Borisz Fjodorovics Porsnyev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Borisz Fjodorovics Porsnyev
Porshnev.jpg
Született 1905. február 22.[1]
Szentpétervár
Elhunyt 1972. november 26. (67 évesen)
Moszkva
Állampolgársága szovjet
Foglalkozása
  • antropológus
  • történész
  • egyetemi oktató
Iskolái Faculty of Social Sciences of Moscow State University
Kitüntetései Sztálin-díj
Sírhely Cemetery in Donskoy Monastery

Borisz Fjodorovics Porsnyev Бори́с Фёдорович По́ршнев (Szentpétervár, 1905. március 7.Moszkva, 1972. november 26.) szovjet-orosz történész.

Élete[szerkesztés]

Apja egy szentpétervári téglagyár tulajdonosa volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte 1922-ben. Felsőfokú tanulmányait a helyi egyetem pedagógia karán kezdte meg, de családja Moszkvába költözése miatt a Moszkvai Egyetem történelmi és pszichológiai karán folytatta. Professzorai tanácsára elvégezte a biológia szakot is, ám tanulmányai végén biológus-diplomáját nem vette át, e döntését később megbánta, mivel e dokumentum hiánya később döntő érvnek bizonyult tudományos ellenfelei számára, akik elutasították a magasabb idegi aktivitás, az evolúciós állattan és más biológiai tudományok területén kifejtett munkásságát. 1926 és 1929 közt a Társadalomtudományi Kutatóintézetek Oroszországi Szövetsége hallgatója volt. Az 1930-as évek elején a 17. századi francia történelemmel kezdett foglalkozni. 1935 és 1941, valamint 1943 és 1946 közt a Moszkvai Pedagógiai Intézet, 1937 és 1941 közt a Moszkvai Filozófiai, Irodalmi és Történelmi Intézet professzora volt. A második világháború kezdetén Kazanyba evakuálták, ahol mint professzor tevékenykedett a Kazanyi Egyetem Történeti és Filológiai karán.[2] Itt védte meg a 17. századi francia történelemről szóló doktori értekezését is. 1943-tól a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történeti Intézetének alkalmazottja lett. Doktori disszertációját 1948-ra monográfiává bővítette, s 1950-ben Sztálin-díjat kapott érte. E munkája sikerét követően Porsnyev egy újfajta, az összes történelmi folyamatot megmagyarázó alaptörvényszerűséget próbált kidolgozni. Aktívan dolgozott a "feudális társadalom törvényének" kidolgozásán (a kapitalista társadalom marxista törvényével analóg módon), megfogalmazta a feudális osztályharc alapját. Elmélete szerint az osztályharc a történelem fő hajtóereje – ez heves vitákat váltott ki a szovjet és a nemzetközi történészek között. Szinte rögeszmésen dolgozott egy olyan törvényen, amely megmagyarázhatja a történelem összes eseményét, de kollégái nem fogadták el elképzeléseit. Később ő maga is felülvizsgálta nézeteit, ennek eredményeképp jelent meg 1964-ben a Феодализм и народные массы című monográfia, amely átdolgozott formában tartalmazta mindazt, amit a feudalizmusról írt az 1940-es évek végén – 1950-es évek elején. Az osztályharc gazdasági alapjait Очерк политической экономии феодализма című művében foglalta össze. Utolsó éveiben a harmincéves háborúval foglalkozott, de erről írt munkája csak posztumusz jelent meg 1976-ban.

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Народные восстания во Франции перед Фрондой (1623–1648) (1948)
  • Очерк политической экономии феодализма (1956)
  • Современное состояние вопроса о реликтовых гоминоидах (1963)
  • Мелье (1964)
  • Феодализм и народные массы (1964)
  • Социальная психология и история (1966)
  • Франция, Английская революция и европейская политика в середине XVII в (1970)
  • История и психология: Сб. статей (1971)
  • Тридцатилетняя война и вступление в неё Швеции и Московского государства (1976)
  • Социальная психология и история (1979)
  • О начале человеческой истории (проблемы палеопсихологии) (2007)

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • A középkor története és Sztálin elvtárs útmutatása a feudális társadalom "alapvető jellegzetességére" vonatkozóan; VKM, Bp., 1950 (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarának jegyzetei)
  • Az újkor története I. 1640–1789 (tankönyv, V. V. Birjukoviccsal és Sz. D. Szkazkinnal közösen, 1953)
  • A nemzeti történet és a világtörténet kapcsolatának néhány kérdése (Kritikai észrevételek R. Aron „Béke és háború a népek között" c. művéről) (tanulmány, Történelmi szemle, 1969. 1-2. szám)
  • Előember? (tanulmány, Galaktika 9., 1974)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Archivált másolat. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 21.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]