Bronzani Majdan
| Bronzani Majdan | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 614 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 56,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 10,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 47′ 13″, k. h. 16° 55′ 52″44.786900°N 16.931100°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 13″, k. h. 16° 55′ 52″44.786900°N 16.931100°E | |
 | |
Bronzani Majdan (szerbül: Бронзани Мајдан), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 21, közúton 30 km-re nyugatra, a Sanski Most felé vezető út mentén, a Gomjenica két partján, a Subotica torkolatánál, és a Tramošnja-hegység keleti lejtőin 200-330 méteres magasságban fekszik. Kompakt, ovális alakú település az utcák sugárirányú elrendezésével, melyek mintegy 200 m tengerszint feletti magasságban találhatók.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 529 | 570 |
| Bosnyák | 420 | 32 |
| Horvát | 19 | 2 |
| Jugoszláv | 31 | 0 |
| Egyéb | 20 | 10 |
| Összesen | 1019 | 614 |
Története
[szerkesztés]A település területén talált számos salaklerakódás, valamint ókori és középkori kézműves objektumok tanúsága szerint itt már az őskortól fogva kiterjedt fémfeldolgozó tevékenység folyt. A térség a 16. században került török kézre. Batthyány Ádám horvát bán 1693-ban az Una-menti Kosztajnicából kiindulva támadta meg és foglalta el átmenetileg az oszmán kézen levő települést. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó Majdan Brončeni településnek 69 háztartása, 532 muszlim, 61 ortodox és 19 katolikus lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 134 háztartást 634 muszlim, 45 ortodox és 41 katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 131 háztartása és 631 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Az 1961-es népszámláláskor Bronzani Majdan községnek 18 046 lakosa volt, és a következő településeket foglalta magában: Bistrica, Borkovići, Bronzani Majdan, Vilusi, Goleši, Zelenci, Kmećani, Melina, Obrovac, Pervan Gornji, Pervan Donji, Slavmanići, Stratinska és Subotica. 1963-ban megszüntették az addig önálló Bronzani Majdan községet és területét Banja Lukához csatolták. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Sport
[szerkesztés]A település az FK Gomionica futballklub székhelye.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Őskori, római kori és középkori fémfeldolgozó telep maradványai. A település területén, a Subotica és a Gomjenica folyók mentén nagy salaklerakódások találhatók, melyek közül a legrégebbiek a vaskorig nyúlnak vissza. Stari Majdan központjában és közvetlen környezetében ókori és középkori lakóépületek és kézműves objektumok maradványai találhatók. Itt találtak egy sztélé formájú, nőalakot ábrázoló sírkövet is, mely valószínűleg a 4. század végéről származik.[8]
- Szent Száva tiszteletére szentelt ortodox plébániatemploma a Banja Lukából Sanski Mostra menő főút mentén áll. A plébániához Bronzani Maidan, Gornja Tramošnja, Melina, Obrovac és Stratinska települések hívei tartoznak.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ Српскa енциклопедијa (2011) - Бронзани Мајдан
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 150. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 29.)
- ↑ ШЕМАТИЗАМ III Српска православна Епархија бањалучка 2015. academia.edu . (Hozzáférés: 2025. január 1.)
További információk
[szerkesztés]
