Bronisław Komorowski
| Bronisław Komorowski | |
| A III. Lengyel Köztársaság 5. elnöke | |
| Hivatali idő 2010. augusztus 6. – 2015. augusztus 6. | |
| Előd | Grzegorz Schetyna |
| Utód | Andrzej Duda |
| A Lengyelországi Szejm elnöke | |
| Hivatali idő 2007. november 5. – 2010. július 8. | |
| Előd | Ludwik Dorn |
| Utód | Grzegorz Schetyna |
| Lengyelország ideiglenes köztársasági elnöke | |
| Hivatali idő 2010. április 10. – 2010. július 8. | |
| Előd | Lech Kaczyński |
| Utód | Bogdan Borusewicz |
| Született | 1952. június 4. (74 éves) Oborniki Śląskie |
| Párt | Polgári Platform |
| Szülei | Jadwiga Komorowska Zygmunt Komorowski |
| Házastársa | Anna Komorowska |
| Gyermekei | Zofia Komorowska Tadeusz Jan Komorowski Maria Anna Komorowska Piotr Zygmunt Komorowski Elżbieta Jadwiga Komorowska |
| Foglalkozás | történész |
| Iskolái | Varsói Egyetem (1971–1977, magiszter, történettudomány) |
| Vallás | Római katolikus |
| Díjak |
|
| Bronisław Komorowski aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bronisław Komorowski témájú médiaállományokat. | |
Bronisław Maria Komorowski (ⓘ, Oborniki Śląskie, 1952. június 4. –)[1] lengyel politikus és történész, 2010. augusztus 6. és 2015. augusztus 6. között a Lengyel Köztársaság elnöke volt. Korábban, 2007 és 2010 között a Szejm elnökeként tevékenykedett; e tisztségében Lech Kaczyński államfő 2010. április 10-én bekövetkezett halálát követően, a szmolenszki légi katasztrófa után ideiglenes köztársasági elnöki jogköröket és feladatokat látott el.[2] Ezt megelőzően 2000 és 2001 között Lengyelország honvédelmi minisztere volt.
Az előrehozott elnökválasztáson a kormánypárt Polgári Platform (Platforma Obywatelska, PO) jelöltjeként indult, és 2010. július 4-én, a második fordulóban megnyerte a választást.[3] Hivatali esküjét 2010. augusztus 6-án tette le.[4]
A 2015-ös lengyel elnökválasztás második fordulójában alulmaradt a Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, PiS) jelöltjével, Andrzej Dudával szemben.[5] Hivatalát 2015. augusztus 6-án adta át Andrzej Dudának.
Élete és pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bronisław Maria Komorowski Oborniki Śląskiban született Zygmunt Leon Komorowski (1927–1992) és Jadwiga Komorowska (született Szalkowska; 1921–2025) gyermekeként.[6] Édesapja az Afrika-tanulmányok professzora volt a Varsói Egyetemen. Bronisław nagyapja, Juliusz Komorowski a litvániai Kavoliškis faluban, Rokiškis közelében található Kavoliškis-kúria utolsó, a Komorowski családhoz tartozó birtokosa volt.[7] Juliusz Komorowski folyékonyan beszélt litvánul, és a nyelvet gyermekeinek is megtanította.[8] A Komorowski család hat generáción keresztül birtokolta a Kavoliškis-kúriát egészen 1940-ig, amikor Litvániát a Szovjetunió megszállta.[9] Bronisław Komorowski visszaemlékezése szerint családja Lengyelországban élve is megőrzött bizonyos litván hagyományokat: fogyasztották a hagyományos litván karácsonyi ételt, a kūčiukait, valamint ostyát, és a karácsonyfát is a kavoliškisi hagyományok szerint díszítették. Felidézte továbbá, hogy nagyanyja, Maria Magdalena Gorska, litván nyelvű dalokat énekelt, és gyakran mesélt neki Litvániáról.[8]
1957 és 1959 között Józefówban, Otwock közelében élt, majd 1959 és 1966 között Pruszkówban járt általános iskolába. 1966-ban Varsóba költözött, ahol a 24. számú Cyprian Kamil Norwid Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányai idején cserkészinstruktorként tevékenykedett a mokotówi 208. WDHiZ „Parasol” zászlóaljban, és a cserkészet révén ismerkedett meg későbbi feleségével.[10]
Komorowski később felidézte, hogy serdülőkorában édesapja egyszer a határ közelébe vitte, térdre parancsolta, és együtt elmondatták vele a Miatyánkot. Apja ekkor arra is figyelmeztette, hogy ősei földje a szögesdrót túloldalán található, és hogy mindig szeretnie kell azt.[8]
1977-ben Komorowski történelem szakon végzett a Varsói Egyetemen. 1977 és 1980 között a Słowo Powszechne című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott.
