Borbás Tibor
| Borbás Tibor | |
| Született | 1942. szeptember 29.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1995. július 24. (52 évesen) Mezőtúr |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Borbás Dorka |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Magyar Képzőművészeti Főiskola (–1965) |
| Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1980) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (42-2/D-1-13) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borbás Tibor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Borbás Tibor (Budapest, 1942. szeptember 29. – Mezőtúr, 1995. július 24.) Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész.
Életpályája[szerkesztés]
1963-tól volt kiállító művész. 1965-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol mesterei Pátzay Pál és Szabó Iván voltak. 1965–1978 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított. 1982–1995 között a Mezőtúri alkotótelep egyik vezetője volt.
Munkássága[szerkesztés]
Monumentális köztéri munkákat, kisplasztikákat, és érmeket egyaránt készített. A magyar irodalom szinte valamennyi jeles alkotóját megmintázta. Műveit expresszív hangvételű figuralitás, részletgazdag és nagyvonalú mintázás jellemzte. Borbás Tibor egy rendkívül prosperáló szobrászgeneráció tagja volt. Kortársai, kollégái és barátai közt említendő szobrászok: Melocco Miklós, Somogyi József, Kő Pál, Asszonyi Tamás, Csíkszentmihályi Róbert, Tóth Béla, Rétfalvi Sándor, Farkas Ádám, Péterfi László, Rieger Tibor. Ugyanakkor ez az a kor, mikor építészek, zenészek és irodalmárok is rendkívül jól ismerték és folyamatosan inspirálták egymást: Finta József, Vadász György, Geiger György és Gyurkovics Tibor.
Családja[szerkesztés]
Apai felmenői jogászok és ügyvédek volt. Nagyapja: Borbás Gáspár (1884–1976) labdarúgó és jogász volt. Anyai dédapja: Jungfer Gyula (1841–1908) magyar iparművész, műlakatos volt. Felesége: Forgó Margit a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora. Második felesége: Magyar Éva (1959–) ötvösművész. Leánya: Borbás Dorka (1967–) üvegtervező iparművész; fiai: Borbás Márton (1970-) szobrászművész és Borbás Barnabás (1987-) történész.
Autóbaleset áldozata lett. Temetése a Fiumei Úti Sírkertben volt (42-2/D-1-13).[4] Emlékművét lánya, Borbás Dorka Ferenczy Noémi-díjas üvegművész készítette.
Egyéni kiállításai[szerkesztés]
- 1965, 1969, 1973, 1975-1976, 1980, 1983, 1995, 1997 Budapest
- 1968 Hódmezővásárhely
- 1973 Tata
- 1975 Nyíregyháza
- 1979 Debrecen, Balassagyarmat
- 1980, 1997 Hatvan
- 1989 Brüsszel
Emlékkiállításai[szerkesztés]
Művei[szerkesztés]
Köztéren[szerkesztés]
- Balassi Bálint (mészkő, 1967, Balassagyarmat)
- Kuporgó (bronz, 1969, Edelény, TBC Gyógyintézet)
- Kodály Zoltán (bronz, 1972, Balatonfüred)
- Dekoratív burkolat (plasztikus betonöntvény, 1972, FTC)
- Szarvas (bronz, 1973, Szalmatercs)
- Uitz Béla (dombormű, bronz, 1973, Dunaújváros)
- Petőfi Sándor (bronz, 1974, Szeged)
- Halász (mészkő, 1974, Tata, Cifra Malom)
- Szabó Lőrinc (bronz, 1975, Balassagyarmat)
- Petőfi Sándor (dombormű, bronz, 1976, Komárom)
- Petőfi Sándor (bronz, 1977, Balassagyarmat)
- Ady Lédával (bronz, 1977, Dunaújváros)
- Diák (bronz, 1978, Debrecen)
- Zerge (bronz, 1978, Tiszaszederkény)
- Ady Endre (portrédombormű, bronz, 1978, Baja, Ady Endre Városi Könyvtár)
- Krúdy Gyula (bronz, 1978, Nyíregyháza)
- Kosztolányi Dezső (bronz, 1979, Kosztolányi D. tér)
- Kun Béla (bronz, 1980, Kecskemét)
- Simon István-síremlék (dombormű, bronz, 1981, Bazsi)
- Földosztás emlékmű (mészkő, 1982, Ibrány)
- Kossuth Lajos (bronz, 1982, Nyíregyháza, Kossuth Gimnázium)
- Figurális dombormű (bronz, 1983, Kongresszusi Központ)
