Bordáskabóca-formájúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Bordáskabóca-formájúak
Evolúciós időszak: Perm - jelen
Planthopper (Fulgoroidea) (8686208002).jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Csoport: Egyszerűsödött szárnyas rovarok (Paraneoptera)
Öregrend: Condylognatha
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Linnaeus, 1758
Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha)
Alrendág: Fulgoromorpha
Evans, 1946
Öregcsalád: Fulgoroidea
Kirkaldy, 1907
Szinonimák

Lámpahordó kabócaformájúak

Családok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bordáskabóca-formájúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bordáskabóca-formájúak témájú kategóriát.

A bordáskabóca-formájúak testfelépítése (német szöveggel)
Fa-pajzsoskabóca (Issus coleoptratus)

A bordáskabóca-formájúak (Fulgoromorpha) a rovarok (Insecta) osztályában a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe sorolt kabócák (Auchenorrhyncha) rendjének egyik alrendje. A „lámpahordó kabóca” elnevezés (különféle toldalékokkal) egy félreértés szívósan fennmaradt eredménye. Maria Sibylla Merian német természettudós és illusztrátor ugyanis a 17. század második felében egy képén úgy ábrázolta a nagy bordáskabócát (Fulgora laternaria), mintha annak feje a sötétben világítana.[1]

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

A kabócák legközelebbi rokonai a poloskák, a levélbolhák, a levél- és a pajzstetvek; a rend másik alrendje az énekeskabóca-formájúaké (Cicadomorpha).

A fajok többsége a trópusokon él. Gyakoriságuk a sarkok felé csökken; a hideg mérsékelt égövben már csak szórványosan fordulnak elő. A Kárpát-medencében legismertebb fajuk a magyar bordásfejű kabóca (Dictyophara pannonica).

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

A középtor két oldalán a szárnyak tövén egy-egy kis kitinlemez (tegula) alakult ki.[2] A homlok és a fejpajzs között varrat van. A csápok a szemek alatt erednek.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Lárva és és imágó alakjukban is élő növények nedveivel táplálkoznak; petéiket is a lárvák leendő tápnövényeibe tojják. Többségük fűféléken él, egy-egy kisebb részük lágyszárúakon vagy lombos fákon. A valószínűleg gombák micéliumait szívogató Achilidae és a Derbidae család kivételével a floémből veszik fel a táplálékot. A cukorfölösleget mézharmat formájában választják ki.[3] Ezek a kabócák gyakran kerülnek szimbiotikus kapcsolatba hangyafajokkal.

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés]

Az alrendágba egy recens öregcsaládot sorolnak, azt ehelyütt, az alrendággal együtt ismertetjük. További két öregcsaládot fosszíliák alapján jelöltek ki:

  • Coleoscytoidea (Martinov, 1935) — leletei Oroszországban, perm időszaki üledékes kőzetekből kerültek elő;
  • Surijokocixioidea (Scserbakov, 2000) — leletei Oroszországban, a perm–triász határról kerültek elő.

A recens öregcsalád: bordáskabóca-szerűek (lámpahordó kabócaszerűek, Fulgoridea) a 2020-as évek elején 21 recens és 15 kihalt családdal, valamint 8 (6 + 2) családba sorolatlan nemmel. A recens családok:

Kihalt családok:

Családba sorolatlan nemek:

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]