Bruckner Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bruckner Károly
Született 1863. december 24.
Felsőlövő
Elhunyt 1945. július 26. (81 évesen)
Pinkafő
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái Evangélikus Tanítóképző-intézet
SablonWikidataSegítség

Bruckner Károly (németül: Karl Kristian Gottlieb Bruckner; Felsőlövő, 1863. december 24.Pinkafő, 1945. július 26.) tanár, a késmárki líceum igazgatója.

Élete[szerkesztés]

Johann Georg Bruckner cipész tíz gyermeke közül a legidősebb volt. Öccse Bruckner Győző (1877-1962) jogász, jogakadémiai tanár, az MTA tagja, fia Bruckner Győző (1900-1980) kémikus. Felesége 1895 decemberétől Gretzmacher Gréta, az egyik késmárki tanító lánya.

Gottlieb August Wimmer hatására Felsőlövőn Szegények tanítóképző szeminárium alakult. Itt és más evangélikus intézményekben tanult Bruckner Károly. Budapesten matematika-fizikát tanult. 1889-től segédtanár a késmárki líceumban. Rajzoló mértant, magyar és német nyelvet és szépírást tanított, később matematika-fizika szakos volt. Öccse Bruckner Ottó is 1889-től Késmárkon tanított, majd a polgári iskola igazgatója lett. Fiatalabb öccsük Győző is Késmárkon tanult. 1895-ben Budapesten vizsgázott a tanítóképzőben.

1899-1906 és 1912-1929 között a késmárki líceum (gimnázium) igazgatója volt. Igazgatósága alatt épült a gimnázium új épülete. 1902-ben alapította az ún. Késmárki Szabad Líceumot (Freies Lyzeum), ahol az egyszerű népet tanította. A csehszlovák államfordulat után Lipták Jánossal kidolgozta a tanintézmény új alapszabályzatát, hogy a prágai oktatási minisztérium elfogadja az iskolát, de a késmárki líceum így is reálgimnáziummá alakult. Bruckner még Masaryk elnöknél is közbenjárt.[1] A második világháború végén a front elől a szülőfalujába menekült.

Az ő támogatásával alakult a Német Kultúrszövetség (Deutscher Kulturverband). 1892-1895 között az Magyar Turista Egyesület Tátra osztályának titkára volt.[2] Szerkesztette a líceum évkönyveit, a Karpathen-Post szerkesztője, a Szepesi Hírnök (Zipser Bote) munkatársa volt. A Késmárki Szabad Líceum és a Munkás Gimnázium elnöke, az Országos Középiskolai Tanáregyesület szepes-liptói körének elnöke, a Szepesi Tanító­egyesület és Ovókör, a Szepesmegyei Történelmi Társulat, az Északmagyarországi Színikerület, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület szepesmegyei bizottságának és a Felvidéki Írók és Hírlapírók Szövetségének, a Magyar Tátraegyesületnek választmányi tagja, a városi óvoda gondnoka, az állami népiskola gondnoksági tagja, az ev. nép- és polgári leányiskola iskola­székének tagja, a Hajnóczi Tanulóotthon felügyelőbizottságának elnöke, a városi képviselőtestület választott tagja. Több helybeli egylet választmányi tagja és tisztviselője. Késmárkon és a vidéken több szabad líceumi előadást tartott.[3] 15 éven át a késmárki evangélikus egyházközség titkára volt, 1923-ig a presbitérium tagja.

Művei[szerkesztés]

  • 1911 Késmárki Kalauz (tsz. Bruckner Győző)
  • 1933 Memorabilia Lycei Kesmarkiensis magistrorum discipulorumque dicta et facta

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. vasarnap.com Magyarország elitiskolája volt, ma Közép-Európa legnagyobb történelmi iskolakönyvtára
  2. mhk.szofi.net. [2021. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
  3. A Késmárki ág. hitv. evang. Kerületi Líceum Értesítője

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Johann Georg Bruckner 2005: Was ist des Menschen Leben? Wien (Edith Schedl).
  • 1988 Karpatendeutsches Biographisches Lexikon. Stuttgart, 49.
  • 1986 SBS I. Martin, 328–329.