Brezovice (Srebrenica)
| Brezovice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Boszniai Szerb Köztársaság |
| Régió | Bijeljinai régió |
| község | Srebrenica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 56 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 59 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 9,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,0 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 06′ 48″, k. h. 19° 25′ 01″44.113300°N 19.416900°EKoordináták: é. sz. 44° 06′ 48″, k. h. 19° 25′ 01″44.113300°N 19.416900°E | |
 | |
Brezovice (szerbül: Брезовице) falu Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Srebrenica községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 40, közúton 57 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 24 km-re keletre, 200–815 méteres magasságban fekszik.[3] Kelet-Bosznia zord felföldi részén, a Drina folyó vízgyűjtője mentén, hegyes-dombos területen található. Erdős lejtők és keskeny völgyek veszik körül. A táj a régióra jellemző dinári karsztjellemzőket tükrözi, a mészkőképződmények ritkás szántóföldeket és a hegyi forrásokból származó jelentős szezonális vízhozamot eredményeznek.[4][5]
Éghajlata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A térségben kontinentális éghajlat uralkodik, amelyet hideg, havas telek és meleg, párás nyarak jellemeznek. Az átlagos nappali hőmérséklet januárban 0°C és augusztusban 20°C között mozog, míg az éjszakai legalacsonyabb hőmérséklet télen -5°C-ra csökken, nyáron pedig eléri a 25°C-ot. A csapadék az év során eloszlik, átlagosan évi 1000 mm körül van, tavasszal és ősszel nagyobb mennyiségben fordul elő, mely korlátozott mezőgazdasági területeket, például burgonya- és gyümölcstermesztést tesz lehetővé, bár a rövid időszak korlátozza a növények sokféleségét, és a bányászatot részesíti előnyben az extenzív gazdálkodással szemben.[6]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[7] |
Népesség 2013[7] |
|---|---|---|
| Szerb | 64 | 8 |
| Bosnyák | 467 | 38 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 2 | 13 |
| Összesen | 533 | 59 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A srebrenicai régióban már a római korban élénk emberi tevékenység folyt, mely a közeli ezüstbányák római kiaknázására vezethető vissza. Krivi Bregnél egy római lámpást, a közeli Dimnići falu közelében egy második századi lámpát és három Caracalla-érmét találtak, egy meg nem határozott helyi bányában két Alexander Severusnak szentelt feliratot találtak (Radimsky 1891), míg Crvena Zdonja egyik aknájából II. Constantius bronzérme került elő (Walter 1887)[8] A római hatalom balkáni megszűnését követően a 6–7. században szláv népek érkeztek a Drina folyó völgyébe, ahol a bányászati hagyományok helyi szinten továbbra is fennmaradtak.[9] Bár Brezovice konkrét alapítási feljegyzései a fennmaradt forrásokban nem találhatók meg, a falu neve, amely a nyírligetekhez (breza) kapcsolódó szláv nyelvi eredetre utal, összhangban van a kora középkori helynévadás példáival a Balkánon. A régió középkori fejlődése a boszniai állam alatt felgyorsult. Ez a vidék a trebotići plébániához tartozott, amely a mai srebrenicai települések egyes részeit foglalta magában.[10]
Bosznia 1463-as meghódítását követően az oszmán terjeszkedés adminisztratív változásokat hozott. A 15. század közepére az oszmán összeírások 48 falut és 4 tanyát regisztráltak a Trebotići náhijhében, ami már létező vidéki hálózatokra utal, amelyek valószínűleg magukban foglalták a mai Brezovice elődjét, amelyet a mezőgazdaság és olyan bányászati központok, mint Srebrenica közelsége tartott fenn.[10] A 15. század végéről a közeli Srebrenica vonzásában már folyamatos emberi jelenlétre utaló bizonyítékok találhatók. A terület az oszmán defterek szerint a Zvorniki szandzsák igazgatása alá esett. A helyi gazdaság a középkori ezüstbányászatról, amely egykor a régió védjegye volt, a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre helyeződött át.[10] A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Srebrenica község részeként a településnek 17 háztartása és 81 muszlim lakosa volt.[11] 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 18 háztartást és 80 muszlim lakost találtak.[12] Az osztrák-magyar uralom alatt a 20. század elején a srebrenicai régió fokozatos infrastruktúra-fejlesztéseken ment át, mint például a falvakat a bányászati helyszínekkel összekötő jobb utak építése.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború alatt a térség a tengelyhatalmak megszállása alatt állt és nőtt az etnikumok közötti viszály. A különböző fegyveres csoportok által elkövetett atrocitások közepette aktivizálódott az ellenállási mozgalom. A település tanúja volt a csetnik, az usztasa és a partizán erők közötti összecsapásoknak.[13] Srebrenicát és a környező falvakat a partizán erők 1945. március 11-én szabadították fel, ami a megszállás végét is jelentette.[14]
A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1945–1992) korszakában a jugoszláv hatóságok szövetségi struktúrákon keresztül támogatták az etnikumok közötti harmóniát, de a nyolcvanas években gazdasági stagnálás és nacionalista ébredések hatására mögöttes feszültségek alakultak ki, amit tovább súlyosbított Slobodan Milošević szerbiai felemelkedése, aki a köztársaságok közötti szerb egységre szólított fel.