Ellenzéki tevékenysége a kommunizmus alatt
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Lengyel Népköztársaság időszakában Bronisław Komorowski részt vett a demokratikus ellenzéki mozgalomban: illegális kiadványok terjesztésével foglalkozott, valamint Antoni Macierewicz mellett közreműködött a Głos című földalatti havilap szerkesztésében (1977–1981).[11]
1980-ban Komorowskit a Human- és Polgári Jogok Védelmének Mozgalma több aktivistájával együtt egy hónap szabadságvesztésre ítélték az 1979. november 11-én szervezett demonstráció miatt. Az eljárást vezető bíró Andrzej Kryże volt.
1980 és 1981 között a NSZZ „Szolidaritás” (Solidarność) Társadalmi Kutatások Központjában dolgozott. 1981. szeptember 27-én az Függetlenséget Szolgáló Klubok (Kluby Służby Niepodległości) alapító nyilatkozatának egyik aláírója volt. A statárium idején Komorowskit internálták.
1981 és 1989 között a niepokalanówi Alsó Szemináriumban tanított.[12] 1989 tavaszán Bronisław Komorowski ellátogatott a litvániai Kavoliškis faluba, ahol megtekintette a Kavoliškis-kúria egykori, családi tulajdonban állt épületegyüttesét.[13]
Politikai tevékenysége 1989 és 2007 között
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Bronisław Komorowski 1989 és 1990 között Aleksander Hall miniszter kabinetfőnöke volt, majd 1990 és 1993 között honvédelmi államtitkárként tevékenykedett Tadeusz Mazowiecki, Jan Krzysztof Bielecki és Hanna Suchocka kormányaiban. Az 1990-es évek elején a Demokratikus Unióhoz (Unia Demokratyczna, UD), majd annak jogutódjához, a Szabadság Unióhoz (Unia Wolności, UW*) kötődött. 1993 és 1995 között e pártok főtitkári tisztségét töltötte be.[14]
A Demokratikus Unió jelöltjeként az 1991-es és az 1993-as lengyelországi parlamenti választáson is mandátumot szerzett. 1997-ben, a II. Szejm idején, a Varsói Egyetemhez kötődő politikusok egy csoportjával, Jan Rokita vezetésével megalapította a Konzervatív–Népi Képviselőcsoportot (Koło Konserwatywno-Ludowe). Ugyanebben az évben a képviselőcsoport csatlakozott az újonnan létrejött Konzervatív Néppárthoz (Stronnictwo Konserwatywno-Ludowe, SKL), amely később a Szolidaritás Választási Akció (Akcja Wyborcza Solidarność, AWS) részévé vált.[15]
1997 szeptemberében Komorowskit az AWS jelöltjeként választották be a parlamentbe. 1997 és 2000 között a parlamenti Nemzetvédelmi Bizottság elnöke volt, majd 2000 és 2001 között honvédelmi miniszterként szolgált Jerzy Buzek kormányában. 2001-ben, még az AWS kisebbségi kormányának minisztereként, Komorowski az SKL több politikusával együtt csatlakozott a Polgári Platformhoz (Platforma Obywatelska, PO). A 2001-es lengyelországi parlamenti választáson már a PO jelöltjeként indult, és ismét mandátumot szerzett, ezúttal a varsói választókerületben.
Az új parlament megalakulását követően Komorowski kilépett a Konzervatív Néppártból (SKL). 2001-től a Polgári Platform Országos Elnökségének tagja lett. A IV. Szejmben a parlamenti Nemzetvédelmi Bizottság alelnökeként, valamint a Külügyi Bizottság tagjaként tevékenykedett.[16]
Az V. Szejm választásain Varsón kívüli választókerületben szerzett mandátumot. 2005. október 26-án a Szejm alelnökévé választották; jelöltségét 398 képviselő támogatta. Pártja korábban a Szejm elnöki tisztségére is őt javasolta, azonban – a korábbi parlamenti gyakorlattal szembemenve – a Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, PiS) Marek Jureket támogatta, Komorowski jelölését pedig elutasította. A döntés kedvezőtlen légkört teremtett a PO–PiS koalícióról folytatott további tárgyalások számára.
Marek Jurek 2007. április 25-i lemondását követően a Polgári Platform Komorowskit jelölte a Szejm elnöki tisztségére. 2007. április 27-én a Szejm elutasította jelölését, és a PiS politikusa, Ludwik Dorn lett az új házelnök. Komorowski 189 szavazatot kapott, és ezt követően a Szejm alelnöki tisztségét töltötte be.
