Boszorkánykör (gomba)
,_white_spores,_along_the_Bakenbergseweg-Hoge_Erf_-_panoramio.jpg)
A boszorkánykör (boszorkánygyűrű) gombák növekedése során természetesen létrejövő jelenség. A gombák szerveződésének formája, a földalatti táplálékfelvevő micéliuma[1] sugárirányban növekszik, majd a kiindulási ponttól azonos távolságra, kör alakban, vagy ív mentén jelennek meg a termőtestek. Elsősorban erdőkben, ritkábban mezőn jelenik meg.
Keletkezése[szerkesztés]
A sugárirányban, megközelítőleg azonos sebességgel növekedő gombafonalak, magasabb tápanyagtartalmú terület felé (kifelé) törekednek, és megfelelő időjárás esetén alakítanak ki termőtesteket, ezért minden alkalommal nagyobb lesz a gyűrű. Mérete a többször tíz métert is elérheti. A boszorkánygyűrűt nem is mindig gombák jelzik, a talajt fedő növényzet környezettől eltérő növekedése vagy állapota is jelezheti a gombafonalak jelenlétét.
Nevének eredete[szerkesztés]
A boszorkánykör elnevezés azon középkori hiedelemből származik, hogy boszorkányok (vagy tündérek, manók) éjszaka táncot jártak, és körülöttük jelentek meg a gombák. (Angol neve: tündérkör - fairy ring) E hiedelmek, népi történetek Európa szerte számtalan változatban fellelhetők.[2][3][4]
Boszorkánykört alkotó gombafajok[szerkesztés]
- Amanita muscaria[5]
- Calocybe gambosa[6]
- Clitocybe dealbata[7]
- Clitocybe geotropa[8]
- Clitocybe nebularis
- Clitocybe rivulosa[7]
- Chlorophyllum molybdites
- Chlorophyllum rhacodes
- Entoloma sinuatum[9]
- Gomphus clavatus
- Leucopaxillus giganteus[10]
- Marasmius oreades
- Sarcodon imbricatus[11]
- Tricholoma pardinum[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gombák szerveződése Archiválva 2017. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, elte.prompt.hu
- ↑ Morgan 13.
- ↑ Hall 75.
- ↑ Keightley 81.
- ↑ Benjamin, Mushrooms: poisons and panaceas, p. 305
- ↑ Carluccio A. The Complete Mushroom Book. Quadrille, 75. o. (2003). ISBN 1-84400-040-0
- ↑ a b Haas H. The Young Specialist looks at Fungi. Burke, 132. o. (1969). ISBN 0-222-79409-7
- ↑ Haas, p. 130
- ↑ Zeitlmayr L. Wild Mushrooms:An Illustrated Handbook. Garden City Press, Hertfordshire, 80. o. (1976). ISBN 0-584-10324-7
- ↑ Nilsson S, Persson O, p. 38
- ↑ Haas, Hans. The Young Specialist looks at Fungi. Burke, 170. o. (1969). ISBN 0-222-79409-7
- ↑ Lamaison, Jean-Louis, Polese, Jean-Marie. The Great Encyclopedia of Mushrooms. Könemann, 89. o. (2005). ISBN 3-8331-1239-5