Bosznia okkupációja
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
| Bosznia okkupációja | |||
 | |||
| Az osztrák-magyar inváziós haderő Északi tábora Mostar mellett (1878) | |||
| Dátum | 1878 | ||
| Helyszín | Bosznia-Hercegovina | ||
| Eredmény | osztrák–magyar győzelem | ||
| Terület- változások | Bosznia a Monarchia megszállása alá került | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznia okkupációja témájú médiaállományokat. | |||
Bosznia okkupációja, azaz megszállása egy 1878-as történelmi esemény volt.
Története
[szerkesztés]A független Boszniai Királyság megszűnte után, a 14. század végétől Bosznia török megszállás alatt állt, és az Oszmán Birodalomhoz tartozott. A 19. században sorozatos felkelések voltak a területen, és 1876-ban egy ilyen sikertelen felkelés után sok menekült ment át a Magyar Királysággal együtt a Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Horvát Királyság területére is. A menekültek eltartása jelentős összegeket emésztett fel (1877-ben például 3 millió Forintnál többet). A bécsi kormányban ekkoriban merült fel Bosznia megszállásának gondolata, amely a menekültek visszaküldése mellett a helyi zavaros (és általában oroszpárti) felkelések megszüntetésének gondolta indokolta.
A megszállásra az 1877–1878-as Orosz–török háború után került sor, miután a berlini kongresszus 1878. július 13-án gróf Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia akkori közös külügyminisztere sürgetésére engedélyezte azt. (A magyar országgyűlés és bécsi birodalmi gyűlés határozottan ellene volt az okkupációnak.) Andrássy úgy vélte, hogy a megszállás vértelenül fog lefolyni, ezért csak a 13. hadtestet és egy gyalogsági hadosztályt küldte Boszniába. Ez nem valósult meg, komolyabb (bosnyák felkelőkkel és török megszállókkal folytatott) harcok után fejeződött be az év végre az ország megszállása, amelynek ára 179 tiszt és 5006 katona halála volt a közös osztrák-magyar hadseregből. További 2233 ember a harcok alatt szerzett betegségében halt meg. A művelet 100 millió Forint hadiköltségbe került. Elszórt kisebb bosnyák támadások 1878 után is jellemezték a területet.
Boszniát a közös pénzügyminiszer alá rendelték (aki az 1880-as évektől 20 éven át egyébként a szintén magyar Kállay Béni volt), hogy felvirágoztassa azt. Míg az Oszmán Birodalom hallgatólagosan elfogadta a terület elhódítását (az 1879. április 21. szerződés értelmében a felségjogok gyakorlata az okkupáció is az Oszmán Birodalmat illette), az Orosz Birodalom ellenérzéssel figyelte azt. Később Oroszországba, Montenegróba, és Szerbiába menekült bosnyák ügynökök előszeretettel hangoztatták az osztrák-magyar elnyomást Boszniával kapcsolatban.
Boszniát 1880-ban bevonták a Monarchia közös vámterületébe, 1881-ben pedig bevezették a kötelező katonai szolgálatot (ami újabb kisebb felkelést robbantott ki). 1882-től polgári közigazgatás lépett életbe.
Utótörténet
[szerkesztés]Bosznia 1878 után 30 éven keresztül a Monarchia által megszállt ország maradt. 1908-ban megszüntették önállóságát, és hivatalosan is annektálták, azaz területét a Monarchiához csatolták.
A Monarchia-ellenes érzések vezettek 6 évvel később, 1914-ben Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös meggyilkolásához, majd az első világháborúhoz. 1918 után a terület elszakadt Ausztria–Magyarországtól, és az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett.
Források
[szerkesztés]- Bosznia. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
