi előadást tartott.[3] 15 éven át a késmárki evangélikus egyházközség titkára volt, 1923-ig a presbitérium tagja.
Művei[szerkesztés]
- 1911 Késmárki Kalauz (tsz. Bruckner Győző)
- 1933 Memorabilia Lycei Kesmarkiensis magistrorum discipulorumque dicta et facta
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ vasarnap.com Magyarország elitiskolája volt, ma Közép-Európa legnagyobb történelmi iskolakönyvtára
- ↑ mhk.szofi.net. [2021. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
- ↑ A Késmárki ág. hitv. evang. Kerületi Líceum Értesítője
Források[szerkesztés]
- visit.kezmarok.sk/bruckner-karol-kristian-gottlieb
- borda.hu portréja
További információk[szerkesztés]
- Johann Georg Bruckner 2005: Was ist des Menschen Leben? Wien (Edith Schedl).
- 1988 Karpatendeutsches Biographisches Lexikon. Stuttgart, 49.
- 1986 SBS I. Martin, 328–329.