Borzas bükköny

Borzas bükköny
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények;
Törzs:	Zárvatermők;
Csoport:	Valódi kétszikűek;
Rend:	Hüvelyesek;
Család:	Pillangósvirágúak;
Alcsalád:	Bükkönyformák;
Nemzetség:	Vicia;
Tudományos név
	Vicia hirsuta; (L.) Gray
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Borzas bükköny témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Borzas bükköny témájú médiaállományokat és Borzas bükköny témájú kategóriát.

A borzas bükköny (Vicia hirsuta) a pillangósvirágúak családjába tartozó, kozmopolita gyomnövény.

Megjelenése

A borzas bükköny 20-70 cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Sziklevelei nem láthatóak, mert a talaj felszíne alatt fejlődnek. Az első lomblevelek szárnyasan összetettek, mindössze két pár levélke alkotja; amelyek alakja hosszúkás-lándzsás. A levélcsúcson apró szálka helyezkedik el és a két csúcsi levélke között kacs fejlődik. A kifejlett növény szára heverő, vagy felegyenesedő, kapaszkodó; elágazó, négyélű, szórványosan szőrös. Váltakozó állású levelei 6-8 párban párosan szárnyaltak. A levélkék egyenesek vagy keskeny tojásdadok, végük tompa, csúcsuk bevágott. A levélgerinc többágú kacsban végződik.

Virágzata 2-8 darab, 2-4 mm-es, egy oldalra forduló virágból álló levélhónalji fürt. Pillangós szirmai világoskékek vagy fehérek.

Termése 8-10 mm-es, trapéz alakú, lehajló, rövid és puha szőrös, feketésbarna, többnyire kétmagvú (néha csak egy mag van benne) hüvelytermés. Magja lencse alakú, sima, fényes, zöldes vagy barnás színű (esetleg foltos). Egy növény 40-600 magot terem.

Hasonló fajok

A takarmánybükköny (Vicia sativa) virága lila vagy sötétrózsaszín, hüvelytermése sima vagy molyhos.

Előfordulása

Európában őshonos, de mára az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen elterjedt. Magyarországon országszerte előforduló (a Dunántúlon gyakoribb), közönséges gyomnövény.

Életmódja

Természetes körülmények között gyepekben, bolygatott területeken, erdőszéleken fordul elő, de mezőgazdasági területeken, kapás növényekben, gyümölcsösökben is felszaporodhat és gyomnövényként viselkedik. A tápanyagban szegény, könnyebb és kissé savanyú talajokat kedveli, inkább mészkerülő.

Ősszel vagy kora tavasszal csírázik. Májustól szeptemberig virágzik.

Gyomnövényként a termés mennyiségét közepesen vagy erősen csökkentheti, tömeges megjelenése a gabona megdőlését okozhatja, a betakarítást jelentősen akadályozza. A szüretet megnehezítheti, mert kacsok segítségével felkapaszkodhat a gyümölcsfákra. Vizet és tápanyagot használ fel a talajból, azonban pillangósvirágú növényként a gyökerein élő nitrogénkötő baktériumoknak köszönhetően növeli a talaj nitrogéntartalmát.

Magvai enyhén mérgezőek, nagyobb mennyiségben fogyasztva a legelő állatok megbetegedését okozhatják.