Borisz Vlagyimirovics Stürmer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Borisz Vlagyimirovics Stürmer
Shturmer.gif
Az Orosz Birodalom 6. miniszterelnöke
Hivatali idő
1916. február 2.[1] 1916. november 23.[2]
Előd Ivan Goremikin
Utód Alekszandr Fjodorovics Trepov[2]
Az Orosz Birodalom 15. külügyminisztere
Előd Szergej Dmitrijevics Szazonov[3]
Utód Nyikolaj Nyikolajevics Pokrovszkij[4]

Született 1848. július 28.[5]
Tver tartomány[6]
Elhunyt1917. szeptember 2.[5]
(69 évesen)
Petrográd

Foglalkozás
  • diplomata
  • politikus
Iskolái
  • Faculty of Law, Saint Petersburg State University
  • Imperial St. Petersburg University
Halál oka veseelégtelenség
Vallás ortodoxia

Díjak
  • Knight of the Order of St. Alexander Nevsky
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of the White Eagle
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Order of St. Vladimir, 2nd class
  • Order of St. Alexander Nevsky
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Vlagyimirovics Stürmer témájú médiaállományokat.

Borisz Vlagyimirovics Stürmer (oroszul: Бори́с Влади́мирович Штю́рмер; Tver tartomány, 1848. július 28.Petrográd, 1917. szeptember 2.) orosz köztisztviselő, az Orosz Birodalom miniszterelnöke (egyben kül- és belügyminisztere is) az első világháború során.

Élete[szerkesztés]

Borisz Vlagyimirovics Stürmer 1848. július 28-án született Tver tartományban, az Orosz Birodalom területén. Miniszterelnöki kinevezése előtt ceremóniamesterként szolgált a cári udvarban és a belügyminisztérium egyik osztályvezetője, valamint Jaroszlavl ideiglenes kormányzója volt. 1916. február 2-án,[1] mialatt II. Miklós orosz cár a fronton tartózkodott a csapatainál, az ország irányítását feleségére Alexandrára és tanácsadójára Raszputyinra bízta, akik kinevezték a kevéssé ismert Stürmert miniszterelnökké. Stürmer nem alakított ki saját politikát és nehézségei voltak a megbeszélések tárgyának megértését illetően is, ennélfogva nagyban függött Alexandrától és Raszputyintól, akik helyette meghozták a szükséges döntéseket.[5]

1916 márciusában megkapta a belügyminiszteri tárcát is, de vezetése alatt az országban drámai méreteket öltött az infláció és a szállítási rendszer is összeomlott, ami súlyos élelmiszerellátási problémákat okozott. Stürmer nem volt képes a szükséges ellenlépéseket megtenni és végül lemondásra kényszerült, de július 20-án kinevezték külügyminiszterré. Ebben a pozícióban is alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot. Emellett németek iránti szimpátiával gyanúsították. Akármi is az igazság ezzel kapcsolatban az tény, hogy alkalmatlansága jelentős segítséget jelentett a Német Birodalomnak az első világháború alatt. 1916 novemberében a Dumában támadást indítottak ellene és elvesztette Alexandra és Raszputyin támogatását is. 1916. november 23-án lemondásra kényszerült.[2] Az átmeneti kormány letartóztatta. 1917. szeptember 2-án a petrográdi börtönben hunyt el.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Paléologue (1982), 244;
  2. a b c Paléologue (1982), 355;
  3. Paléologue (1982), 309;
  4. Paléologue (1982), 360;
  5. a b c d Encyclopedia Britannica:Boris Vladimirovich Sturmer (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  6. Spencer Tucker, Laura Matysek Wood és Justin D. Murphy. The European Powers in the First World War:An Encyclopedia. Taylor & Francis, 663. o. (1996). ISBN 081 5303 998 

Források[szerkesztés]

  • Encyclopedia Britannica:Boris Vladimirovich Sturmer(angolul)
  • Spencer Tucker, Laura Matysek Wood, Justin D. Murphy:The European Powers in the First World War, Garland Publishing, 1999, New York, 663. oldal (Boris Vladimirovich Sturmer), ISBN 081533351X
  • Maurice Paléologue.szerk.: Antal László: A cárok Oroszországa az első világháború alatt. Európa Könyvkiadó. 963-07-2420-0 (1982)