Bródy Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bródy Tamás
Életrajzi adatok
Született 1913. január 24.
Kolozsvár
Elhunyt 1990. június 10. (77 évesen)
Budapest
Házastársa Kiss Ilona
Pályafutás
Aktív évek 1933-1973
Díjak Liszt Ferenc-díj (1963)
Érdemes művész (1969)
Tevékenység

Bródy Tamás (Kolozsvár, 1913. január 24.Budapest, 1990. június 10.) karmester, zeneszerző. Felesége, Kiss Ilona színésznő (1924–2004) volt.

Életpályája[szerkesztés]

Zenei készségét tanárnő édesanyjától, és karmester édesapjától, Bródy Miklóstól örökölhette. Négyesztendősen már felismerte a hangjegyeket, s ez arra bátorította édesapját, hogy intenzívebb zenei nevelésbe részesítse. 1920-ban B. Zsembery Elvira tanítványa lett Kolozsvárott, majd két év tanulást követően szüleivel Budapestre költöztek, ahol Kálmán József lett a tanára. 1924-ben ismét Zsembery veszi át a gyermek zenei képzését. Az ő javaslatára tér vissza Budapestre, ahol kellő felkészültséggel felvételt nyert a Zeneakadémiára.[1] 1929 és 1933 között a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Kodály Zoltánnál, vezénylést Unger Ernőnél. 1935-ben a Budapesti Szimfonikus Zenekar vendégkarmestere lett. 1936 és 1941 között a Vígszínházban vezényelt. Ezután Bécsben, Bernben és Luzernben lépett fel mint karmester, a második világháború kitöréséig. 1947–1973 között a Fővárosi Operettszínház karmestereként működött. Egy ideig – 1957–1959 között – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát is vezényelte.

Zeneszerzői munkásságának eredményei főként filmzenék, rádióoperettek (Kulcs a lábtörlő alatt, Nílus-parti randevú) és színpadi zenék.

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: zeneszerzőként: 9; karmesterként: 37.[2]

Zeneszerzőként[szerkesztés]

  • Music Hall (1934, Fényes Szabolccsal)
  • Éva a paradicsomban (1937, Gyöngy Pállal)
  • Az Angol bank nem fizet (1938)
  • Nincsenek véletlenek (1938, 1946)
  • VIII. osztály (1947)
  • Palotaszálló (1951, Kerekes Jánossal)
  • Balkezes bajnok (1954)
  • Köztünk maradjon (1958)
  • Elfelejtett keringő (1972, Liszt Ferenc műveinek felhasználásával)

Karmesterként[szerkesztés]

  • Miljutyin: Nyugtalan boldogság (1959)
  • Offenbach: Szép Heléna (1959, 1968)
  • Suppé: Boccaccio (1961, 1964)
  • Ránki György: Hölgyválasz (1961)
  • Offenbach: Banditák (1962)
  • Lehár Ferenc: A mosoly országa (1962, 1969-1970)
  • Porter: Csókolj meg, Katám! (1963, 1966)
  • Kálmán Imre: Marica grófnő (1966)
  • Strauss: Egy éj Velencében (1967, 1969)
  • Herman: Hello, Dolly! (1968)
  • Bernstein: West Side Story (1969)
  • Fall: Pompadour (1970)
  • Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (1971)
  • Jacobi Viktor: Sybill (1972)

Filmjei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szigethy József szerk.: Zeneművészeti és szépirodalmi Antológia 1930-1931. Kolozsvár / Bródy Tamás cikk / 18 oldal
  2. 2014. június 25-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]