A boszniai háború
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlása 1991-ben felgyorsult, miután Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, arra késztette Bosznia-Hercegovinát, hogy hasonló belső nyomással szembesüljön, miközben a vezetők körében a nacionalista retorika fokozódott. A boszniai szerbek, akik attól tartottak, hogy a bosnyákok által uralt független államban csak kisebbségi státuszuk lesz a Szerbiával való egyesülésre törekedtek, hogy egy összefüggő Nagy-Szerbiát alakítsanak ki.[15] Bosznia 1992. március 3-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az Európai Közösség április 6-án elismert.[16]
A háború 1992 áprilisában tört ki, amikor a boszniai szerb paramilitárisok és a Jugoszláv Néphadsereg egyes egységei – amelyeket a Ratko Mladić parancsnoksága alatt a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) néven szerveztek át – összehangolt támadásokkal elfoglalták a bosnyák területek mintegy kétharmadát. A háború kitörésekor Kelet-Bosznia, amely a háború előtt bosnyák többségű terület volt, etnikai tisztogatási műveleteknek és számos atrocitásnak volt kitéve, köztük gyilkosságokkal és nemi erőszakkal. A szerb erők és félkatonai bandák a nem szerb lakosság rovására nagy mértékű kifosztást és kényszerű áttelepítést hajtottak végre. A Srebrenica környékén fekvő területek esetében ezeknek a műveleteknek az volt a célja, hogy Kelet-Boszniában egy olyan összefüggő, szerbek által ellenőrzött területet hozzanak létre, amelynek közös a határa Szerbiával.[17] A srebrenicai régióban a háború első három hónapjában a szerb erők által teljesen vagy részben elpusztított 296 bosnyák többségű falu közül 93 Srebrenica községben található, köztük volt a muszlim többségű Brezovice is, melyet 87 százalékban elpusztítottak.[18]
A srebrenica enklávét, amely a településtől nyugatra húzódott a bosnyák civilek menedékeként hozták létre válaszul a bosnyák falvak elleni fokozott boszniai szerb támadásokra. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április 16-án fogadta el a 819-es határozatot, amely Srebrenicát „biztonsági övezetnek” nyilvánította, amelyet az ENSZ békefenntartó csapatai megvédenek bármely fél támadásaitól. Ez a státusz a humanitárius segítségnyújtás és a polgári biztonság megkönnyítését célozta, bár a határozat nem rendelkezett szilárd végrehajtási mechanizmusokkal, az ENSZ Védelmi Erőire (UNPROFOR) támaszkodva.
1995 közepére az enklávé lakossága elsősorban a szomszédos területekről, köztük Brezovicéből elűzött bosnyák civilek és menekültek, valamint a boszniai hadsereg 8. hadtestének elemei miatt mintegy 40 ezer főre nőtt.[19] Az ostromlott településeken szörnyű körülmények voltak, amelyeket krónikus alultápláltság, nem megfelelő menedék és az orvosi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés jellemez az időszakos segélykonvojok és a boszniai szerb blokádok miatt. A boszniai szerb erők (VRS) ismételt ágyúzásnak és mesterlövésztűznek vetették alá a területet, megsértve annak biztonsági státuszát. Közben az enklávé bosnyák védői a határokon átnyúló razziákat indítottak a szerb falvak ellen, ami polgári haláleseteket és további feszültségeket okozott. Az UNPROFOR holland zászlóalja (Dutchbat), amely mintegy 600 katonát számlált korlátozott bevetési szabályokkal és nehézfegyverzet nélkül, hatástalannak bizonyult a betörések megelőzésében illetve a védelem következetes biztosításában.[20]
Közben Brezovice mindvégig szerb ellenőrzés alatt maradt. A srebrenicai enklávé bukása 1995. július 6-án kezdődött, amikor a Ratko Mladić tábornok alatt működő VRS-egységek megkezdték a Krivaja 95 hadműveletet. A VRS erők elfoglalták az ENSZ megfigyelőállomásait és visszaverték a holland ellenintézkedéseket, a NATO szoros légi támogatás iránti kérelmeket pedig az ENSZ parancsnoksága ismételten késleltette vagy megtagadta. Július 11-én a VRS csapatok behatoltak Srebrenica városába, és civil bosnyák tömegeket indítottak a közeli ENSZ-bázis felé Potočariba. A megmaradt bosnyák katonai egységek megpróbálták kitörni a szerb vonalakon keresztül, de súlyos veszteségeket szenvedtek.[20][21] Megkezdődött a Potočariba összeterelt a bosnyák férfiak szisztematikus elválasztása a nőktől és a gyermekektől, ami a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) által később népirtásnak ítélt cselekményekben, tömegsírok, szemtanúk beszámolói és lehallgatott kommunikációk törvényszéki bizonyítékai alapján több mint 7 ezer férfi és fiú kivégzéséhez vezetett.[22]