- Kodály Zoltán (bronz, 1983, Dunapataj)
- Babits Mihály (dombormű, bronz, 1983, Baja, III. Béla Gimnázium)
- Babits Mihály (bronz, 1983, Esztergom) (Az eredeti szobrot ellopták, 2008-ban a művész fia, Borbás Márton öntötte újra)
- Széchenyi István (bronz, 1983, Szeged, Széchenyi Gimnázium)
- Radnóti Miklós (bronz, 1985, Hatvan)
- Zászlótartó figura (bronz, 1985, Pénzintézeti Központ)
- Fürdőzők (díszkút, bronz, mészkő, 1986, Nyíregyháza)
- Kanizsai Dorottya (mészkő, 1986, Harkány, Arborétum)
- Radnóti Miklós (bronz, 1986, Csongrád)
- Katona (bronz, 1987, Pincehely)
- Csillagnézők (mészkő, 1987, Taliándörögd)
- Dr. Urbán Barnabás (bronz, 1987, Sárospatak, Gimnázium)
- Puskás Tivadar (bronz, 1987, Genf)
- Tisza (mészkő, 1987, Csongrád)
- A II. világháború áldozatainak emlékműve
- Vámbéry Ármin (bronz, 1988, Bamberg)
- Mikszáth Kálmán (bronz, 1989, Miskolc, MTA székház)
- Wágner József (mészkő, 1989, Mezőtúr)
- Krúdy Gyula (bronz, 1990, Várpalota)
- Eötvös Loránd (bronz, 1990, Balatonfüred, Eötvös Loránd Általános Iskola)
- Széchenyi István (bronz, 1990, Kaposvár)
- Kígyós nő (kútplasztika, bronz, 1992, Salgótarján)
- Puskás Tivadar (bronz, 1993, Puskás Tivadar Híradástechnikai Szakközépiskola)
- Kállai kettős (mészkő, bronz, 1994, Nagykálló)
- Matthias Rex (bronz, mészkő, 1994, Szolnok, Mátyás király Általános Iskola)
- Kossuth Lajos (bronz, 1994, Mezőtúr)
- Nagy Imre (bronz, 1994, Békéscsaba)
- Kölcsey Ferenc (bronz, 1995, Balatonfüred)
Közgyűjteményben[szerkesztés]
- Siklósi Helytörténi Múzeum
- Magyar Nemzeti Galéria
- Móra Ferenc Múzeum
- Petőfi Irodalmi Múzeum
- Postamúzeum, Budapest
- Unitárius Egyház, Budapest
- Zeneakadémia, Budapest
Emlékezete[szerkesztés]
- Budapesten, a XI. kerület Himfy utca 3. sz. alatt lakott. 2000-ben lakóházán emléktáblát állítottak fel.
- 2002-ben émlékkiállítást rendeztek születésének 60. évfordulóján a budapesti Vigadó Galériában, mely alkalomból – családi gondozásban – egy Borbás album is elkészült..
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- Munkácsy-díj (1980)
- Aranydiploma-díj (1985)[5]
- Magyar Művészetért Díj (posztumusz, 2003)[6][7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete
- ↑ Szoboszlai Galéria
- ↑ A Magyar Művészetért Díjat kapták 1987-2013 között
- ↑ Ma este adják át a Magyar Művészetért-díjat - Litera.hu
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Borbás Tibor szobrászművész kiállítása (Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum, 1968)
- Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973.
- Borbás Tibor szobrászművész kiállítása (Budapest, Stúdió Galéria, 1976)
- Kaposi Endre: Új Babits-szobor Esztergomban (Új Forrás, 1983)
- Menyhárt László: Titkok plasztikban elbeszélve. Borbás Tibor művészetéről (Művészet, 1985)
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztette: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
- Kő Pál: Borbás Tibor (Élet és Irodalom, 1992)
- Privát Ki Kicsoda. Szerkesztette: Szigeti Sándor. Budapest, Haas & Singer, 1992.
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. ISBN 963-05-6928-0
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999. (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 16.)
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
- Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeállította: Szegedi László. Budapest, Alinea Kiadó, 2000.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Borbás Tibor Munkácsy- és Aranydiploma-díjas szobrászművész. Katalógus, monográfia és album. Szerkesztette: Borbás Dorka, Forgó Margit (Budapest, 2002)
- Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010.
