Brić
| Brić | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 13,79 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Brić (szerbül: Брић), lakatlan település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 45, közúton 61 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 23, közúton 35 km-re délnyugatra, a Vučja-hegységben, a Brićko brdo területén, 1000-1250 méteres magasságban található. A Brićko brdo legmagasabb pont az 1309 méteres Ciganska poljana. Tipikus hegyvidéki település volt, mely több falucskából és házcsoportból állt. Két fő része Mali és Veliki Brić. A települést a Studena és a Jelova-folyók mély szurdokai veszik körül. A Vučja tágas fennsíkja fűvel borított, ahonnan minden irányban vonzó tájakra nyílik kilátás. Jellemzője a tiszta hegyi víz számtalan forrása, amelyek sok helyen vízeséseket képeznek.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 1 | 0 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó településnek 12 háztartása és 128 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 21 háztartást és 218 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1981-ben a települést még 465-en lakták, de a lakosság az 1980-as években, vélhetően a nehéz életkörülmények miatt elköltözött innen. 1991-ben már csak egy állandó lakost találtak itt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került. Ma már nem található állandó lakosság a településen.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Természeti látványossága a Studena festői szurdoka, vízeséseivel és sziklaképződményeivel. A környék a túrázók és természetjárók kedvelt kirándulóhelye.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20575".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Teslić" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. május 23.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o.