A 2007-es lengyelországi parlamenti választáson Komorowski a Polgári Platform varsói listájának vezetőjeként indult, és 139 320 szavazattal szerzett mandátumot.[17]
A Szejm elnökeként (2007–2010)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2007. november 5-én, a Lengyel Köztársaság VI. Szejmjének alakuló ülésén Bronisław Komorowskit 292 szavazattal a Szejm elnökévé választották. Ellenfele Krzysztof Putra volt a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeként, aki 160 szavazatot kapott.[18]
2010. március 26-án a Polgári Platform (PO) Komorowskit választotta a párt elnökjelöltjévé a 2010-es lengyel elnökválasztásra.[19]
Köztársasági elnökként (2010-2015)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2010. április 10-én Bronisław Komorowski ideiglenes köztársasági elnökké vált Lech Kaczyński államfő halálát követően.[20] Első intézkedésként egyhetes nemzeti gyászt rendelt el az országban.[21][22]
A lengyel alkotmány értelmében Komorowskinak 14 napon belül ki kellett tűznie a következő elnökválasztás időpontját, amelynek az erre vonatkozó bejelentéstől számított 60 napon belül kellett megtörténnie. 2010. április 21-én hivatalosan bejelentette, hogy az elnökválasztást 2010. június 20-án tartják meg.[23]
Az ideiglenes köztársasági elnöki hivatalba lépését követően Komorowski több kinevezést hajtott végre, mivel a szmolenszki légi katasztrófa következtében több magas rangú állami tisztség megüresedett. A Köztársasági Elnöki Kancellária vezetője, Władysław Stasiak halála után ideiglenesen Jacek Michałowskit nevezte ki utódjának.[24] 2010. április 12-én a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjévé a nyugállományú Stanisław Koziej vezérőrnagyot nevezte ki a néhai Aleksander Szczygło helyére. Ezután április 29-én aláírta a Nemzeti Emlékezet Intézetét reformáló parlamenti törvényt,[25] majd május 27-én a Lengyel Nemzeti Bank elnökévé jelölte Marek Belkát, a korábbi pénzügyminisztert és miniszterelnököt (2004–2005) a néhai Sławomir Skrzypek helyére.[26]
A 2010. június 20-én tartott első fordulóban Komorowski a szavazatok 41,54%-át szerezte meg, míg a második helyen végzett Jarosław Kaczyński 36,46%-ot kapott. A második fordulóban Komorowski 8 933 887 szavazattal az első helyen végzett, ami a leadott voksok 53,01%-ának felelt meg.[3][27]
Megválasztását követően 2010. július 8-án Komorowski lemondott a Szejm elnöki mandátumáról, és ezzel egyidejűleg az ideiglenes köztársasági elnöki tisztségét is átadta. Ideiglenes utóda Grzegorz Schetyna, a Szejm új elnöke volt, aki Komorowski hivatalos beiktatásáig, 2010. augusztus 6-ig látta el az ideiglenes köztársasági elnöki feladatokat.[4][28][29]
Bronisław Komorowski hivatali ideje alatt összesen huszonhat törvényjavaslatot nyújtott be. Ezek között szerepelt többek között az adóigazgatási eljárásról szóló törvény módosítása, amely bevezette az adózó javára történő értelmezés elvét a kétséges esetekben, valamint a társadalmi szervezetekre, a gyülekezésekre és a helyi népszavazásra vonatkozó szabályozás módosítása. Négy törvényt megvétózott, köztük a vetőmagokról, illetve a bírósági körzetekről szóló jogszabályokat. Emellett tizenkét indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.[30]
2015. február 5-én bejelentette, hogy ismét elindul a Lengyel Köztársaság elnöki tisztségéért.[31] A 2015. május 10-én tartott elnökválasztás első fordulójában Komorowski 5 031 060 szavazatot (33,77%) szerzett, amellyel a második helyen végzett a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje Andrzej Duda 34,76%-os eredménye mögött. Ezután a 2015. május 24-én tartott második fordulóban Komorowski 8 112 311 érvényes szavazatot (48,45%) kapott, azonban alulmaradt Dudával szemben, és elvesztette az elnökválasztást.[5][32] Hivatalát 2015. augusztus 6-án adta át, Andrzej Duda beiktatásakor.[33]
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bronisław Komorowski 1977 óta házas, felesége Anna Komorowska (szül. Dembowska) filológus és pedagógus. Öt gyermekük született: Zofia Komorowska (1979), Tadeusz Jan Komorowski (1981), Maria Anna Komorowska (1983), Piotr Zygmunt Komorowski (1986) és Elżbieta Jadwiga Komorowska (1989).[34][35]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Biuletyn Informacji Publicznej Instytutu Pamięci Narodowej". katalog.bip.ipn.gov.pl (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2019. május 12.
