Paradió
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Élőhelyének egyik legnagyobb és legfőbb fája
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Bertholletia excelsa Humb. & Bonpl. | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paradió témájú médiaállományokat és Paradió témájú kategóriát. |
1.  Brazília |
38,2 |
2.  Bolívia |
34 |
3.  Peru |
0,7 |
| .. | |
| Föld összesen | 79,3 |
A paradió (Bertholletia excelsa) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a fazékfafélék (Lecythidaceae) családjába tartozó faj.
Nemzetségének az egyetlen faja.
Neve[szerkesztés]
A nemzetségének a nevét, Claude Louis Berthollet francia vegyészről kapta. Egyéb magyar nevei: brazildió, juviadió és amerikaidió.
Előfordulása[szerkesztés]
A paradió előfordulási területe Dél-Amerika. A következő országokban és országrészekben található meg: Guyana, Suriname, Francia Guyana, Venezuela, Brazília, Kelet-Kolumbia, Kelet-Peru és Kelet-Bolívia. Az Amazonas, Rio Negro, Tapajós és Orinoco folyók partjain elterülő hatalmas erdők elszórt fája. Brazíliában illegális a fa kivágása, emiatt a paradió nem védett területeken is fellelhető, mint például emberek kertjeiben, utak szélén, parkokban.
Megjelenése[szerkesztés]
A szóban forgó növényfaj az Amazonas esőerdejének az egyik legnagyobb fája. A kifejlett példánynak az átlagos magassága 50 méter, törzsének átmérője 1-2 méter között van. Az ágak általában, csak a fa felső felétől kezdődnek, és hatalmas lombkoronát alkotnak; sokszor más fákat takarnak el. A kérge szürkés színű és sima. A levél alakja az év során változik az egyszerű, sima szélűtől egészen a recésig. A száraz évszakban lombhullató. A levél 20-35 centiméter hosszú és 10-15 centiméter széles. A kis, zöldes-fehér virágai 5-10 centiméter magas virágzatokba tömörülnek. Mindegyik virágnak két részből álló, elhulló csészelevele, 6 egyenlőtlen méretű krémszínű pártája és számos, csomóba tömörülő porzólevele van.
Ez a hatalmas fa akár 500 évet is élhet, bár egyesek szerint az ezret is elérheti.[2]
Szaporodása[szerkesztés]
A paradió majdnem mindig, csakis az érintetlen erdőkben hoz termést, mivel csak itt élnek a nagytestű Bombus, Centris, Epicharis, Eulaema és Xylocopa nembeli méhek. Ez a sok méhfaj, különböző területeken az év különböző szakában segít a fának a megporzásban.[3][4][5] Ezzel a fával létrehoztak ültetvényeket is, de a termés e mesterséges „erdőkben” igen szegényes, és gazdaságilag nem éri meg.[6][7][8]
Megporzás után a termés csak 14 hónap után érik meg. A termés nagy, 10-15 centiméter átmérőjű, gömbölyű, csonthéjas tok, melyben 8-24 darab háromszög alakú és 4-5 centiméter hosszú mag található. A tok fás héja 8-12 milliméter vastag.
A tok egyik vége lyukas, ez segít az agutiknak (Dasyprocta) megkezdeni a termést. Az agutik megeszik a magok egy részét, a többit elássák későbbre, de nem mindig emlékeznek, hogy hová; így akaratlanul is elültetik a magokat, amiből később fa nőhet. Ha az elültetett helyen nincs elég napfény, a kis növény, évekig is várhat, amíg kicsírázik. A kutatók megfigyelték, amint a csuklyásmajmok (Cebinae) kövek segítségével bontották fel a kemény toktermést.
Felhasználása[szerkesztés]
Habár az egyik neve brazildió, a legtöbb paradiót Bolíviában gyűjtik be, körülbelül a világszintű termés 50%-át. Brazíliában 40%-ot és Peruban 10%-ot. 2000-ben e három ország becslések szerint 20 ezer tonna paradiót gyűjtött be.[9] 1980-ban csak Brazíliában 40 ezer tonnát gyűjtöttek be. 1970-ben Brazília szerint az évi termés 104 487 tonna volt.[6]
Mivel a szabad, érintetlen természetben jobban terem, a helybéli hatóságoknak megvan az oka, hogy védjék erdeiket, azonban a termések túlszedése nem engedi az új fák kialakulását; így a védelem ellenére a faj mégis veszélyben van.[10]
A paradió a nemzetközi piacokon is jelen van, emiatt nagy nyomás van e fán. Magja fogyasztható; belőle olajat is nyernek. Az olaj szintén fogyasztható, továbbá órások, festők és a szépségipar termékeiben is felhasználható. A toktermésből dísztárgyakat készítenek. Habár a fő paradió termést hozó országokban illegális a fák kivágása, ennek ellenére az illegális fakitermelés jelentős mértékű.[11]
Képek[szerkesztés]
-
A fa -
A törzse és kérge -
Levelei -
Virágzata -
Termése -
Termése magokkal -
Magvai -
Dísztárgyként -
Olaja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ Bruno Taitson: Harvesting nuts, improving lives in Brazil. World Wildlife Fund, 2007. január 18. [2008. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
- ↑ Nelson, B.W. (1985). „Observations on flower visitors to Bertholletia excelsa H. B. K. and Couratari tenuicarpa A. C. Sm.(Lecythidaceae).”. Acta Amazonica 15 (1), 225–234. o. (Hozzáférés: 2008. április 8.) [halott link]
- ↑ Moritz, A. (1984). „Estudos biológicos da floração e da frutificação da castanha-do-Brasil (Bertholletia excelsa HBK)” 29. [2009. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 8.)
- ↑ http://www.hindawi.com/journals/psyche/2012/978019/
- ↑ a b Scott A. Mori: The Brazil Nut Industry --- Past, Present, and Future. The New York Botanical Garden. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
- ↑ Tim Hennessey: The Brazil Nut (Bertholletia excelsa), 2001. március 2. [2009. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
- ↑ Enrique G. Ortiz: The Brazil Nut Tree: More than just nuts. [2007. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
- ↑ Chris Collinson: Economic Viability of Brazil Nut Trading in Peru. Natural Resources Institute, University of Greenwich, 2000 [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 17.)
- ↑ (2004) „Sustainability in a nutshell”. Trends in Ecology & Evolution 19 (6), 276–201. o. DOI:10.1016/j.tree.2004.03.022.
- ↑ „Greenpeace Activists Trapped by Loggers in Amazon”, Greenpeace , 2007. október 18. (Hozzáférés ideje: 2012. július 17.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Brazil nut című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Brazil nuts' path to preservation, BBC News.
- Intensive harvests 'threaten Brazil nut tree future'
- Bonpland, A.J.A. (1836) Plantae Aequinoctiales 1: 122, t. 36. BHL
- Govaerts, R. et al. 2015. Bertholletia in World Checklist of Selected Plant Families. The Board of Trustees of the Royal Botanic *Gardens, Kew. Published on the internet. Accessed: 2015 Jan. 11.
- Alexandri de Humboldt et Amati Bonpland Plantae Aequinoctiales...Paris 1:122-127, t. 36. 1807 ("1808")
- USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Bertholletia excelsa in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.
