Borci Gornji
| Borci Gornji | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kotor-Varoš |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 100 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 2,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 39,27 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 32′ 19″, k. h. 17° 30′ 57″44.538600°N 17.515800°EKoordináták: é. sz. 44° 32′ 19″, k. h. 17° 30′ 57″44.538600°N 17.515800°E | |
 | |
Borci Gornji (szerbül: Борци Горњи), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 36, közúton 51 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 20 km-re délkeletre, a Vrbanja jobb partjától keletre fekvő hegyekben, 550-880 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 420 | 91 |
| Bosnyák | 39 | 8 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 1 |
| Egyéb | 3 | 0 |
| Összesen | 462 | 100 |
Története
[szerkesztés]A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó Borci településnek 33 háztartása és 443 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 44 háztartást, 576 ortodox és 17 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 570 lakosa volt, melyből 552 ortodox és 18 muszlim volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Az 1953-as közigazgatási reform során a települést két részre, Borci Donji és Borci Gornji településekre osztották. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Miklós tiszteletére szentelt ortodox temploma a temetőben áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o.
További információk
[szerkesztés]- Kotor-Varoš község hivatalos oldala Archiválva 2025. május 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
