Ugrás a tartalomhoz

Bonaparte-partfutó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bonaparte-partfutó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Alrend: Scolapaci
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Alcsalád: Arenariinae
Nem: Partfutó (Calidris)
Merrem, 1804
Faj: C. fuscicollis
Tudományos név
Calidris fuscicollis
(Vieillot, 1819)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bonaparte-partfutó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bonaparte-partfutó témájú médiaállományokat és Bonaparte-partfutó témájú kategóriát.

A Bonaparte-partfutó (Calidris fuscicollis) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2] Nevét Charles Charles Lucien Bonaparte francia ornitológusról, kapta.[3]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1819-ben, a Tringa nembe Tringa fuscicollis néven.[4]

Előfordulása

[szerkesztés]

Az Atlanti-óceán szigetein, valamint Alaszka és Kanada területén fészkel. Telelni Dél-Amerikába vonul. Kóborlásai során eljut Európa nyugati részére is.

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendkívül ritka kóborló. Négy alkalommal észlelték.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 15–18 centiméter, szárny fesztávolsága 36–38 centiméteres, testtömege 28–66 gramm. Barnás foltos rejtő színe van.

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal, rovarlárvákkal, apró rákokkal, csigákkal, férgekkel és növényi részekkel táplálkozik.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

A tundrákon a földre készíti fészkét. Átlagos fészekalja 4 tojás, ritkábban 3. A kotlási idő 22 nap, a fiókák fészekhagyók.[5]

A fészke tojásaival

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  2. Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  3. Bo Beolens, Michael Watkins, Michael Grayson. The Eponym Dictionary of Birds. London: Nature (2014). ISBN 9781472905734 
  4. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. március 15.)
  5. a b c Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2017. március 15.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]