Brüsszel ostroma
| Brüsszel ostroma | |||
 | |||
| Brüsszel ostroma Louis-Nicolas van Blarenberghe festményén | |||
| Konfliktus | osztrák örökösödési háború | ||
| Időpont | 1746. január – február 22. | ||
| Helyszín | Brüsszel - Osztrák-Németalföld | ||
| Eredmény | francia győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Térkép | |||
 Brüsszel ostroma
Pozíció Belgium térképén
| |||
 é. sz. 50° 51′, k. h. 4° 21′Koordináták: é. sz. 50° 51′, k. h. 4° 21′ | |||
| Osztrák örökösödési háború, európai hadszíntér |
|---|
Mollwitz • Chotusitz • Sahaj (Zahájí) • Prága (1742) • Dettingen • Pfaffenhofen • Fontenoy • Melle • Hohenfriedberg • Gent • Soor • Hennersdorf • Kesselsdorf • Brüsszel • Rocourt • Lauffeld • Bergen op Zoom • Maastricht (1748)
Saint-Tropez • Camposanto • Villafranca (1744) • Casteldelfino • Velletri (1744) • Madonna dell’Olmo • Bassignana • Piacenza • Rottofreddo • Genova (1746) • Genova (1747) • Assietta |
Brüsszel ostromára 1746 január–februárjában került sor az osztrák örökösödési háború idején. A Szász Móric vezette francia hadsereg egy merész és újszerű téli hadjárat során ostrom alá vette és elfoglalta Brüsszelt, mely akkoriban Osztrák-Németalföld fővárosa volt.
A szövetséges haderőt jelentősen meggyengítette a brit kontingens egy részének visszavonása az 1745-ös jakobita felkelés miatt. Így a franciák elleni harcra csekély számú sereg maradt. Miután a franciák két rést ütöttek Brüsszel falain, az osztrák védőket február 22-én megadásra kényszerítették mindössze három hetes ostrom után.
Osztrák-Németalföld kormányzójának, Kaunitz grófnak vissza kellett vonnia a közigazgatási apparátusát Antwerpenbe. Brüsszel elvesztése súlyos kétségeket támasztott Ausztriában a szövetségeseivel szemben, különös tekintettel Nagy-Britanniára és Hollandiára, melyekről úgy vélte, hogy gyakorlatilag semmit nem tettek Brüsszel megvédésének érdekében. Egy évtizeddel később Kaunitz lesz az egyik fő szorgalmazója a korábbi szövetségesektől való eltávolodásnak és helyette a tradicionális ellenséggel, Franciaországgal való szövetségkötésnek. A franciák Brüsszel elfoglalása után más kulcsfontosságú városokat és erődöket is bevettek osztrák-Németalföldön, köztük Monst és Namurt. Brüsszel és a megszállt németalföldi területek a franciák kezén maradtak az 1748-ban megkötött aacheni békéig. A franciák a béke értelmében 1749 januárjában kiürítették a várost.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Brussels című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
