Bolond Istók (rockopera)

	Bolond Istók
	rockopera
Eredeti nyelv	magyar
Alapmű	Petőfi Sándor elbeszélő költeménye nyomán Garai Gábor
Zene	Victor Máté - Gemini
Dalszöveg	írói mű nyomán
Főbb bemutatók	1977, 1978.

Ez a szócikk a rockoperáról szól. Hasonló címmel lásd még: Bolond Istók (egyértelműsítő lap).

A Bolond Istók először a Zenés TV Színházban bemutatott rock opera.

A hossza: 58 perc, rádióra Garai Gábor dolgozta át. Ebből írt rockoperát Victor Máté 1977-ben, közreműködött a Gemini együttes.

Történet[szerkesztés]

„Bekukkant, mint Bolond Istók Debrecenbe” - tartja a magyar mondás, ami Arany Jánosnak tulajdonítható.

Szinte egyszerre született a két költőbarát, Arany és Petőfi Sándor elbeszélő költeménye ugyanarról a Bolond Istókról, a széllel bélelt legényről, aki betéved, és boldogságot hoz az elárvult tanyára.

A Bolond Istók című zenés játék, melynek szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye nyomán Garai Gábor írta, zenéjét Victor Máté szerezte, közreműködött a Gemini együttes.

Bolond Istók sok képtelenséget csinál, a sok bolondos cselekedetért nevezik Bolond Istóknak. A garabonciás diák még a 20. század magyar néphitében is közismert hiedelemalak.

A filmbeli Bolond Istók csak részben hű Petőfi halhatatlan alakjához.

Bolond Istók, az örök garabonciás nem a saját boldogulását keresi a földön, az ő mottója szerint: „Míg az ember boldog nem volt, addig meg nem halhat.”

Bolond Istók vándorútja során menedéket kér. Egy tanyaudvarban a gazda asztalához hívja, beszélgetésbe kezdenek. Istók megtudja, hogy a gazda igen elkeseredett, és már csak a halálra vár. Két fia meghalt, a harmadik pedig megfeledkezett róla. Istók az ő mottója szerint vigasztalja. A filmbeli történet fenyvesekkel övezett tisztás közepén mesebeli kunyhóban zajlik, elhagyott tanyaudvarban. A távolban megbújó fehér falura látni, Pátyra.

A jelképes történet, amely egy vándorló, mai szóhasználattal hippiéletet élő fiatalemberről szól, hiszen a mű a kornak szól, helytől, időtől függetlenül. Nélkülöz minden magyarkodó motívumot, minden népnek szólhat. A filmbéli berendezéssel is utalnak erre, bármely ország bármely tanyáján élhet megkeseredett, magányos öregember. Bolond Istók is kortalan. „Mindenhol van és sehol’.

Közreműködnek[szerkesztés]

A címszerepet Tahi József játssza (énekhangja: Victor Máté)
a Lány: Peremartoni Krisztina (ének: Serfőző Anikó)
Gobbi Hilda (Dajka)
Csákányi László (Gazda)
Hollai Kálmán (Apa)
Bolond Istók társa a vándorlásban — Tahi József filmbeli „partnere” Bell nevű, vörösesfehér szőrű bernáthegyi kutya
rendező: Szitányi András
vágó: Somogyi Zsuzsa
operatőr: Bónis Gyula
zene: Victor Máté - Gemini
dramaturg: Sztevanovity Dusán

Helyszín: A külső felvételek Pátyon, Pilisborosjenőn és a Farkasvölgyben készült.

Az Erkel-díjat kapott Victor Máté: a Villon és a többiek című musical, a Bolond Istók című tévéopera kapcsán, melyeken a Gemini együttessel dolgozott.

Források[szerkesztés]

Könnyűzenei portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap