Ugrás a tartalomhoz

Brenda Lee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. május 26., 10:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (A csúcson)
Brenda Lee
Életrajzi adatok
Születési névBrenda Mae Tarpley
Álnév
  • Little Miss Dynamite
  • Brenda Lee
Született1944december 11. (79 éves)
Atlanta, Georgia USA
Iskolái
  • Maplewood Comprehensive High School
  • Hollywood Professional School
Pályafutás
Műfajokpop, country
Aktív évek1955 -
Híres dalI'm Sorry
Rockin' Around the Christmas Tree
Kapcsolódó előadó(k)Connie Francis
Skeeter Davis
Ricky Nelson
Lesley Gore
Red Foley
Hangszerének
Hangszoprán
Díjak
Tevékenység
KiadókDecca Records, MCA Nashville Records
IPI-névazonosító00028468758

Brenda Lee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brenda Lee témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Brenda Lee (eredetileg Brenda Mae Tarpley) (Atlanta, Georgia, 1944. december 11. –) amerikai popénekesnő.

Az 1950-es és az 1960-as években hatalmas népszerűségnek örvendett. Az 1960-as években minden más énekesnőnél többször szerepelt a slágerlisták élén. Csak Elvis Presley, Ray Charles és a Beatles tudták meghaladni népszerűségét.

Miután 1957-ben megjelent Dinamit című dala, a Kis Miss Dinamit becenév terjedt el róla; a törékeny testből előtörő kirobbanó erejű énekhang ámulatba ejtette a hallgatókat. Az 1960-as évek végén, amikor hangja beérett és vesztett őserejéből, népszerűsége csökkent, de folytatta pályáját, visszatérve country énekesi gyökereihez. Még az 1980-as években is kétszer került a tíz legnagyobb sláger listájára.

Az 1960-as évek elején turnéján az Egyesült Királyságban előzenekara egy akkor alig ismert liverpooli beat együttes volt: a Beatles.

Korai évek

Apja, Ruben Tarpley valahol félúton Atlanta és Augusta között született Georgiában. Keményen dolgozó farmer volt Georgia vörösagyag övezetében, ahol a talajkimerülés és az Anthonomus grandis nevű gyapotevő rovar tette keservessé az életet. Ruben, bár csak 170 centiméter magasra nőtt, kitűnő dobójátékos volt. 11 évet töltött a hadseregben baseball játékosként. Brenda anyja, Annie Grayce Yarbrough, szintén küzdő, becsületes, de tanulatlan, munkáscsaládból jött, a georgiai Greene megyéből. Egyik dédszülője cseroki indián volt.

Brenda Mae Tarpley az atlantai Grady Kórház jótékonysági kórtermében született 2126 g súllyal. Iskolába mindig ott járt, ahol az apja éppen munkát kapott, többnyire valahol Atlanta és Augusta között. A család szegény volt és egyik napról a másikra élt. Két testvérével osztozott az ágyon olyan házakban, ahol még folyóvíz sem volt. Az élet fő eseményei azok voltak, ha az apa talált munkát, a tágabb család tagjaival találkozhattak, illetve fő helyszíne volt a baptista templom, ahol Brenda vasárnaponként szólót énekelt.[1]

Zenei csodagyerek volt. Bár a lakhelyeiken az apa életében áram nem volt, volt egy elemes rádiójuk, ami már kisgyermekként csodálatba ejtette Brendát. Kétéves korára képes lett rá, hogy egyszer meghallgatva egy zenét a rádióban utána elfütyülje a teljes dallamot.[2] Anyja és nővére is visszaidézte, hogy többször is elvitték az édességboltba, ahol a pultra állva énekelt, megszolgálva az ingyen édességet.

Hangja, szép arca és az izgalom teljes hiánya szereplés közben már ötéves korára nagy érdeklődést váltott ki. Hatéves korában megnyert egy énekversenyt, amelyet általános iskolák szerveztek. A díj egy apró szereplés volt a "Starmakers Revue" című atlantai rádióműsorban.

Apja 1953-ban meghalt. Tízéves korára a család elsőszámú kenyérkeresőjévé vált: különböző eseményeken, rádió- és tévéműsorokban énekelt.

Pályája kezdete

Az áttörés számára akkor következett el, amikor visszautasított egy harminc dollárt érő televíziós szereplést Atlantában, hogy meghallgathassa Red Foleyt és az Ozark Jubileet Augustában. Egy augustai DJ rávette Foleyt, hogy a műsor előtt hallgassa meg Brenda Leet. Foleyt ugyanúgy meghökkentette a hatalmas erejű hang, mint előtte mindenki mást és azonnal beleegyezett, hogy Brenda még aznap este a színpadon előadhassa Hank Williams Jambalaya című dalát, mégpedig próba nélkül. Foley így emlékezett:

Még mindig véigfut a hátamon a hideg, ha arra gondolok, amikor először hallottam azt a hangot. Az egyik lába elkezdte ütni a ritmust, mintha préritüzet taposna el, de egyetlen más izom sem rezdült abban a kis testben. És amikor megcsinálta azt a trükkös hajlítást a hangjában, ez eléggé felrázott ahhoz a transzból, hogy észrevegyem, elfelejtettem lemenni a színpadról. Ott álltam, miután 26 év alatt meg kellett volna tanuljam, hogyan kell közönség előtt viselkedni, a szám két mérföld szélesre tátva, üveges szemekkel.

