Bróm-trifluorid
| Bróm-trifluorid | |||
 Szerkezeti képlet kötéshosszokkal és -szögekkel | |||
 bróm-trifluorid | |||
| |||
 | |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| PubChem | 24594 | ||
| ChemSpider | 22996 | ||
| EINECS-szám | 232-132-1 | ||
| InChIKey | FQFKTKUFHWNTBN-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | BD697HEL7X | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | BrF3 | ||
| Moláris tömeg | 136,90 g/mol | ||
| Megjelenés | szalmasárga folyadék higroszkópos | ||
| Szag | szúrós, fullasztó[1] | ||
| Sűrűség | 2,803 g/cm³ [2] | ||
| Olvadáspont | 8,77 °C | ||
| Forráspont | 125,72 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | hevesen bomlik[3] | ||
| Oldhatóság (kénsav) | nagyon jól oldódik | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | T-alakú (C2v) | ||
| Dipólusmomentum | 1,19 D | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | http://www.chammascutters.com/en/downloads/Bromine-Trifluoride-MSDS.pdf | ||
| EU osztályozás |  O  T+  C[1] | ||
| Főbb veszélyek | mérgezi a vizeket, HF keletkezhet belőle | ||
| NFPA 704 |  0
4
3
| ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | bróm-monoklorid | ||
| Azonos anion | klór-trifluorid jód-trifluorid | ||
| Rokon vegyületek | bróm-monofluorid bróm-pentafluorid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A bróm-trifluorid az interhalogének közé tartozó szervetlen vegyület, képlete BrF3. Szúrós szagú, szalmasárga folyadék.[4] Oldódik kénsavban, de vízzel és szerves oldószerekkel érintkezve felrobban. Erős fluorozószer és ionizáló szervetlen oldószer. Nukleáris fűtőanyagok feldolgozása és újrafeldolgozása során urán-hexafluorid készítéséhez használják.[5]
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bróm-trifluoridot először Paul Lebeau állította elő 1906-ban bróm és fluor 20 °C-on történő reakciójával:[6]
Br2 + 3 F2 → 2 BrF3
Bróm-monofluorid diszproporcionálódása során is keletkezhet:[4]
3 BrF → BrF3 + Br2
Szerkezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Molekulája a klór- és jód-trifluoridhoz hasonlóan T alakú. A vegyértékelektronpár-taszítási elmélet szerint a központi brómatomnak két nemkötő elektronpárja van. Az axiális helyzetű fluoratomok és a bróm kötéstávolsága 181 pm, az ekvatoriális fluor és bróm kötéstávolság 172 pm. A kötésszög csak 86,2°, mert a nemkötő elektronpároknak nagyobb a helyigényük, mint a Br–F kötést kialakító elektronpáré.[7][8]
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bróm-trifluorid erős fluorozószer, de a klór-trifluoridnál kevésbé reakcióképes. Folyadékállapotban – autoionizációja következtében – elektromos vezető:[5]
2 BrF3 ⇌ BrF2+ + BrF4-
Sok fluorid só – fluoroanionok keletkezése közben – jól oldódik benne:[5]
KF + BrF3 → KBrF4
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Bromine trifluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Archivált másolat" (PDF). 2014. december 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 23..
- ↑ Lide, David R., ed. (2006). CRC Handbook of Chemistry and Physics (87th ed.). Boca Raton, FL: CRC Press. ISBN 0-8493-0487-3.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2012. május 13. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 23..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - 1 2 Simons JH (1950). "Bromine (III) Fluoride - Bromine Trifluoride". Inorganic Synthesis. Inorganic Syntheses. 3: 184–186. doi:10.1002/9780470132340.ch48. ISBN 978-0-470-13234-0.
{{cite journal}}: ISBN / Date incompatibility (súgó) - 1 2 3 Greenwood, N.N. (1999). Az elemek kémiája (1. ed.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 963-18-9144-5.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthor=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Lebeau P. (1906). "The effect of fluorine on chloride and on bromine". Annales de Chimie et de Physique. 9: 241–263.
- ↑ Gutmann V (1950). "Die Chemie in Bromtrifuoride". Angewante Chemie. 62 (13–14): 312–315. doi:10.1002/ange.19500621305.
- ↑ Meinert H (1967). "Interhalogenverbindungen". Zeitschrift für Chemie. 7: 41.
