Borudzserd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Borudzserd بروجرد
Montage boroujerd.jpg
Közigazgatás
Ország Irán
Körzethívószám 0662
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1573 m
Terület2600 km²
IdőzónaIran Standard Time Zone
Elhelyezkedése
Borudzserd بروجرد (Irán)
Borudzserd بروجرد
Borudzserd بروجرد
Pozíció Irán térképén
é. sz. 33° 53′ 50″, k. h. 48° 45′ 05″Koordináták: é. sz. 33° 53′ 50″, k. h. 48° 45′ 05″
Borudzserd بروجرد weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borudzserd بروجرد témájú médiaállományokat.

Borudzserd, Borudscherd, (Perzsa nyelven بروجرد) egy város Lurisztán tartomány nyugati részén. Ugyanazon nevű kerületben. Borudzserd Irán egyik legősibb állapotban megőrzött városa. A Szeldzsuk-idők (9. és 10. század) alatt a város jelentős szerepet kapott, és a Zagrosz régió geostratégiai szempontból fontos kereskedelmi központjává vált, amely a 20. századig megmaradt. A Kajar korszakában (18. és 19. század) Borudzserd Lurisztán és Huzesztan központjává vált. Ma Borudzserd Lurisztán tartomány második legnagyobb városa és ugyanakkor az ipar, a kultúra és a turizmus regionális központja. A városképet nagyszámú mecset, bazár, hid és a Szeljuk és Qajar uralom alatt épített ház uralja.

Borudzserd város lakosságát általában toleránsnak tartják, idővel számos vallási kisebbség telepedett le itt, köztük a zsidó hit, a sufizmus és a bahá'í vallás követői is. A város neve Daro-s-Sorur is, ami annyit jelent, mint a boldogság helye.

Földrajz és éghajlat[szerkesztés]

Borudzserd mintegy 1.670 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Az éghajlatot itt enyhe nyár és hideg tél jellemzi. A legmagasabb pont a 3,623 m magas Garrin-hegység, délen a Gelerud folyó, amely 1400 m tengerszint feletti magasságban található. Borudzserd területe 2 600 km², 400 000 lakossal, ez a város mellett még 180 másik falut is lefed.

Borudzserd Lurisztán legnagyobb mezőgazdasági területe a Silakhor síkságon található, amely a többnyire hóborította Zagrosz-hegységtől délkeletre és délnyugatra található. A vidéki népesség gazdaságokban dolgozik, vagy saját állatállományt tart. A városi lakosság gyárakban, kisvállalkozásokban, kormányzati hivatalokban vagy a hadseregben dolgozik. A város a kurdok lakta hegyvidék gyümölcstermelő központja.

A területet több, Huzesztán és Teherán, valamint Iszfahan és Kermanshah irányába tartó autópálya is keresztezi.

Története[szerkesztés]

Borudzserd 1840-ben
Borudzserd látképe

Borudzserd környéke egykor a ló tenyésztésére és a ló edzésére használt legeltetési terület volt. A Szeleukák stratégiai katonai helyőrséget állítottak fel a Rumian kastélyban. Borudzserd a Szasszanidák alatt egy várossá fejlődött, ahol tűz templomot állítottak fel.

Az arab hódítók ellen folytatott harcban (637-651) Borudzserd várát az irániak használták a csapatok támogatására. A végső csata Nahavand közelében történt, a várostól 55 km-re északnyugatra. III. Yazdgerd veresége után az arabok iszlám kormányzója Abudol ibn Hamulah újjáépítette a várost és a Jame-mecsetet a zoroasztrus tűztemplomra helyezték.

A szeldzsuk uralkodók gyakran tartózkodtak a városban, sok csatájuk is itt zajlott. Berk-Yaruq, a Nagy Szeldzsuk (1094-1105) szultán is itt halt meg.

1000-től 1500-ig a várost a Kis-Lurisztáni Atabegek (Lur-i kutschik) kormányozták. Dzsingisz kán és a mongolok megtámadták fejedelemségüket, és mind , mind Borudzserdet, mind Chorramabadot elpusztították. Timur Lenk kétszer is megtámadta és elpusztította a várost, de a Timuridák a Borudzserd és Rumian kastélyokat katonai célokra használták.

A Szafavid uralkodás idején (1500-1700) Borudzserd külön terület volt, amely Japlaq vagy Gapleh néven szerepelt, és Golpayegan szomszédságában volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Dzsámi - a szeldzsuk korból való.
  • Péntek-mecset - 12. századi építmény, többször is átépítették.
  • Sah-mecset - a 19. században épült. Érdekes fényes kupolája és dekoratív, színes főbejárata.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]