A nézőtéren tapsvihar tört ki, és le sem engedték a színpadról, amíg el nem énekelt még három dalt. Tizenegy éves volt, és jóval kevesebb, mint 150 centiméter. (Felnőttként állítólag 140-145 centiméter magas volt.)

Kevesebb, mint két hónappal később, 1956. július 30-án a Decca Records lemezszerződést ajánlott fel neki. Tizenegy éves korában kezdte a pályáját, rockabilly dalokkal, mint amilyen a "BIGELOW 6-200" és a "Little Jonah." A „Dinamit” című szám, egy alig 140 centiméter magas kislány dala egész életre szólóan megszolgálta számára a „Kis Miss Dinamit” becenevet.

Connie Francisszel együtt ő lett az első női könnyűzenei bálvány. Slágereinek sorozata hatalmas népszerűsége szerzett számára. 1958 karácsonyán jött ki "Rockin' Around the Christmas Tree" című lemeze, amelyből kezdetben csak ötezer példányt tudtak eladni – de végül több, mint ötmillió lett belőle. A DJ-ktől egy másik becenevet is kapott – „a Kis Miss Razz Matazz” – miután 1959 végén nagy sláger lett "Sweet Nothin's," című dala.

A csúcson

Country énekesként szerzett hírnevet és első lemeze, a "One Step at a Time" (1957) country zene volt. Később azonban menedzserei úgy gondolták, pop zenészként jobban „eladható”, emiatt történt, hogy legismertebb zenéit az 1960-as évektől nem a country rádiók mutatták be és 1969-ig dalainak nyilvánvaló country zenei áthallása ellenére Brenda Leenek nem is volt country slágere.

Legnagyobb sikereit az 1950-es évek végétől a 60-as évek közepéig rockabilly és rock and roll stílusú dalokkal érte el. Legnagyobb sikerű slágerei közé tartozott ebben az időszakban például a country klasszikus Jambalaya (On the Bayou) rockabilly változata, a country zenész Ronnie Self szerezte Sweet Nothin's, az I Want to Be Wanted,, az All Alone Am I és a "Fool #1".

Legnagyobb példányszámban eladott slágere furcsa mód egy karácsonyi dal. 1958-ban, amikor 13 éves volt, Owen Bradley kérte meg, hogy vegye lemezre Johnny Marks dalát, aki már korábban is sikert aratott karácsonyi dalokkal, mint a Gene Autry által előadott Rudolph the Red-Nosed Reindeer, vagy a Burl Ives énekelte A Holly, Jolly Christmas. Brenda Lee júliusban énekelte lemezre a Rockin' Around the Christmas Tree című dalt Hang Garland emlékezetes gitárkíséretével. A Decca novemberben dobta piacra a lemezt, de csak 5000 példányt tudott eladni belőle, és nem lett sokkal sikeresebb a következő évi újrakiadás sem. Ám végül összesen több mint 5 millió példány fogyott el belőle.

Brenda Lee diszkográfiája

Kislemezek

Top 20 slágerek

Brenda Lee kislemezek a Top 20 közt a Billboard Hot 100, Country vagy a AC listáin az Amerikai Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban.

1962 UK #6.

  • Emotions (1961) US Pop #7 / UK #45
  • You Can Depend On Me (1961) US Pop #6
  • Dum Dum (1961) US Pop #4 / UK #22
  • Fool #1 (1961) US Pop #3 / UK #38
  • Let's Jump the Broomstick (1961) UK #12
  • Break It to Me Gently (1962) US Pop #2 / UK #46
  • Everybody Loves Me But You (1962) US Pop #6, US AC #2
  • All Alone Am I (1962) US Pop #3, US AC #1 / UK #7
  • Heart In Hand (1962) US Pop #15, US AC #4
  • It Started All Over Again (1962) US Pop #29 / UK #15
  • Here Comes That Feelin' (1962) US Pop #89 / UK #5
  • Speak to Me Pretty (1962) UK #3
  • Your Used to Be (1963) US Pop #28, US AC #12
  • I Wonder (1963) US Pop #25, US AC #9
  • Losing You (1963) US Pop #6, US AC #2 / UK #10
  • My Whole World Is Falling Down (1963) US Pop #24, US AC #8
  • The Grass Is Greener (1963) US Pop #17, US AC #7
  • Alone With You (1964) US Pop #48, US AC #8
  • As Usual (1964) US Pop #12, US AC #5 / UK #5
  • Is It True? (1964) US Pop #17 / UK #17
  • Think (1964) US Pop #25, US AC #4 / UK #26
  • When You Loved Me (1964) US Pop #47, US AC #8
  • Rusty Bells (1965) US Pop #33, US AC #8
  • Too Many Rivers (1965) US Pop #13, US AC #2 / UK #22
  • Truly, Truly True (1965) US Pop #54, US AC #9
  • Coming On Strong (1966) US Pop #11
  • Johnny One Time (1969) US Pop #41, US C&W #50, US AC #3
  • Nobody Wins (1973) US Pop #70, US C&W #5
  • Sunday Sunrise (1973) US C&W #6
  • Wrong Ideas (1974) US C & W #6
  • Big Four Poster Bed (1974) US C&W #4
  • Rock On Baby (1975) US C&W #6
  • He's My Rock (1975) US C&W #8
  • Tell Me What It's Like (1979) US C&W #8
  • The Cowgirl And The Dandy (1980) US C&W #10
  • Broken Trust (w/Oak Ridge Boys, 1980) US C&W #9
  • Hallelujah, I Love You So (w/George Jones, 1985) US C&W #15

