Boszorkányszombat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A boszorkányszombat (röviden: szabbat vagy sabbat) azon személyek – rendszerint éjjeli – rituális összejövetele, akik boszorkánysággal foglalkoznak.

A szombat szó a héber 7. napot jelölő szabbat (שַׁבָּת) szóból származik. A középkori világ a zsidók és eretnekek elleni rosszindulatában a boszorkányok gyülekezését szabbatnak, gyülekezési helyeit pedig gyakran zsinagógának nevezte.[1][2]

Leírás[szerkesztés]

A szabbat az ördögnek kijáró tiszteletadással és az új boszorkányok felavatásával kezdődött, amit lakoma és tánc követett, majd nagyszabású szexuális orgiába torkollott. Az ördög "személyesen" jelent meg a fontos Szabbatokon olyan férfi képében, aki valószínűleg örökölte e szerep alakításának jogát, és ördögarcot ábrázoló maszkot viselt a hátán, egy állatfarok fölött. Ezt minden jelenlévő megcsókolta, mielőtt a nők közül néhányan közösültek a szarvból készített műfallosszal felszerelt férfival. [3]

A párizsi Nemzeti Könyvtárban fennmaradt metszeteken bizarr, sőt visszataszító jelenetek szerepelnek a szabbat címszó alatt. [4]

A szexuális mágia mindig jelentős szerepet játszott a boszorkányság szertartásaiban. A kereszténység aggályoskodása a szexualitással szemben csak ösztönözte a pogány vallásokhoz húzó boszorkányokat az elmerülésre "a hús vétkeiben". [3]

Dátumok[szerkesztés]

A boszorkányok éve négy évszakra oszlik, minden évszakban két szabbat van, amelyek közül az egyiket az évszak születésekor, a másikat pedig a közepe táján tartják. A középkori nagyszombatok általában valamilyen pogány eredetű ünnephez kapcsolódtak.

Újpogány ceremónia az angliai Aveburyban, Beltane ünnepén, 2005-ben

A négy eredeti szabbat a középkorból:

  • Gyertyaszentelő (február 2-án)
  • Walpurgis-éj (május 1. előestéjén)
  • aratóünnepkor (augusztus 1-je előtt)
  • Halloween (Mindszentek előestéje)

Az egyes szabbatok:

Történelem[szerkesztés]

Újkori német térkép, amely boszorkányokat ábrázol seprűnyélen repülve, amint a Brocken-hegyi boszorkányszombatra mennek

A hellenizmus óta van tudomásunk, hogy bizonyos varázslók rendszeresen rituális összejöveteleket rendeznek, amelyeket szabbat-nak neveznek.[4] Később, a középkorban a szabbat választ jelentett arra az elutasításra és megvetésre, amelyet a keresztények tanúsítottak az orgiasztikus szertartások, bacchanáliák (wd), szaturnáliák hagyományával szemben, tehát mindazzal szemben, amit manapság az ún. karneváli hagyományok körébe sorolunk.[4]

A 9. századi bencés szerzetes, Réginon de Prüm a De ecclesiasticis disciplinis című munkájában azt ajánlja, hogy az emberek kutassák fel, hogy vannak-e olyan nők, akik azt állítják, hogy démonok gyülekezeteire járnak, és ha vannak ilyenek, űzzék el őket egyházközségükből.[5]

Tudjuk, hogy voltak boszorkányszombatok szerte Európában, Lotharingiában, Németországban, Németalföldön, Angliában, Spanyolországban, Oroszországban. [4] Az újkori egyik legismertebb és leginkább látogatott gyűlés kétségkívül a Harz-hegységben található Brocken volt.[5] Az ősi hagyomány emlékére ide, Schierke környékére helyezte Goethe Faust-jának boszorkányszombatját. [5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Michéle Curcio: Parapszichológia A-Z: Michéle Curcio: Parapszichológia A-tól Z-ig, Arkánum Kiadó, 1991, Budapest
  • Grillot de Givry: Boszorkányság: Grillot de Givry: Boszorkányság, mágia és alkímia, Hermit Könyvkiadó, Budapest
  • Természetfölötti jelenségek atlasza: Derek és Julia Parker: Természetfölötti jelenségek atlasza, Kossuth Nyomda, 1991, Budapest