- ↑ "Parliament Head Komorowski Becomes Poland President after Kaczynski Death - Novinite.com - Sofia News Agency". www.novinite.com. Hozzáférés: 2026. január 29.
- 1 2 "Wybory 2010". prezydent2010.pkw.gov.pl. Hozzáférés: 2026. január 29.
- 1 2 "Bronislaw Komorowski sworn in as Poland's president". BBC News (brit angol nyelven). 2010. augusztus 6. Hozzáférés: 2026. január 29.
- 1 2 "Poland election: President Komorowski loses to rival Duda". BBC News (brit angol nyelven). 2015. május 23. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Bronisław Komorowski. Człowiek, który płynie z prądem".
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "Rokiškio krašto garbės piliečiai - Rokiskio biblioteka". www.rokiskis.rvb.lt. Hozzáférés: 2026. január 29.
- 1 2 3 Minkevičienė, Aldona. "Grafai Komorovskiai – lietuvybės puoselėtojai". 15min.lt (litván nyelven). Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Grafų Komorovskių pėdsakais". Rokiškio krašto muziejus (litván nyelven). 2025. december 29. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Życiorys - Bronisław Komorowski - oficjalna strona posła PO". www.bronislawkomorowski.pl (lengyel nyelven). 2010. április 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ Janicki, Mariusz (20100328T111100+0200). "Komorowski Bronisław". www.polityka.pl (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2026-01-29.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "Bronisław Komorowski - Encyklopedia Solidarności". encyklopedia-solidarnosci.pl (lengyel nyelven). 2011. június 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Rokiškio krašto garbės piliečiai - Rokiskio biblioteka". www.rokiskis.rvb.lt. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Zapomniana lekcja Jacka Kuronia". Rzeczpospolita (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Bronisław Komorowski". dzieje.pl (lengyel nyelven). Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Biografia Bronisława Komorowskiego". Hozzáférés: 2026. január 29.[halott link]
- ↑ "Wybory 2007". wybory2007.pkw.gov.pl. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Bronisław Komorowski nowym marszałkiem Sejmu". tvn24.pl (lengyel nyelven). 2007. november 5. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "A lengyel kormánypárt a házelnököt választotta elnökjelöltnek". hvg.hu. 2010. március 26. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ MTI, Index (2010. április 10.). "Lezuhant a lengyel elnök repülőgépe". index.hu. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ Crestodina, Thomas. "Poland Begins Week-Long National Mourning | The Krakow Post". www.krakowpost.com (amerikai angol nyelven). 2024. szeptember 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Mourning for Poland". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Polish elections set for 20 June" (brit angol nyelven). 2010. április 21. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Nowy szef kancelarii Prezydenta - Polska - Informacje - portal TVN24.pl - 11.04.2010". www.tvn24.pl. 2010. április 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ AS, Escenic. "Poland's Komorowski approves shakeup of archive body". arabnews.com. 2012. március 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Komorowski: Marek Belka kandydatem na prezesa NBP". Gazeta.pl. 2011. május 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ Attila, Tóth-Szenesi (2010. július 4.). "Polgári liberális elnöke lehet Lengyelországnak". index.hu. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Krótko Borusewicz, później Schetyna. To oni będą kolejno pełnić obowiązki prezydenta". wiadomosci.gazeta.pl. 2010. július 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "President Komorowski's half-term". Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Pięć lat prezydentury w liczbach. Sprawdź aktywność Bronisława Komorowskiego" (lengyel nyelven). 2015. augusztus 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. január 30.
- ↑ "Prezydent RP będzie ubiegał się o reelekcję".
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "PKW | www.prezydent.2015.pkw.gov.pl". prezydent2015.pkw.gov.pl. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "New Poland President Andrzej Duda sworn in". BBC News (brit angol nyelven). 2015. augusztus 6. Hozzáférés: 2026. január 30.
- ↑ "Anna i Bronisław Komorowscy są małżeństwem od 48 lat. "Ktoś inny mi się podobał"". 2025. május 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. január 29.
- ↑ "Biografia". 2020. november 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2026. január 29.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bronisław Komorowski című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- The only Official Biography of Bronisław Komorowski(angolul)
- The official website of the President of the Republic of Poland
- Polish Lower House (in English – Polish version)
- Civic Platform (lengyelül)
- Wprost 24 Archiválva 2013. május 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (lengyelül)
| Elődje: Lech Kaczyński |
Utódja: Bogdan Borusewicz (ideiglenesen) |
| Elődje: Grzegorz Schetyna (ideiglenesen) |
Utódja: Andrzej Duda |