Notes:

  • *A "Rockin' Around the Christmas Tree" 25 hétig volt a karácsonyi kislemezek listáján, felkerült minden évben 1963 és 1969 közt, aztán újra 1973-ban, 1983-ban és 1984-ben. 1997-ben #16 volt az Contemporary listán. Legmagasabb helyezését (#3) a karácsonyi listán az 1965-ös karácsonyi szezonban érte el.
  • Más Brenda Lee kislemezek a Billboard Christmas listán többek közt: "Jingle Bell Rock" (#10, 1964 és #8 1967-ben), "This Time of the Year" (#12, 1964) és "Christmas Will Be Just Another Lonely Day" (#24, 1964).

Nemzetközi slágerek

Ezek nem szerepeltek jól az Egyesült Államokban (vagy ki sem adták ott őket), de slágerek lettek külföldön:

  • Let's Jump the Broomstick (1961) UK #12
  • Speak to Me Pretty (1962) UK #3
  • Ich will immer auf dich warten (1964) Germany #13, Holland #33
  • Jingle Bell Rock (1964) Germany #1
  • Is It True/What'd I Say (1964) UK #17 (A-track released separately in US)
  • One Rainy Night in Tokyo (in Japanese)(1965) #1 Japan
  • If You Love Me (1965) #1 Japan
  • I'm Sorry (1978) #1 France

Albumválogatás

Év Album US pop albumok
1959 Grandma, What Great Songs You Sang! -
1960 Brenda Lee 5
1960 This Is… Brenda 4
1961 Emotions 24
1961 All the Way (#20 UK) 17
1962 Sincerely 29
1962 Brenda, That's All (#13 UK) 20
1963 All Alone, Am I (#8 UK) 25
1963 Let Me Sing 39
1964 By Request 90
1964 Merry Christmas From Brenda Lee 7
1965 Top Teen Hits -
1965 The Versatile Brenda Lee -
1965 Too Many Rivers 36
1966 Bye Bye Blues (#21 UK) 94
1966 10 Golden Years 70
1966 Coming On Strong 94
1967 For the First Time, Brenda and Pete (Pete Fountainnal) 187
1968 Good Life -
1969 Reflections In Blue -
1969 The Show For Christmas Seals (Tennessee Ernie Forddal) -
1969 Johnny One Time 98
1970 Memphis Portrait -
1973 A Whole Lotta Love -
1973 The Brenda Lee Story: Her Greatest Hits -
1974 Brenda (Warner Bros.) -
1974 New Sunrise -
1975 Brenda Lee Now -
1975 Sincerely, Brenda Lee -
1976 L.A. Sessions -
1980 Even Better -
1980 Take Me Back -
1980 Little Miss Dynamite (#15 UK; Britain-only compilation) -
1981 Only When I Laugh -
1982 Greatest Country Hits -
1983 Kris, Willie, Dolly & Brenda…the Winning Hand (Kris Kristoffersonnal, Dolly Partonnal és Willie Nelsonnal) -
1983 25th Anniversary (#65 UK) -
1984 The Very Best of Brenda Lee (#16 UK) -
1985 Feels So Right -
1991 Brenda Lee (Warner Bros.) -
1991 A Brenda Lee Christmas -
1992 Greatest Hits Live -
1994 The Very Best of Brenda Lee (#20 UK) -
1995 Coming On Strong -
2007 Gospel Duets with Treasured Friends (Vince Gillel, Huey Lewissel, Dolly Partonnal, Kix Brookssal, Ronnie Dunnal,
Martina McBride-dal, George Jonessal, Alison Kraussal, Pam Tillissal, Emmylou Harrissal és Charlie Danielssel)
-

Jegyzetek

  1. Lee remembers the church as not being truly "Primitive Baptist", but the congregation did engage in foot-washing and performed baptisms in a river.
  2. Oral remembrance of Grayce Rainwater, recounted in Little Miss Dynamite.