Branešci Gornji
| Branešci Gornji | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Čelinac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 386 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 37,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,40 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 47′ 40″, k. h. 17° 31′ 10″44.794444°N 17.519444°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 40″, k. h. 17° 31′ 10″44.794444°N 17.519444°E | |
 | |
Branešci Gornji (szerbül: Бранешци Горњи), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 27, közúton 40 km-re, községközpontjától légvonalban 18, közúton 25 km-re északkeletre, 195-325 méteres magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]A település népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 641 | 383 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 3 | 0 |
| Egyéb | 1 | 2 |
| Összesen | 645 | 386 |
Története
[szerkesztés]Branešci település kettőssége már a 19. században is fennállt. A déli rész, mely a Jelovac-patak forrásvidékén helyezkedik el, a Branešci Dolnji, az északi rész pedig, mely a Miljevac és a Živkova-patakok forrásvidékén fekszik a Branešci Gornji nevet viselte. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a prnjavori járáshoz tartozó Branešci településnek 60 háztartása és 557 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a prnjavori járáshoz tartozó Branešci településen 98 háztartást, 704 ortodox és 3 muszlim lakost találtak.[5]A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Branešci településnek 673 ortodox, 7 római katolikus és 7 görög katolikus lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Az 1953-as közigazgatási reform során Branešcit két részre, Branešci Donji és Branešci Gornji településekre osztották. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 200. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 132. o.
További információk
[szerkesztés]
