Boszorkányszombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A boszorkányszombat (röviden: szombat, szabbat vagy sabbat) azon személyek – rendszerint éjjeli – rituális összejövetele, akik boszorkánysággal foglalkoznak.

A szombat szó a héber 7. napot jelölő szabbat (שַׁבָּת) szóból származik. A középkori világ a zsidók és eretnekek elleni rosszindulatában a boszorkányok gyülekezését szabbatnak, gyülekezési helyeit pedig gyakran zsinagógának nevezte.[1][2]

Leírás[szerkesztés]

A szabbat az ördögnek kijáró tiszteletadással és az új boszorkányok felavatásával kezdődött, amit lakoma és tánc követett, majd nagyszabású szexuális orgiába torkollott. Az ördög "személyesen" jelent meg a fontos Szabbatokon olyan férfi képében, aki valószínűleg örökölte e szerep alakításának jogát, és ördögarcot ábrázoló maszkot viselt a hátán, egy állatfarok fölött. Ezt minden jelenlévő megcsókolta, mielőtt a nők közül néhányan közösültek a szarvból készített műfallosszal felszerelt férfival. [3]

A párizsi Nemzeti Könyvtárban fennmaradt metszeteken bizarr, sőt visszataszító jelenetek szerepelnek a szabbat címszó alatt. [4]

A szexuális mágia mindig jelentős szerepet játszott a boszorkányság szertartásaiban. A kereszténység aggályoskodása a szexualitással szemben csak ösztönözte a pogány vallásokhoz húzó boszorkányokat az elmerülésre "a hús vétkeiben". [3]

Dátumok[szerkesztés]

A boszorkányok éve a kelta tradíciónak megfelelően november elsején kezdődik és négy évszakra oszlik. minden évszakban két nagyszombat van, amelyek közül az egyiket az évszak születésekor, a másikat pedig a közepe táján tartják. A középkori nagyszombatok általában valamilyen pogány eredetű ünnephez kapcsolódtak. A nyolc nagyszombaton kívül kisebb összejöveteleket is tartanak, ezeket esbat-nak (wd) nevezik.

Az év kereke

Az egyes nagyszombatok:

  • Samhain : október 31-én éjjel kezdődik a boszorkányok újéve. Az ünnep naplemente után veszi kezdetét, éjfélkor éri el csúcspontját és hajnalban fejeződik be. [5] A Halloween, a mindenszentek előestéje ma is őrzi az ősi pogány ünnep maradványait.
  • Yule (Jul) : A decemberi téli napforduló ünnepe, ekkor köszöntik a boszorkányok az újjászülető Napot. [5]
  • Imbolc : fényfesztivál február 2-án, ősi kelta megfelelője Imbolc vagy Oimelc nevű tűzünnep. A növekvő fény, a rituális megtisztulás és a szűz istennő ünnepe.[5] A korai kereszténység erre a pogány ünnepre tette a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét.
  • Osztara : március 19 és 21-én között, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, a termékenység fesztiválja
  • Beltane vagy Walpurgis-éj : május 1. előestéjén. Évszakkezdő tűzünnep. A legnagyobb és legismertebb boszorkányszombat. Ez a szexualitás, a nemzés, a tavasz, a lombok és virágok ünnepe. [5]
  • Litha : nyári napforduló június 21-én. A boszorkányok nagy tüzet gyújtanak egy erdei tisztás közepén, azt körültáncolva ünneplik a nyarat és a termékenységet. [5]
  • Lughnasad / Lammas : augusztus 1-jén. E szabbat hátterében az aratás, a betakarítás és az új kenyér ősi pogány ünnepe áll, amelyet a boszorkányok kiegészítettek a termékeny Földanya és a gabonaistennő tiszteletére összeállított mágikus szertartásokkal. [5]
  • Mabon : az őszi napéjegyenlőség ünnepe. A boszorkányok évének utolsó nagy összejövetele. Ez a gyümölcsök ünnepe, valamint a háromszor három múzsáé (a megháromszorozott istennőhármasságé) , akik megtermékenyítik az emberi szellemet, hogy az szintén gyümölcsöket hozzon. [5]

Ennek a nyolc ünnepnek a jelképe az a nyolcágú csillag, nyolc részre osztott kör vagy nyolcküllőjű kerék, amely a holdsarló és a pentagram (ötágú csillag) mellett a modern boszorkányok egyik legfontosabb mágikus emblémája. [5]

Történelem[szerkesztés]

Újkori német térkép, amely boszorkányokat ábrázol seprűnyélen repülve, amint a Brocken-hegyi boszorkányszombatra mennek

A hellenizmus óta van tudomásunk, hogy bizonyos varázslók rendszeresen rituális összejöveteleket rendeznek, amelyeket szabbat-nak neveznek.[4] Később, a középkorban a szabbat választ jelentett arra az elutasításra és megvetésre, amelyet a keresztények tanúsítottak az orgiasztikus szertartások, bacchanáliák (wd), szaturnáliák hagyományával szemben, tehát mindazzal szemben, amit manapság az ún. karneváli hagyományok körébe sorolunk.[4]

A 9. századi bencés szerzetes, Réginon de Prüm a De ecclesiasticis disciplinis című munkájában azt ajánlja, hogy az emberek kutassák fel, hogy vannak-e olyan nők, akik azt állítják, hogy démonok gyülekezeteire járnak, és ha vannak ilyenek, űzzék el őket egyházközségükből.[6]

Tudjuk, hogy voltak boszorkányszombatok szerte Európában, Lotharingiában, Németországban, Németalföldön, Angliában, Spanyolországban, Oroszországban. [4] Az újkori egyik legismertebb és leginkább látogatott gyűlés kétségkívül a Harz-hegységben található Brocken volt.[6] Az ősi hagyomány emlékére ide, Schierke környékére helyezte Goethe Faust-jának boszorkányszombatját. [6]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Michéle Curcio: Parapszichológia A-Z: Michéle Curcio: Parapszichológia A-tól Z-ig, Arkánum Kiadó, 1991, Budapest
  • Grillot de Givry: Boszorkányság: Grillot de Givry: Boszorkányság, mágia és alkímia, Hermit Könyvkiadó, Budapest
  • Természetfölötti jelenségek atlasza: Derek és Julia Parker: Természetfölötti jelenségek atlasza, Kossuth Nyomda, 1991, Budapest
  • Yliaster Daleth: Mágia: