Boxcar Bertha – A lázadók ökle
| Boxcar Bertha – A lázadók ökle (Boxcar Bertha) | |
| 1972-es amerikai film | |
| Rendező | Martin Scorsese |
| Producer | Roger Corman |
| Alapmű | Sister of the Road |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró |
|
| Főszerepben | |
| Zene | Gib Guilbeau |
| Operatőr | John M. Stephens |
| Vágó | Buzz Feitshans |
| Gyártás | |
| Gyártó | American International Pictures |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | Kansas |
| Játékidő | 87 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | American International Pictures |
| Bemutató |  1972. június 14. |
| Korhatár | .svg){kind=icon} III. kategória (F/9627/J) |
| További információk | |
A Boxcar Bertha – A lázadók ökle (eredeti cím: Boxcar Bertha) 1972-ben bemutatott amerikai bűnügyi romantikus filmdráma, melyet Martin Scorsese rendezett, Roger Corman produceri közreműködésével. A forgatókönyvet Joyce Hooper Corrington és John William Corrington írta, Ben Reitman Sister of the Road című pszeudo-önéletrajzi műve alapján. A főbb szerepekben Barbara Hershey és David Carradine látható.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1972. június 14-én bemutatott film negatív kritikákat kapott.
Cselekmény
[szerkesztés]„Boxcar” Bertha Thompson szegény sorsú déli lány, édesapja egy permetező repülőgéppel lezuhanva életét veszti. A nagy gazdasági világválság kitörése után tehervonatokon járja az országot. Megismerkedik Big Bill Shelly szakszervezeti vezetővel és a szeretője lesz. A szerencsejátékos Rake Brownnal és a korábban Bertha apjának dolgozó, színes bőrű Von Mortonnal elkezdenek vonatokat és bankokat kirabolni. Ezzel magukra vonják a déli vasúti mágnás H. Buckram Sartoris figyelmét és menekülniük kell nem csak a törvény, hanem a vasút emberei elől is.
A hajsza közben Rake-t agyonlövik, Billt és Vont kényszermunkára ítélik. Bertha el tud menekülni, de pénz hiányában kénytelen lesz prostituáltnak állni. Véletlenül találkozik Vonnal egy feketék által látogatott kocsmában. A lány megtudja, hogy Bill megszökött a börtönből és most ismét bujkál. Von elvezeti hozzá, de Sartoris pribékjei rajtuk ütnek, összeverik és egy vasúti kocsihoz szögezik Billt.
Ekkor Von megjelenik és vadászpuskával kivégzi a támadókat. Bertha kétségbeesetten fut az elinduló vonat után, amelyhez Billt szögezték, de nem éri el azt.
Szereplők
[szerkesztés]| Szerep | Színész | Magyar hang[1] |
|---|---|---|
| Boxcar Bertha | Barbara Hershey | Bertalan Ágnes |
| Big Bill Shelly | David Carradine | László Zsolt |
| Rake Brown | Barry Primus | Selmeczi Roland |
| Von Morton | Bernie Casey | Kálid Artúr |
| Harvey Hall seriffhelyettes | Harry Northup | |
| H. Buckram Sartoris | John Carradine | Izsóf Vilmos |
| McIver #1 | Victor Argo | Dengyel Iván |
| McIver #2 | David Osterhout | Bars József |
A film készítése
[szerkesztés]A film nyitójelenetének írásos állítása szerint a történetet Boxcar Bertha Thompson valós tapasztalatai ihlették, melyekről a Sister of the Road: The Autobiography of Boxcar Bertha című könyv számolt be. Ben Reitman 1937-ben kiadott könyvét sokáig önéletrajzi írásként tartották számon. A lánya, Mecca Reitman Carpenter által írt 1999-es No Regrets című önéletrajzában a szerző bevallja, a könyv valójában egy regény, de a hobók és szegények közt orvosként dolgozó apja tapasztalatai inspirálták. A film bemutatásakor a kritikusok és a történészek még tényirodalomnak vélték Reitman regényét.[2]
Kritikai visszhang
[szerkesztés]A Rotten Tomatoes 25 kritika alapján 56%-ra értékelte. A szöveges összegzés szerint „Túlzottan a többi Roger Corman bűnügyi film származéka ahhoz, hogy kitűnjön, a Boxcar Bertha inkább érződik a zöldfülű Martin Scorsese képzési gyakorlatának, mintsem saját jogán teljes értékű filmnek”.[3]
Martin Scorsese megmutatta a félkész változatot John Cassavetesnek. Ő az irodájába hívta Scorsesét és azt mondta neki: „Marty, épp most szántál egy teljes évet az életedből egy rakás szar elkészítésére. Maga a film jó, de te több vagy azoknál az embereknél, akik ilyen filmeket készítenek. Ne hagyd, hogy beszippantson az exploitation piac, csak próbálkozz és alkoss valami mást”. A tanács inspirálta Scorsesét következő filmje, az Aljas utcák elkészítésére.[4]
Roger Ebert négyből három csillagra értékelte: „…furcsán érdekes film… Martin Scorsese rendező inkább a hangulatra, az atmoszférára helyezte a hangsúlyt az akció helyett, az általa bemutatott erőszak pedig mindig nyers és ellenszenves…”[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Boxcar Bertha – A lázadók ökle az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- ↑ Boxcar Bertha (angol nyelven). AFI Catalog. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
- ↑ Boxcar Bertha (angol nyelven). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2024. július 22.) „Too derivative of other Roger Corman crime pictures to stand out, Boxcar Bertha feels more like a training exercise for a fledgling Martin Scorsese than a fully formed picture in its own right.”
- ↑ Scorsese, Martin. Scorsese on Scorsese. Faber and Faber, 38. o. (1989. december 7.)
- ↑ Ebert, Roger: Boxcar Bertha movie review & film summary (1972) | Roger Ebert (angol nyelven). RogerEbert.com, 1972. július 19. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Boxcar Bertha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Boxcar Bertha – A lázadók ökle a PORT.hu-n (magyarul)
- Boxcar Bertha – A lázadók ökle az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Boxcar Bertha – A lázadók ökle a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Boxcar Bertha – A lázadók ökle a Box Office Mojón (angolul)
|
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |