Borogyino (Krasznojarszki határterület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Borogyino (Бородино)
BorodinoMonument.jpg
Borogyino címere
Borogyino címere
Borogyino zászlaja
Borogyino zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznojarszki határterület
Irányítószám 663980–663981
Körzethívószám 39168
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+7
Elhelyezkedése
Borogyino (Oroszország)
Borogyino
Borogyino
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 54′, k. h. 94° 54′Koordináták: é. sz. 55° 54′, k. h. 94° 54′
Borogyino (Krasznojarszki határterület)
Borogyino
Borogyino
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Borogyino weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borogyino témájú médiaállományokat.


Borogyino (oroszul: Бородино) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen. Önkormányzati szempontból: városi körzet (городской округ).

Népessége: 17 416 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Krasznojarszktól 184 km-re északkeletre, a Keleti-Szaján északi lábánál, a kis Irsa folyó partján helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás a 18 km-re délnyugatra fekvő Zaozjornijban van, a Krasznojarszk–Tajset vasútvonalon. A város közelében vezet a „Szibéria” nevű R255-ös főút (oroszul: P255-RUS.svg).

A Kanszk-acsinszki-szénmedence keleti részén található ún. Irsa–Borogyinói külfejtés a szénmedence egyik legnagyobb barnaszénbányája, mely Szibéria számos hőerőművét látja el olcsó tüzelőanyaggal.

Története[szerkesztés]

A településnek létrehozásakor kölcsönözték az 5 km-nyire található Borogyino falu nevét. A falu az 1812-es napóleoni háborúban, majd egy későbbi lázadásban is részt vett katonák száműzetésének helye volt. Az itteni barnaszén lelőhelyet az 1830-as években fedezték fel, de csak száz évvel később kezdték meg komolyabb kutatását. A világháború után, 1945-ben döntöttek az ipari méretű bányászat megkezdéséről és a bányásztelepülés létrehozásáról. 1949-ben kezdődött a kitermelés és keletkezett a bányásztelepülés, mely 1981-ben lett város.

Gazdasági életének alapja a 21. század első évtizedeiben is a szénkitermelés maradt. Napjainkban itt van az ország legnagyobb barnaszén külfejtése.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)
  2. [1] (Hozzáférés: 2019-03-06)

Források[szerkesztés]