A háború utáni újjáépítés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében ez a terület a Boszniai Szerb Köztársasághoz került. A békemegállapodás elrendelte a vagyonvisszaszolgáltatást és az elűzött lakosság visszatérését. A kezdeti újjáépítési erőfeszítések a háború által megrongált lakóházak újjáépítését és a falvak alapvető infrastruktúráját célozták meg, hogy lehetővé tegyék a bosnyákok visszaáramlását.[23] Nemzetközi szervezetek, köztük az UNHCR és a nem kormányzati szervezetek, mint például az Amerikai Menekültügyi Bizottság, több ezer otthon rehabilitációját finanszírozták az egész önkormányzatban, és a 2000-es évek elejére több mint négyezer objektumot építettek újjá, hogy támogassák a fenntartható visszatérést az etnikai feszültségek és a szerb többség helyi ellenállása közepette.[24] Brezovicében, amely a háború előtt 533, túlnyomórészt bosnyák lakosnak adott otthont, az erőfeszítések magukban foglalták a lerombolt házak javítását és a bekötőutak helyreállítását, bár a dokumentáció továbbra is korlátozott a falu kis mérete miatt. Ezzel megkönnyítették a háború során elsősorban a szerb lakosok által kiűzött lakosok szerény mértékű visszaáramlását.[25]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20567".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20567
- ↑ Topografska karta Zvornik 477-4-3
- ↑ "The Road to Recovery: Economic and Social Development in Srebrenica, Bosnia-Herzegovina". digitalcollections.sit.edu. Hozzáférés: 2026. március 21..
- ↑ Senada Nezirović, Aida Bidžan-Gekić, Haris Gekić. "CLASSIFICATION OF NATURAL RESOURCES IMPORTANT FOR THE ECONOMIC DEVELOPMENT OF THE MUNICIPALITY OF SREBRENICA" (PDF). geografskipregled.pmf.unsa.ba. Hozzáférés: 2026. március 21..
{{cite web}}: line feed character in|title=at position 46 (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Climate & Weather Averages in Srebrenica, Bosnia-Herzegovina". timeanddate.com. Hozzáférés: 2026. március 3..
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Srebrenica" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2026. február 24..
- ↑ Dragana Mladenović (2025). Roman Gold and Silver Mining in the Central Balkans and Its Significance for the Roman State. Jahrbuch des Deutschen Archäologischen Instituts.
- ↑ "Battle for Silver: Srebrenica Between Bosnian Kings and Serbian Despots in the 15th Century". academia.edu. Hozzáférés: 2026. február 24..
- 1 2 3 "SPIRITUAL AND RELIGIOUS CHARACTERISTICS OF SREBRENICA AND THE SURROUNDINGS IN THE 15TH CENTURY" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2026. március 22..
{{cite web}}: Unknown parameter|auhtor=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 95. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 106. o.
- ↑ "Srebrenica through past centuries" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2026. március 4..
- ↑ "Adopt Srebrenica Story of us" (PDF). adopot-srebrenica.org. Hozzáférés: 2026. február 26..
- ↑ "Bosnia and Herzegovina, 1992–1995". ushmm.org. Hozzáférés: 2026. február 27..
- ↑ "The conflict". icty.org. Hozzáférés: 2026. február 27..
- ↑ Mojzes, Paul (2011). Balkan Genocides: Holocaust and Ethnic Cleansing in the Twentieth Century (angol nyelven). Bloomsbury Academic. 178. o. ISBN 978-1-4422-0665-6.
- ↑ "Prelude to the Srebrenica Genocide: Mass murder and ethnic cleansing of Bosniaks in the Srebrenica region during the first three months of the Bosnian War (April-June 1992)". bosniak.org. Hozzáférés: 2026. március 21..
- ↑ "Prosecutor v. Radoslav Krstić - Judgement". icty.org. Hozzáférés: 2026. február 25..
- 1 2 "The Fall of Srebrenica and the Failure of UN Peacekeeping". hrw.org. Hozzáférés: 2026. február 25..
- ↑ "Srebrenica – Timeline of a genocide". irmct.org. Hozzáférés: 2026. február 24..
- ↑ "Facts about Srebrenica" (PDF). icty.org. Hozzáférés: 2026. február 24..
- ↑ "Refugee Return – Success Story or Bad Dream? A Review from Eastern Bosnia" (PDF). berghof-foundation.org/. Hozzáférés: 2026. március 22..
- ↑ "Bosnia and Herzegovina welcomes over 1 million returnees". unhcr.org. Hozzáférés: 2026. március 22..
- ↑ "Gross mine". minecogroup.com. Hozzáférés: 2026. március 20..
